CSIKÁSZ LEVENTE – GONDOLATOK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATA KAPCSÁN

Gondolataim a friss III/773/2015. AB határozat kapcsán

Átfutottam a határozat indokolását és különösen tetszett benne az alábbi rész: 
  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

III/15.: "Az érvénytelenség megállapítása mindig szükségszerűen visszahat a szerződéskötés időpontjára. Az érvénytelenség immanens tartalmi eleme ugyanis az, hogy a szerződés vagy annak egy része már a szerződés megkötésének időpontjában valamilyen jogi hibában szenved. Az érvénytelenség tehát egy olyan speciális polgári jogi szankció, mely nem válhat el a szerződés létrejöttének időpontjától, annak keletkezéséig szükségszerűen visszahat."

Különösen azért tetszik ez, mert egyes pénzintézeti ügyvédek egyfolytában azt erőltetik, hogy konvalidálódással, és módosításokkal már nincs érvénytelenség, meg ilyen baromságokat. Mind tudjuk, hogy hülyeségeket hordanak össze, de mindig jó megerősítést nyerni főbb bírói szervektől még akkor is, ha ez nem is fedi le teljesen az érvelési kört, mert ugyebár a konszenzuson alapuló utólagos jóváhagyás kérdése mégis csak másabb, mint önmagában a szerződéskötéskor fennálló érvénytelenség köre. A 6/2013. PJE is ekként rendelkezik tartalmilag, meg egyébként is tudjuk, hogy a római jogból erednek ezek a jogelvek.

Aztán tetszik a következő rész is:

III/36.: "Az Alkotmánybíróság ismételten utal arra, hogy a Kúria a PJE (6/2013-as – beszúrás tőlem) határozat 1. pontjában kizárólag azt döntötte el, hogy az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselése a szerződés főszolgáltatási körébe tartozik, mely nyilvánvalóan nem minősül normaalkotásnak. …"

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Ez pedig azért nagyon fontos, mert ezzel az árfolyamkockázatról kimondta az AB, hogy az a szerződés lényeges eleme. Ha viszont lényeges elem, akkor azt bizony át kell tárgyalni, azaz az adós részéről történő tartalmi alakítás lehetőségét a banknak kell bizonyítania, illetve ha az adós nem volt tisztában az árfolyamkockázat tartozására gyakorolt számszerű kihatásáról, akkor bizony nem jött létre szerződés. Ez akkor lényeges, ha hivatkoztok létre nem jöttségre a keresetben (én mindig hivatkozom erre). Ez az AB megállapítás így viszont cáfolja a 2/2014. PJE határozat azon részét, amely alapján a fogyasztónak kell bizonyítania e körben, amely PJE rendelkezés ellentétes az EU-joggal (az erre vonatkozó jegyzetem itt érhető el: KATT

Az AB határozat hivatkozik a 93/13/EGK irányelvre is, miszerint annak alapján kell a magyar jogot értelmezni. Ezt is tudjuk már ezer éve, de most ismét megerősítést nyer ez a tétel is, amire e döntéssel is lehet a bíróságok előtt hivatkozni. E körben így szól az AB határozat:

III/44.: "Ezzel összefüggésben, ennek alátámasztásaként hivatkozik a PJE határozat az Európai Unió Bírósága által hozott C-26/13. számú ítéletre (Kásler-ügy), melynek értelmében „[…] a nemzeti bíróság a nemzeti jogrend valamennyi szabályát köteles figyelembe venni, és amennyire csak lehetséges, az adott területen alkalmazandó irányelv szövegének és céljának megfelelően értelmezni oly módon, hogy az Irányelv által követett céllal összhangban álló eredményre jusson, kivéve, ha az contra legem jogértelmezéshez vezetne (64. és 65. pontjai). Tekintve, hogy a magyar jog egyetlen 2009. május 22-e előtti szabályából sem vezethető le, hogy a nem megfelelően átültetett Irányelv érthetőségre, világosságra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak, ezért az Irányelv alapján kell a vonatkozó szabályokat értelmezni.”

III/46.: "Ezzel összefüggésben mutatott rá az Európai Bíróság a C-26/13. számú ügyben hozott ítéletében, hogy „[a] szerződési feltételek átláthatóságának a 93/13 irányelvben foglalt követelménye nem korlátozható kizárólag azok alaki és nyelvtani szempontból érthető jellegére."

III/47.: "Éppen ellenkezőleg – ahogyan a Bíróság a jelen ítélet 39. pontjában már emlékeztetett rá –, mivel a 93/13 irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van többek között az információs szintje tekintetében, az átláthatóság e követelményét kiterjesztő módon kell érteni.” (Indokolás 71–72.)"

A III/55. pont pedig azt az elvet deklarálja, hogy a fogyasztó számára kedvezőbb jogkövetkezményt kell a bíróságnak alkalmaznia. Ezt speciel az árfolyamkockázat körére vonatkoztatva mondja ki az AB, de igaz ez minden más érvénytelenséget eredményező esetre, ahol dönteni kell a részleges vagy teljes érvénytelenség között.

III/55.: "Ez nem minősül sem új normaalkotásnak, sem contra legem értelmezésnek, pusztán annyit jelent, hogy az érvénytelenségi okok közül – a jogértelmezés keretein belül maradva – a fogyasztóra nézve kedvezőbbet kell alkalmazni. Ilyen esetekben alapvetően az eljáró bíró feladata annak eldöntése, hogy az adott tényállásnak mely törvényi rendelkezéssel szorosabb a kapcsolata és a jogvitát ennek megfelelően zárja le."

Nyilván itt kell figyelembe venni azt a Hpt-s szabályt is, hogy a semmiségre (teljes érvénytelenségre) csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni, amely szabály így némileg megköti a bíró kezét, amikor dönt a jogkövetkezmény alkalmazásáról. Csikász Levente 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás