“DEVIZA”-“HITEL” – MÁR EGYEZKEDNÉNEK A BANKOK

Visszaállították a 4,5 százalék alatti kamatot.

Meglepő fejleményt tudatott az egyik devizahitelesekkel foglalkozó ügyvéd: az egyik jelentős lakossági ügyfélkörrel rendelkező bank maga javasolta az elszámolást ügyfelével. Az „önként” visszavont egyoldalú kamatemelés az eredetileg 14,5 millió forintos hitelnél a felmondás időpontjáig 380 ezer forint elengedését jelentené. Az ügynek azonban ezzel nincs vége.

Egyre több olyan jogerősen az adós javára eldőlt perről kaptunk értesítést, amelyekben a vesztes bank nem fordul felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához. Ezekben az ítéletekben a bíróság csak annyit mondott ki, hogy a szerződés (esetenként annak egyetlen pontja) semmis. Ilyenkor pedig – a Kúria korábbi állásfoglalására, de az Európai Bíróság döntésére is tekintettel – még egy fontos mozzanat hátra van. A banknak és az adósnak el kell valahogy számolnia egymással. Az egyik nagy (de nem a legnagyobb) lakossági hitelintézet most maga próbál a döntések szellemében eljárni.


Úgy tűnik, gyorsulnak a folyamatok, szinte minden napra jut valamilyen devizahiteleseket érintő fejlemény. Nemrég a jegybanki elképzelésekről írtunk, most viszont érdemes figyelni arra, hogy Léhmann György siófoki ügyvéd (képünkön) által képviselt adós a banktól kapott egy elszámolási javaslatot. Mint írják, ennek célja, hogy a semmisségi okot kiküszöböljék, olyan helyezet teremtve, mintha „az ügylet során nem történt volna a szerződésben rögzítetten túl kamatemelés”. Az adósnak így visszaállították az eredeti, 4,5 százalék alatti hitelkamatot.

A 2006 nyarán felvett 14,5 millió forintnyi frankhitel után a részletes kimutatás szerint az adós mintegy négymillió forintot már megfizetett (valójában ennél kevesebbet, hiszen a svájci frankban szerepeltetett összeget a mostani árfolyammal számoltuk át), de azután beszüntette a törlesztést. A bank 2010 augusztusában fel is mondta a szerződést.  (Nyilvánvaló – bár erről nem szólnak az iratok, hogy végrehajtási szakaszban levő ügyről van szó.) A felmondás időpontjában a bank szerint az adósnak körülbelül hárommillió forintnyi hátraléka volt, ami a kamatemelés visszavonásával 380 ezer forinttal csökkent.

Csak a felmondás időpontjáig terjed az elszámolás

Az elszámolást a bank addig az időpontig készítette el, amíg „az ügylet közjegyzői felmondásával a teljes tartozás” esedékessé nem vált. A minden részletet, közte az adós nevét, címét, a hitelszámot tartalmazó levélből (amelyet mi a bank- és az adós megillető titokra tekintettel nem írtunk le) az nem derül ki, hogy ha az ügyfél elfogadja az elszámolást, akkor összesen pontosan mekkora tartozás behajtása válik esedékessé. A folyósított 83,6 ezer svájci frankkal szemben még a kamatemeléseket is tartalmazó esedékes összegként a bank 29,2 ezer frankot tüntet fel (ebből jön le 11,5 ezer a kamatemelések miatt). A bank azzal indokolta az általa alkalmazott metódust, hogy a felmondást követően kamatemelésekről már nem lehet beszélni. A hitel egyébként az eredeti szerződés szerint 2024 nyarán járt volna le.


A közzétett banki levélben tehát látunk bizonytalanságokat, de Léhmann György egészen világossá tette álláspontját. Mint írja, azt nem vitatja, hogy a tőketartozást a bank az adóstól követelje, de úgy véli: a kamatból vagy kezelési költségből egy forintot sem áll módjában teljesíthetetlenség okából követelni. Szerinte egyébként nincs az a kormány egy demokratikus jogállamban, amelyik a pereiben érvényesített, egyoldalú szerződésmódosítási feltétel érvénytelenségét megállapító jogerős ítélet után bármiféle jogszabályalkotással teljesíthetővé tudja tenni a bankok által diktált kölcsönszerződést.

A siófoki ügyvéd abban bízik, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések miatti ügyek már az egyezségkötés közelébe kerülhetnek. Bencze Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a portfolio.hu hitelezési konferenciáján arról is beszélt, hogy ha a perek nyomán megindul a szerződések revideálása, akkor a kormányzatnak esetleg nem is kell gazdaságilag beavatkoznia az ügyekbe. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy a bankok nagyon heterogén szerződésformákkal dolgoztak. Nem feltétlenül minden szerződésre igaz tehát, amit az egyiknél megállapít a bíróság."– AzEnPenzem.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás