“DEVIZA”-“HITELEK”-LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉGI FELJELENTÉS A NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSÁVAL

BUDAPESTI RENDŐR-FŐAPITÁNYSÁG
II. kerületi Rendőrkapitányság
Vizsgálati Osztály
Vizsgálati Alosztály I.

B U D A P E S T Ü.i.: Haraszti Mariann r.hadgy.

Rómer Flóris utca 10. Szám: 01020/13157-2/2013.bü.
ügyészségi hiv.szám: B.II.10246/2013.
email: 02rk@budapest.police.hu

Tárgy: Panasz a fenti számu Határozat ellen nyomozás megszüntetéséről

A 2014. márcis 17-én kézhet vett Határozat ellen a megadott 8 napon belüli törvényes határidőn belül

P A N A S S Z A L élek, a nyilvánosság bevonásával.

A 2013. november 14-én kelt a Budapesti Főügyésznek, valamint a Legfőbb ügyészségnél tett feljelentésem nem ismeretlen tettesek ellen szólt, hanem elsősorban a CIB Bank Zrt. és a Díjbeszedő Faktorházzal szemben, a beadványban megemlítve, hogy az összes többi bank és Faktoring cég ellen is, attól függetlenül, hogy nem soroltam fel őket.

Továbbra is fenntartom, hogy minden Magyarországon működő bank részt vesz – ezáltal bűnszövetségben követik el – az uzsora bűncselekmény megvalósításában, miután Magyarországon egyedül használnak ezeknél a termékeknél (hitelkártya) 40-50 % közötti kamatot, míg ugyanezen bankok az Unió többi országában 10 % körüli kamattal dolgoznak ugyenezen termékeknél.


A Faktoring cégek ugyanúgy részt vesznek ebben, miután a felmondott tartozásokat töredék áron felvásárolják, a felvásárlást csalárd módon engedményezésnek tüntetik fel. A törvény szerint engedményezni élő szerződést lehet, de Magyarországon gyakorlat, hogy a bankok felmondják a szerződést, azaz egy adott termékből a felmondás után már, pl. hitelkártya, személyi kölcsön stb. eredő tőketartozás keletkezik, mely tőketartozásra csak a törvényben meghatározott jegybanki alapkamatot lehetne felszámolni. Az engedményezésnek nevezett – a gyakorlatban töredék értéken felvásárolt tőketartozások – szerződésekkel így a Faktoring cégek a törvényi szabályozást kikerülve banki ügyleteket folytatnak és még a bankoknál is több jogosulatlan – uzsora – haszonra tesznek szert, mivel a tőketartozásokat részértéken vásárolják fel.

Ezek a szerződések bár látszólag a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötettek, mégis csalás, mert a tartalmuk nem felel meg a valóságnak.
Ezt a PSZÁF-nak is meg kellett volna már akadályozni, mivel a 20 % feletti kamat a világ minden országában uzsorának számít! Miután a PSZÁF sem látta el a feladatát az ügyészségnek lett volna kötelessége feldelríteni ezt a bűncselekményt.

A fenti számú Határozat teljes mértékben ellentmond annak az iránymutatásnak, melyet a nyomozóhatóságok megkaptak az alábbiak szerint.
Uzsorabűncselekmény
330/A. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által – jogszabályon, bírósági határozaton, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján – eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsorabűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen követik el.
(3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsorabűncselekményt, mielött az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
A tényállást – amely nem nélkülözte a jogtörténeti előzményeket – a 2008. évi CXV. törvény iktatta a Btk.rendszerébe, majd a Btk. 2011. november 1. napjától hatályos módosítása a tényállást jelentősen megváltoztatta.
1. A bűncselekmény jogi tárgya a – különböző okokból – kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek vagyoni viszonyai, illetve ezen személyek létfenntartása.
2. A bűncselekmény passzív alanya elvileg bárki lehet, a tényállás azonban szűkíti a passzív alanyok körét a rászorult helyzetben levő személyekre. A „rászorult” kifejezés elősorban a súlyos anyagi problémákkal küzdő személyekre utal. Noha a szó nyelvtani értelmezéséből
nem feltétlenül következik, az alacsony műveltségük, tapasztalatlanságuk, hiszékenységük miatt az átlagosnál könnyebben kihasználható személyeket is célszerű idesorolni.
3. A bűncselekmény elkövetési magatartásának két eleme:
– különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodás megkötése,
– amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a vele együtt élő
hozzátartozóját, illetve az általa eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki.

A megállapodás lehet az elkövető és a sértett között létrejött bármilyen polgári jogi szerződés és egyéb megállapodás (a leggyakrabban kölcsönszerződés). A megállapodás elnevezésének nincs jelentősége, azt a büntetőbíróságnak is a tartalma szerint kell megítélnie, így a
különböző színlelt szerződések is idetartozhatnak. A megállapodás további jellemzője, hogy uzsorás elemeket tartalmaz, vagyis a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás különösen aránytalan mértékű. Ez lényegében megegyezik a Ptk-ban szabályozott „feltűnően nagy értékkülönbség” fogalmával (Ptk. 201. § (2) bek.), az eltérő megnevezés az Indokolás szerint azt fejezi ki, hogy az ellenszolgáltatás különösen aránytalan mértékének megítélése a büntetőbíróság feladata, amelyről az eset összes körülményét figyelembe véve dönt. Ilyen lehet az irreálisan eltúlzott kamatkikötés, a kölcsönösszeg és a biztosíték értékének feltűnő aránytalansága, adásvételi szerződés esetén az ingatlan értéke és tényleges vételára közötti jelentős különbség, stb. Elképzelhető azonban az is, hogy egy kölcsönszerződésben nem kötöttek ki kamatot, de a szerződésben írt kölcsönösszeg a kétszerese annak, amit a kölcsönadó a valóságban kölcsönadott.

A bírói gyakorlat szerint súlyos nélkülözésről beszélhetünk, ha a sértett vagy hozzátartozója, illetve az általa eltartott személy a létfenntartáshoz szükséges javakban is hiányt szenved. A „további nélkülözés” arra a sértetti körre vonatkozik, amelynek tagjai már az uzsorás megállapodás előtt is súlyos nélkülözésben éltek.
3. 1. A bűncselekmény elkövetési módja: az uzsorás megállapodás megkötésére a másik fél rászorult helyzetének kihasználásával kerül sor. A rászorult helyzet fogalma már említésre került, a kihasználás értelmezése kapcsán megjegyzendő, hogy álláspontunk szerint nem zárja ki a tényállásszerűséget, ha a megállapodás megkötését a sértett kezdeményezi. A gyakorlatban ugyanis általában éppen a súlyos anyagi problémák indítják a későbbi sértetteket arra, hogy végső megoldásként a potenciális elkövetőkhöz forduljanak.
4. A bűncselekmény új formájában már immateriális deliktum, a bűncselekmény
befejezettségéhez nem szükséges a súlyos nélkülözés bekövetkezése, elegendő, ha az uzsorás megállapodás teljesítése annak előidézésre alkalmas. A bűncselekmény befejezetté a megállapodás megkötésével válik.
5. A bűncselekmény alanya bárki lehet.
6. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának az objektív tényállásokat át kell fognia, így tudnia kell, hogy a sértett rászorult helyzetben van, illetve hogy ezt a helyzetet használja ki a megállapodás megkötésére.
7. A bűncselekmény minősített esete a bűnszövetségben (Btk. 137. §. 7. pont) történő elkövetés, illetve az üzletszerűen (Btk. 137. § 9. pontja) történő elkövetés.


Üzletszerűség: Az elkövető ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Rendszerint akkor állapítható meg, ha a rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az elkövető létfenntartását vagy életvitelét ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése révén biztosítja. A „törekszik” célzatra figyelemmel – amely célzatnak nem kell feltétlenül realizálódnia – az üzletszerűség az eset egyéb körülményeire figyelemmel már egy cselekmény elkövetése esetén megállapítható.
8. Egység-halmazat
Az uzsorabőncselekménnyel alaki halmazatban a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (298/D.§) megállapítható, figyelemmel arra, hogy a két bűncselekmény különböző jogtárgyakat támad.
9. A Btk. 330/A. § (3) bekezdése szerint az uzsorabűncselekmény elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
10. Az Indokolás szerint az elkövetők közötti „érdekszövetség” megbontását célozza meg a törvény azzal, hogy a hatóságokkal együttmőködő, tevékeny megbánást tanúsító elkövetővel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget.

Továbbra is fenntartom, hogy a személyes adattal való visszaélést a CIB Bank – és minden Magyarországon működő bank is – elkövette/elköveti folyamatosan. Az Adatvédelmi törvény szerint: 2012. január 1-én hatályba lépett adatvédelmi törvény 5. § Az adatkezelés jogalapja így írja le:
„5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).
(2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha
a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,
b) a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy
c) a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.
(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.
(4) Kizárólag állami vagy önkormányzati szerv kezelheti az állam bűncselekmények megelőzésére és üldözésére irányuló, valamint közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatainak ellátása céljából kezelt bűnügyi személyes adatokat, valamint a szabálysértési, a polgári peres és nemperes ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásokat.
6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges
Elfogadhatatlan, hogy a nyomozó hatóság Bírósági feladatokat akar ellátni, nyomozás helyett.
Az Adatvédelmi törvény a legmagasabb rendű törvény, ha nem így lenne, nem került volna megalkotásra. Semelyik bank Lakossági Üzletág Általános Szerződési feltételei nem lehetnek magasabb rendűek, nem írhatják felül a hatályos jogszabályokat és törvényeket.
A hivatkozott törvény a Hitelintézetekről és a Pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényi szabályozás sem írhatja felül az Adatvédelmi törvényt, mert akkor semmi szükség sem lenne erre a törvényre, ha ezt így meg lehetne tenni.

A bankoknak és minden már cégnek is az üzleti szabályzatának összhangban kellene állnia a Hatályos törvényekkel. Ez jelenleg nem így van.
A bank nemcsak a személyes adataimat adta ki, hanem olyan dokumunetumokat is, amelyekhez végképpen nem volt joga.
Hivatkozás az Adatvédelmi törvény 5. §-nak (1) bekezdésére pontatlan és durva csúsztatás, mivel ez pontosan így szól:
5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).
A b) pont a közérdeken alapuló adatkezelésről rendelkezik. A bank érdeke nem közérdek!
A fentiek szerint mind a CIB Bank és a többi bank is, valamint a Díjbeszedő Faktorház és a többi Faktoring cég is mindkét bűncselekményt megvalósította/megvalósítja folyamatosan, az uzsorát ráadásul üzletszerűen és bűnszövetségben.
Ezért továbbra is fenntartom, hogy az Ügyészség a törvényes Közvádló kötelezettségének, tegyen eleget, tartassa be a Bankokkal is a hatályos törvényeket, valamint a bankok és faktoring cégek által elkövetett bűncselekményeket pedig számolja fel és a felelősőket bűntesse meg.

2014. március 20.
Tisztelettel
Simonné Mayer Györgyi

Szólj hozzá

Hozzászólás