“DEVIZA”-“HITELEK” -MEGSZÓLALT AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG!

Április 30-án, szerdán hirdet ítéletet az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP Bank ügyében – közölte a Portfolio.hu-val a bíróság sajtó- és tájékoztatási osztálya. Az ítélethirdetés azért fontos, mert erre alapozva hozhatja meg újabb jogegységi döntéseit a Kúria a devizahitelek árfolyamrésével és az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban. Amennyiben a Fidesz-KDNP marad kormányon, ígérete szerint ez utóbbiakra alapozva dönt a kormány az újabb devizahiteles csomagról. 


Sorsdöntő ítélet lesz



Február 12-én jelent meg az Európai Bíróság úgynevezett főtanácsnoki indítványa a devizahiteles ügyről, amely valószínűsíti, miként dönthet április 30-án a testület (igaz, annak az ellenkezője is lehet). Az ítélet azért fontos, mert a Kúria december 16-ai jogegységi határozata nem teljes: az árfolyamrés (és ez alapján az egyoldalú szerződésmódosítások) ügyében a Kúria az Európai Bíróság ítéletére vár. A tét: vizsgálhatja-e az árfolyamrés alkalmazásának és (ez alapján az egyoldalú szerződésmódosításoknak) a tisztességtelenségét a Kúria, illetve miként döntenek majd a Kúria határozata alapján a bíróságok ezekben az ügyekben?

Miről szól Kásler Árpád és az OTP ügye?

Az uniós fogyasztóvédelmi jog értelmében a fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése azonban nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.



A jelen ügy kiindulópontja egy devizahitel-szerződés, amely alapján az OTP úgy folyósított az ügyfelének forintban kölcsönt, hogy annak visszafizetendő összegét svájci frankban tartotta nyilván, és amely összeget a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon állapította meg. Ezzel szemben, a szerződés a törlesztő-részletek összegének meghatározására az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alkalmazását írta elő.

A bank ügyfelei a magyar bíróságokhoz fordultak annak megállapítása végett, hogy tisztességtelennek minősül a szerződés azon kikötése, amely feljogosítja a bankot arra, hogy a törlesztő-részleteket a deviza eladási árfolyamon számolja. Az ügyben eljáró Kúria a jogvitával kapcsolatban több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak. Mindenekelőtt tudni szeretné, hogy az uniós jog fent említett szabályai lehetővé teszik-e számára, hogy a kölcsönszerződés az átváltási árfolyamokat meghatározó rendelkezéseinek a tisztességtelen jellegét vizsgálja. Emellett a magyar bíróság arra is kíváncsi, hogy a kérdéses szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása esetén a feltétel bíróságilag módosítható-e akként, hogy a törlesztő-részleteket is a deviza vételi árfolyamon kelljen számolni. A tárgyalás 2013. december 5-én volt, a főtanácsnoki indítvány kihirdetésére 2014. február 12-én, az ítélethirdetésre április 30-án kerül sor.

Portfólio.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás