A “DEVIZA” ALAPÚ KÖLCSÖNÖK ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK OKAI.

A "DEVIZA" ALAPÚ KÖLCSÖNÖK ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK OKAI.


Devizahitelfelszámolás – A neten találtam, a szerzőjét nem tudom azonosítani, de a felsorolás jó közelítéssel adja meg azt, mennyi sebből véreznek a devizahiteles szerződések. Ennek ellenére az MNB bankfelügyelete nem indít közérdekű keresetet minden bank minden devizás szerződése ellen.




Mivel a politika nem teszi ezt, sőt minden igyekezetével és a bíróságokra gyakorolt nyomással igyekeznek fenntartani a jogsértő állapotot, számunkra egyértelmű a cinkosság. CSAK AZ ADÓSOK TÖMEGES, HATÁROZOTT ÉS EGYÖNTETŰ FELLÉPÉSE AZ, AMI EREDMÉNYT HOZHAT.

"A devizaalapú kölcsönök (az összes) érvénytelenségének 20 oka:

1.A szerződések megkötésekor a magyar törvények nem ismerték a deviza alapú hitel fogalmát sem, ezért nem is szabályozhatták annak nyújtását.

2.A ’virtuális’ pénzváltás önmagában tisztességtelen.

3.Kölcsönt csak visszafizetni lehet, megfizetni nem. Ennek csak hitelviszonyban lehet értelme, de ott sem legális.

4.Kölcsön esetében a tőketartozás növekedése fogalmilag kizárt.




5.Értékállósági kikötést a törvények nem tesznek lehetővé.

6.A ’korlátlan’ árfolyamkockázat önmagában tisztességtelen.

7.14/2001. (III.9.) PM rendelet értelmében a banknak meg kellett volna határoznia a kockázat felső határát.

8.Az árfolyamkockázat áthárítása (teljes mértékben) a fogyasztóra szintén tisztességtelen.

9.Mivel törvénybe ütközik (illetve meghiúsította volna a szerződéskötést), ezért a ’korlátlan’ kockázatról az adóst nem is tájékoztatták.

10.Az adósnak nem volt lehetősége a kockázat kezelésére. A Ptk. 205.§ (3) szerint ugyanakkor a feleknek figyelemmel kell(ene) lenniük egymás jogos érdekeire.

11.Amennyiben egy fogyasztói szerződésben valamely feltétel semmis, az egész szerződés semmis. Eddig két feltételről mondták ki (közérdekű perben és törvényben), hogy semmis.

12.A Ptk. 200.§ (2) szerint a jogszabályba ütközés teljes érvénytelenséget eredményez. A Hpt. 13.§ (1), valamint 70.§ és 78.§ szerint a bank felelőssége és kötelessége az adós hitelképességének előzetes vizsgálata a teljes futamidőre. Ebből az következik, hogy a törlesztő részlet nem haladhatja meg az adós jövedelmét. Amennyiben mégis meghaladja, a bank nem teljesítette, vagy nem megfelelően teljesítette törvényi kötelezettségét.

loading…


13.A bank nem felelt (nem felelhetett) meg a Hpt. 210.§ (2) és 213.§ (1) e) pontjainak, melyek szerint a szerződésben az összes havi törlesztő részletet (forintban) meg kellett volna határozni.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

14.Ugyanígy nem tudta előre meghatározni és közölni a kölcsön összegét devizában. Ennek hiányában vagy a számítási módszert, vagy becsült értéket kellett volna közölnie. Ennek meg nem történte a szerződést a Hpt. alapján semmissé teszi és sérti a következő európai irányelvet.

15.A 87/102/EGK. Irányelv 1. cikk (2) d) szerint az összes költséget előzetesen közölni kell. Mivel az árfolyamkockázat költségnek minősül, a bank nem tudott megfelelni az Irányelvnek.

loading…


16.A Hpt. 213. (1) b) /2005.-2010./ szerint a THM feletti esetleges költségeket (árfolyamkockázat) előzetesen közölni kellett volna, vagy ha ez nem lehetséges, becslést kellett volna alkalmazni.

17.A Bankszövetség 2006.01.26-án tett nyilatkozata TÉVEDÉSBEN TARTOTTA az adósokat. Ez a körülmény a jogi elbírálás szempontjából alapvető jelentőségű, tekintettel a C 26/13. számú uniós bírósági ügy 74. pontjára, a 93/13. uniós Irányelv 4. cikk (1) bekezdésére és a Ptk. 209.§ (2) bekezdésére.

18.A Ptk. 277.§. (4) és (5) szerint a feleket tájékoztatási kötelezettség terheli, ezért ilyen (és bármilyen) címen ’kezelési költség’ felszámítása TISZTESSÉGTELEN. Ezen kívül tisztességtelen a kamaton felül bármilyen költség felszámítása, amely a hitelező bármely törvényi kötelezettségét illetve olyan plusz-szolgáltatást ellentételez, amelyet az adós nem kért, valamint amelyet a bank nem nyújtott.

19.A devizában való elszámolás sérti, de legalább is megkerüli az aktuális Hpt. prudenciára vonatkozó rendelkezéseit, ezért a Ptk. 200.§ (2) szerint jogszabályba ütközik.

20.A deviza alapú hiteltermék önmagában ’hibás’ termék, magyarországi bevezetésének gyakorlata pedig bőven kimeríti a CSALÁS fogalomkörét, túlmutat a polgárjog területén, egy jogállamban büntetőjogi kategória." Eddig az idézet. – Devizahitelfelszámolás.

loading…



Szólj hozzá

Hozzászólás