A “DEVIZA”-KÁROSULTAK NEM ADJÁK FEL! ELÁRASZTJÁK A HITELPEREK A BÍRÓSÁGOKAT.

A "DEVIZA"-KÁROSULTAK NEM ADJÁK FEL! ELÁRASZTJÁK A HITELPEREK A BÍRÓSÁGOKAT.


Nem lanyhul a magyar kölcsönfelvevők pereskedési kedve.

 




Mint lapunk megtudta, az elmúlt három évben majdnem hatvanezer hitelügy került a magyar bíróságok elé, ezek közül több mint harmincezer a korábbi devizakölcsönök miatt indult meg. Miközben a perdömping egyre nagyobb kihívást jelent a hazai igazságszolgáltatásnak, több magyar esettel az Európai Bíróságnak is meg kell ismerkednie. A Luxembourgba küldött ügyek legfontosabb kérdése az, ki viselje az árfolyamváltozásból eredő, összességében ezermilliárdos veszteségeket – számolt be a MagyarIdők.

Téved, aki azt gondolta, hogy a devizahitelek forintosításával és a hitelek különböző kétes részleteinek elszámolásával végleg pont került idehaza a banki hitelezéssel kapcsolatos eljárások végére.

 

A legújabb adatok ennek éppen az ellenkezőjére utalnak.
Lapunk kérdésére az Országos Bírósági Hivatal (OBH) azt közölte: a 2013 novembere és 2016 vége közötti időszakban, vagyis nagyjából három év alatt 58 ezer hitelügy érkezett az igazságszolgáltatáshoz. Bár ez a szám magába foglalja az első és a másodfokú eljárásokat is, csekély ügymennyiségről mégsem lehet beszélni. Már csak azért sem, mert a kölcsönök miatt megkezdett perekben a bíróságoknak általában szerződéses pontokat, feltételeket kell elemezniük, sokszor több tucatot is egyszerre. Ahogy megeshet az is, hogy bizonyos kitételek változását, érvényesülését hosszú éveken keresztül nyomon kell követni.




Az utóbbi években tapasztalt perdömping részletei kapcsán az OBH összesítése több érdekességgel is szolgál. Az egyik rögtön az, hogy a hitelfelvevőknek messze nem csak a devizahitelekkel gyűlt meg a bajuk. Az elmúlt három év 58 ezer ügyének több mint harmada, 22 ezer a forinthitelek miatt vette kezdetét. A többi, vagyis a fennmaradó 36 ezer procedúra tekinthető devizaesetnek, ezeket kifejezetten devizaalapú kölcsönök vagy ilyen jellegű lízingek kapcsán indították az ügyfelek.

Érdemes kitérni a pereskedési kedv alakulására is. Hitelügyek nagyobb mennyiségben érdekes módon éppen tavaly zúdultak a bíróságokra. Maradva csak a tisztán devizásként értelmezhető eljárásoknál, az látszik, hogy 2016-ban több bírósági eljárás vette kezdetét az ilyen hitelek miatt, mint az azt megelőző két esztendőben összesen.

loading…


A múlt évben – szám szerint – 19 ezer devizaeljárás kezdődött a korábbi időszak összesen 16 ezer esetével szemben. A folyamatok alakulásának hátterében nyilvánvalóan több tényező is meghúzódik. Ezek közül az egyik legfontosabb az: az ügyfeleknek a közelmúltban nyílt lehetőségük arra, hogy bíróság előtt támadják meg a bank elszámolását. Mindent egybeszámítva 2015 júliusától körülbelül két és fél ezer elsőfokú és ezer másodfokú eljárás vette kezdetét ilyen ok miatt.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Az OBH összesítéséből ezeken túl az is leszűrhető, hogy a hiteleljárások egyre nagyobb terhet jelenthetnek a hazai igazságszolgáltatásnak. Erre abból lehet következtetni, hogy mind több az olyan befejezetlen ügy, amelyben a forint- vagy devizahitelezés valamilyen részletét kellene megítélnie az illetékes bíróságnak.

A folyamatot pontosan megmutatja a külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök miatt indult eljárások statisztikája. Eszerint 2013 végén hozzávetőleg hatszáz devizaügy volt folyamatban az országban. A döntésre váró ügyek száma két év alatt ötezerre szökött fel, a tavalyi esztendő utolsó napján pedig már nyolcezer körül mozgott. A forintkölcsönök miatt indult ügyeket is figyelembe véve 2016 végén 13 ezer hitelügy zajlott idehaza.

A devizakölcsönökkel ugyanakkor nem csak a magyar bíróságoknak kell foglalkozniuk, az elmúlt hónapokban a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz öt magyar kölcsönügy is befutott. Ezekkel együtt már hét hazai vonatkozású per zajlik az uniós fórum előtt. A testületnek az eljárásokban több kérdésre is választ kell adnia, például arra, hogy az EU joga szerint is elfogadható megoldás-e, ha az adós viseli az árfolyamváltozásból eredő veszteségeket. Utóbbi témakör nem mellékes, egyes becslések szerint ugyanis ezermilliárdos kiadás érte a hazai hitelfelvevőket az árfolyamok változása miatt. Devizahiteles ügyet egyébként Romániá­ból is kapott az uniós ítélkező testület, de a lengyel és a horvát banki ügyfeleknek sem mindegy, milyen eredményre jutnak végül az unió bírái.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás