Akikért a harang nem szól

 

Az orosz repülőgép felrobbantása miatt 224 ember vesztette életét, míg a párizsi terrortámadás miatt 150, vagy ezt meghaladó számú ember. A szándékos emberölések megtorlása érdekében bombázó repülők indultak el mindkét esetnél azzal a céllal, hogy megtorolják ezen szörnyű tetteket. Meghatározott helyen, ártatlan és nem ártatlan embereknél egyaránt.

Az áldozatok között magyar állampolgárságú nem volt, de a magyar kormányfő egy napos országos gyászt rendelt el a francia emberölések miatt.

Amennyiben a fenti cselekményeket emberölésnek minősítjük, akkor megállapítható az, hogy az elkövetők az alábbiak szerint értékelendő magatartásuk miatt érdemelnek büntetést:

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja

Ellenben emberölést szándékosan nem csak akként meghatározható emberi magatartás által lehet elkövetni a törvényszöveg szerint, hanem az alábbiak szerint is:

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának …………következménye(i)kbe belenyugszik.

A kétfajta szándékossággal elkövetett bűncselekmények egyforma büntetési tétellel büntetendők és az utóbbi – eshetőleges – szándék bírósági megállapításához mindig szükséges annak vizsgálata az alábbi döntvényből kiindulva, hogy az elkövető ilyen esetben szándékosan, vagy gondatlanul cselekedett:

  • Googleplus
  • Youtube

EBH2004. 1009 II. A tudatos gondatlanság alapvetően az érzelmi oldalon tér el az eshetőleges szándéktól. A luxuria esetében az elkövető felismeri magatartásának lehetséges következményeit, de – szemben az eventuális szándékot jelző belenyugvással – a jelentős kockázatot elvállalva abban reménykedik, hogy a súlyos eredmény mégsem következik be. Akkor viszont, amikor a bizakodás merőben alaptalan (mert az adott helyzetben szinte szükségszerű eredmény elmaradása csupán a véletlenek találkozása folytán történhetne meg), az eredménybe való belenyugvásról, tehát eshetőleges szándékról van szó [Btk. 13. §, 14. §, 15. §, 166. §, 175/A. §].

Tehát abban az esetben, amennyiben Magyarországon köztudott tény az, hogy a magyarországi bankok törvénytelen, jogellenes, csalási és zsarolási jellegű magatartása eredményeként eddig több mint négyezer magyar ember önkezével vetett végett életének, akkor az alábbiak szerinti, elmúlt hónapban készült OTP közlés, és ezekhez hasonló banki közlések alapján azt kellene eldönteni bűncselekmények elkövetésének vizsgálata esetén, hogy ezeknek a közléseknek kiagyalói belenyugodtak-e abba, hogy közlésük eredményeként újabb magyar emberek vetnek végett életüknek.

Hiszen az senki előtt nem lehet vitás, hogy az évek óta bankok által végtelen meggyötört, jogtalanul kifosztott magyar adósok akkor, amikor a közlés szerint arról kapnak tájékoztatást, hogy 2016. március 4-től az eddigi 26.324 forint törlesztő részlet helyett 144.954 forint törlesztő részletet kell fizetni úgy, hogy közben a Matolcsy bank is lesben áll 6 % jegybanki alapkamat emelésre csak azért, hogy ebből a 144.954 Ft-ból,  havi 217.000 törlesztő részlet legyen, azaz a jelenlegi törlesztő részlet helyett egy év múlva ennek több mint nyolcszorosát fizesse, akkor magyar emberek tucatjait ismét sikerül a bankoknak halálba kergetni.

Szerintem nincs sok esélyük az ilyen fajta közléseket közlő bankok vezetőinek arra, hogy vádemelés esetén mindösszesen gondatlan emberölés miatt vonják őket felelősségre. Ez inkább szándékos.

Nehezebb problémát a bűncselekmények minősítésénél az Országgyűlés képviselőinek elkövetői magatartása okozza azzal, hogy 2014. július 4-én egy olyan törvényt – XXXVIII. – fogadtak el egységesen, melynek címe alatt a következők olvashatók:

“A Kúria 2/2014. számú PJE határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása, valamint a további intézkedések előkészítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:”

A kérdés úgy vetődik fel az országgyűlési képviselők büntetőjogi felelősségével kapcsolatosan, hogy vajon ebből a cím alatt szövegből az „egyes követelmények” szavak alapján úgy látták-e, hogy a 2/2014. számú PJE határozat minden követelményét érvényre juttatják szavazatukkal, vagy úgy értették, hogy a törvényt előterjesztő tetszése szerint egyes rendelkezéseket a 2/2014. PJE-ből kiragadva mesterkedik a bankok érdekében, és ezt szavazzák meg.

A 2/2014 PJE határozat 1. pontjáról ugyanis a törvény egyetlen szót sem szól:



A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

Meg kell kérdezni az esetleg elrendelt büntető eljárás során a törvényt megszavazó országgyűlési képviselőket arról, hogy ez a probléma miért nem vetődött fel számukra. Miért nem vették észre azt, hogy amennyiben teljeskörűen átveszik a törvénybe a 2/2014. PJE határozat szövegét, akkor most szóba sem jöhetne olyan gazemberség, hogy a bankok nyolcszorosára emelik a törlesztő részletet.

És esetleg az országgyűlési képviselőkkel is kapcsolatosan is meg lehet állapítani, hogy legalább gondatlan emberölés bűncselekményének gyanúja felmerül velük kapcsolatosan azért, mert könnyelműen bíztak abban, hogy ekkor gazemberségre, embereknek öngyilkosságba kergetésre már csak nem lesznek képesek a magyar bankok a magyar ártatlan emberekkel szemben a megszavazott törvényre is figyelemmel.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Egyébként pedig minden tisztességes magyar embernél felmerül az a kérdés, hogy a magyar országgyűlési képviselők mitől nem képesek olyan tisztességesek lenni, mint a lengyel országgyűlési képviselők?

Az én véleményem szerint pedig tisztelt, magyar emberek halálának okozását segítő országgyűlési képviselők. Szerintem Önök miatt váltunk Európa selejt országává. Mert az az ország, ahol a nép által megválasztott képviselők akár félrevezető törvényszöveg elfogadásával is minden tőlük telhető megtesznek azoknak, akik a nép ellenségei, emberek pusztulását elősegítői, különb jelzőt nem érdemel.

Nem menti fel őket sem büntetőjogilag, sem egyébként az, hogy a teljes államapparátus a hozzátartozó sajtóval együtt osztozik felelősségükben. Ettől még az a tíz, száz, vagy ezer magyar ember, akik jövőben dobják el majd életüket, nem fognak feltámadni.

Sőt még gyásznapot sem fog elrendelni halottaink miatt egy ilyen Magyarország Miniszterelnöke.

Napokban valamelyik parlamenti párt utcai gyűlést tartott és Jean-Claude Junckert, az Európa Bizottság Elnökét nevezték meg többek között valaminek felelőseként.

Azt a Jean-Claude Junckert, aki 2014. november 4-i, hozzá intézett kérelmemet kivizsgáltatta, majd ez év áprilisában tájékoztatott arról, hogy a július 4-i, valamennyi országgyűlési képviselő által elfogadott XXXVIII. törvény nem adhatott volna utasítást a bíróságoknak, nem nehezíthette volna az adósok helyzetét és az uniós jog helytelen átültetésére került sor a törvényben, azaz a panaszom alapos.

Ezek után a magyar emberek üldözését segítő, banki magatartást elősegítő törvényt megszavazó pártnak képviselőinek erről a Jean-Claude Junckert-ről bármi rosszat mondani számomra azt jelenti, hogy még most sincs bőr a képükön ezeknek a képviselőknek.

Talán egy bocsánatkérést tehetnének a magyar nép felé gyalázatos szavazásuk miatt, és mint ahogy mostanában a magyar népnek szoktuk mondani: „nix ugri bugri”

Egyébként pedig Magyarország Miniszterelnökének is írtam kérelmet több ezer magyar adós ügyfelem érdekében. Többször is. (A LEVÉL AZ OLDAL ALJÁN LETÖLTHETŐ)

2011-ben, 2013-ban, 2014-ben. Az utóbbi írásom a mellékletben megtekinthető.

Tudják mikor fog bármelyik levelemre válaszolni?

Majd amikor Osztyapenko kapitány a budaörsi szoborparkban kapcát cserél.

Egyébként legutóbbi levelemre tekintettel a Nemzeti Civil Kontrollnál Gulya Tibor hozzászólásában kérdéseket intézett hozzám az alábbiak szerint:

Gulya Tibor · 

Vezető beosztás at Két Patrónus Reload Kft. – Tanácsadás devizahiteleseknek

Tisztelt Lehmann úr. Próbálom összefoglalni gondolatait. Először ellopja az ötletemet sőt kijelenti, hogy igazam van az elállást illetően és el is kezdi alkalmazni mint saját ötletét majd jön a most leírtakkal. Nem hiszem hogy szégyenkeznem kellene hiszen nem én plagizáltam de sebaj elég a tudat a számomra hogy maga ahogy fogalmaz egy műkedvelő tudásából taplálkozva alkot jelenleg. Önnek foggalma sincs hogy ki vagyok mit tanultam de a tudásomat nem kritizálja csak a személyemet. Ön otthagyta, magukra hagyta az embereket a másodfokú eljárások tekintetébe ezért keresnek meg minket mert én valóban nem vagyok ügyvéd de cégem több jogásszal dolgozik együtt és én az ügyvédeimmel kidolgoztunk egy eljárási formát mellyel sikeresen fogunk tudni eredmènyt teremteni másodfokon. Maga vagy ezt irigyli vagy azt hogy már nem hisznek önnek

Like · Reply · Nov 17, 2015 12:42am · Edited

Nem akarok Magyarország Miniszterelnökére hasonlítani, ezért erre a levélre az alábbiak szerint válaszolok.



Tisztelt  Gulya Tibor Úr!

Válaszolva a nekem címzett iratára, engedje meg azt, hogy előbb az alábbiak szerint ide másoljam  cége egyik ügyfelétől hozzám érkezett levelet cége tevékenységével kapcsolatosan.

From: …………………….. [mailto:……………………@gmail.com] Sent: Tuesday, November 17, 2015 8:34 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Műkedvelő Gulya Tibor tevékenységéről

Tisztelt Dr Lehmann György Úr!

Igen ezt a cikket olvastam. Sajnos mi náluk indultunk 2015.01.21.-el és nem történt ezidáig semmi. A kérdésem az, hogy az előző leírtak alapján Ön mennyiért vállalja a gyerekeim perét?

2006.12.hóban folyósítottak számukra 6,6 m Ft lakáscélú hitelt LTp-vel kombinálva. 42.608 CHf-et, a jelzálog bejegyzés viszont ugye már 46.947 CHf volt. A mai napig 7,52 m ft van visszafizetve.

A Két Patrónus az elállást 2015.07 hó 25.-én adta be, 2015.09.15.-én írta a a fiam náluk az elállásra a banki választ, meg Dr Végh Judit szentesi közjegyző felé iratanyagot. Azóta meg sajnos nem történik semmi. Gondolom fel kellene mondanunk a Két Patrónusnál azonnal a szerződést, hogy indulhassunk Önnél?

Mik az esélyeink? Mennyibe kerül Önnél a perügy?

Tisztelettel várom mielőbbi válaszát: ………………………………..

 

Később ennek a levélnek írója telefonon felhívott, és közölte azt, hogy Önnek – cégének – 200.000.-Ft- fizetett az Ön kérésére eddig. Javasoltam számára azt, hogy ezt ne kérje vissza Öntől, legyen ez számára tanulópénz.

Ebben egyet értettünk, de probléma abból származik cége ügyfele számára, hogy fogalma sincs arról, hogy milyen tartalmú két levelet küldött cége el nevében július végén és szeptemberben a januári megbízás alapján.

Számomra ez azért probléma, mert iratában valamiféle plagizálásomat emlegeti, de mivel még a saját ügyfelük sem tudja azt, hogy mit írnak nevében, ezért munkájukból plagizálni még akkor sem tudnék, ha akarnék. Ellenben nagyon kérem arra, hogy a levélíróm által említett, cége nevében írt levelét velem közölje, és ez esetben vizsgálható a plagizálással kapcsolatos állítása.

Egyébként nem gondoltam azt, hogy Ön bármiért is bármikor szégyenkezne, hiszen eddigi meglátásom szerint Ön nem az a fajta, aki bármiért is szégyenkezne.

Valamint valóban nem tudom azt, hogy Ön kicsoda, vagy mit tanult, tudását én valóban nem kritizáltam, de vannak még ilyenek kis hazánkban több mint 9 millióan. Ami pedig személyét, illetőleg cége jogi személyiségét illeti, csak azért kifogásolom mert ügyvédi jellegű tevékenységet végeznek ehhez szükséges képzettség nélkül több százezer forint ellenszolgáltatásért úgy, hogy szerintem ebből az ügyfeleiknek csak kára származhat.

Illetve utóbbit sem kifogásolom nagyon, mert aki az Ön cégének, illetve cége ügyvezetőjeként Önnek több százezer forint ellenszolgáltatást ad azért a tevékenységért, amit levélírom leveléből megtudtam, az rászolgált a veszteségre.

Azt pedig szeretném Önnel közölni, hogy az Ön iratában kétszer is „másodfokú” eljárásnak nevezett Kúriai eljárást illeti, az nem másodfoku, hanem felülvizsgálati eljárás. A Kúria polgári ügyben másodfokon nem tárgyal. Lehet, hogy vannak ügyvédtársai, de szóljon nekik azért, hogy legközelebb ilyen szarvashibát ne engedjenek meg Önnek, illetve cégének.

Utolsó mondatának pedig nagyon kérem fusson neki mégegyszer.

Ez esetben nekem hátha sikerül eldöntenem azt, hogy most a cége szerintem nem létező jogászait irigylem Ön szerint, vagy nem a cége, hanem saját ügyvédeinek ügyfelei által sem ismert tevékenységét.

Amennyiben irata utolsó szavait ismét megnézi, akkor pedig próbálja logikailag is eldönteni azt, hogy a magyar nyelv szabályai szerint lehet-e irigyelni azt, hogy „már nem hisznek Önnek.”

Igyekezzen és higgye el, legközelebb levele sokkal  jobban fog sikerülni.

Tisztelettel: Dr. Léhmann György ügyvéd Siófokon 2015. november 20. napján. 

Miniszterelnökről értékelés I 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás