CSÁNYI MÁR MEGINT JAJGAT…

Lakossági és állami devizahitelekről

Nem mind arany, ami… deviza és nem is bon-bon…

Bizonyítani fogja az OTP a bíróság előtt, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen bánt a devizahitelekkel és korrekt tájékoztatást adott – mondta Csányi Sándor a vg.hu-nak. A perek augusztusban indulnak. Meglepte a legnagyobb magyar bank elnök-vezérigazgatóját a Magyar Nemzeti Bank által kommunikált döntés, miszerint kiderült, hogy a túlfizetéseket tőketörlesztésként kell elszámolni visszamenőlegesen.

Emlékeztetett a vezérigazgató arra az ellentétre, hogy a bankok által az első években jócskán adott kedvezményekből nem jár vissza a bankoknak semmi, de ha kamatot emeltek, az visszajár nekik a törvény alapján. "A bankszektor tőkéjének legalább egyharmadát viszi el a kormány intézkedése, ami gazdasági szempontból súlyos károkat fog okozni" – jajgat Csányi, miközben összekacsintanak az Orbán-kormány prominenseivel. Semmisem vész el, csak átalakul – szokták mondani ilyen esetben – és valahol visszaáramoltatják majd az elsóhajtott extraprofit rájuk eső részét. Tehát aggodalomra semmi ok, aki máris sajnálatát fejezné ki a szegény bankár-uzsorások miatt. Persze az elnök-vezérigazgató szerint romlik majd a bankok hitelezőképessége, miközben zajlanak az eszközminőségi felülvizsgálatok, ősszel pedig stresszteszten esnek át a bankok. Az előálló tőkehiányok pótlása szerinte nehezen lesz megvalósítható.

Az OTP árfolyama 3% körüli mínuszban tartózkodik, vélhetően nem függetlenül a devizahitelekkel kapcsolatos hírektől.

Közben a jegybank előzetes számításai alapján az árfolyamrés semmissége, valamint az egyoldalú kamatemelések tisztességtelensége miatti visszatérítések összege várhatóan nem fogja meghaladni a 900 milliárd forintot a jegybank által kedden közzétett módszertani iránymutatás alkalmazásával sem – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.


Az iránymutatás abból indul ki, mintha 2004. május 1-jétől fogva érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazási kötelezettsége a törvény hatálya alá eső szerződésekre vonatkozóan. Az útmutató alapján visszamenőlegesen újra kell számolni minden érintett szerződést. Meg kell határozni az ügyfél kezdeti, devizában kifejezett adósságát, valamint a megvalósult első havi törlesztés során forintban felmerülő túlfizetés mértékét devizában kifejezve, majd az ezzel csökkentett még fennálló devizaadóssággal kell tovább számolni.

A túlfizetést minden időpontban tőke(elő)törlesztésként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni. Ezt az algoritmust ismételve kell kiszámolni a következő havi törlesztőrészleteket, a túlfizetést és az adósság lefutását egészen az elszámolás, illetve – ha a szerződés korábban megszűnt – a szerződés megszűnésének napjáig. A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét. Az MNB alelnöke elmondta: az iránymutatás az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást segíti. A törvény végrehajtását azonban a módszertani útmutató alapján fogják ellenőrizni, ezért "mindenképpen komolyan veendő" – tette hozzá.

Az iránymutatás tartalmát az Igazságügyi Minisztériummal (IM) egyeztetve alakították ki, a jogértelmezés alapja a tárca állásfoglalása. Az MNB ajánlása semmiben nem terjeszkedik túl a törvény előírásain, tehát nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az ez alapján kiszámított túlfizetést milyen módon kell rendezni az ügyféllel. Csak annak az összegnek a kiszámítására szolgál, ami az ügyfélnek visszajár. Azt, hogy milyen módon jut hozzá, később fogja a törvény rendezni – fejtette ki Windisch László. A mindenkori túlfizetések tőkéből való levonása olyan, mint a kamatos kamattal való számolás és azt eredményezi, hogy a nekik járó valós összeg illeti majd meg az ügyfeleket – reagált arra a felvetésre, hogy az érintett devizahitelesek a közzétett számítási móddal jobban jártak, mint amire korábban számítani lehetett.Ez azonban nem azt jelenti, hogy a visszajáró összeget a most fennálló tartozásból kell levonni. Az alelnök szerint, amióta az árfolyamrés kérdése napirendre került, ez egy lehetséges értelmezése volt a jogszabálynak, hiszen ésszerű, hogy ha a bank valakitől nagyobb összeget von le hiteltörlesztés címén, mint amennyit kellett volna, akkor azt a fennálló tőkében számolja el. A másik megoldás az lenne, ha ezt jogosulatlanul elvont összegként kezelné, s arra egyszerűen kamatot számítana fel. A bank és az ügyfél között azonban tartós jellegű jogviszony, hitelviszony van, s ha annak alapján az ügyfél teljesít a banknak, akkor azt a hitel törlesztéseként kell elszámolni – mutatott rá. Ez több terhet jelent a bankok számára, de az MNB előzetes számításai szerint várhatóan ezzel a számítási módszerrel sem fogja meghaladni a jegybank által korábban jelzett 900 milliárd forintot a bankok terhe az árfolyamréssel és egyoldalú kamatemeléssel kapcsolatos visszatérítések miatt – hangsúlyozta Windisch László.


Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a mai nappal megkezdte az önkormányzatoktól idén átvállalt 403,6 milliárd forintnyi devizahitel mintegy egynegyedének, 107 milliárd forintnak az előtörlesztését. 14 hitelből álló csomag előtörlesztéséről az ÁKK Finanszírozási Bizottsága határozott még július 11-én. A döntés célja egyebek mellett az, hogy az állam devizaadóssága a tervezett szint alatt maradjon, de szerepet játszott benne a költséghatékonyság is. A hitelek esedékesség előtti kifizetését az elmúlt hónapok kedvező forintpiaci folyamatai és az állampapírok lakossági értékesítésének együttes hatásai tették lehetővé. Az ÁKK szakemberei előtörlesztésre a legkedvezőtlenebb kondíciókkal rendelkező hitelek közül választottak. Az önkormányzati adósságátvállalás során az állam 2011 óta 1368,9 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat, melyből 1190,1 milliárd forint átvállalását az ÁKK valósított meg. (A fennmaradó 178,8 milliárd forint adósság átvállalása a Magyar Államkincstár által nyújtott törlesztési célú állami támogatással történt). Ebből a 1190,1 milliárd forintból 2014. június 30-ig 363,7 milliárd forintot törlesztett vissza az adósságkezelő, a június 30-án fennálló tartozásállomány 838,1 milliárd forint volt. (A két állomány közötti különbség a hitel-felvételkori és a jelenlegi forint devizaárfolyam eltéréséből adódik.)

Megjegyzés

Egész délelőtt több hónapos mélypontjai közelében álldogált a vezető devizákkal szemben a forint, majd kora délután az egyre csak romló nemzetközi befektetői hangulatban valóban ki is alakultak az új mélypontok: az euróval szemben 314 felett, illetve a svájci frankkal szemben 258 felett új négy, a dollárral szemben 235-nél új 15 hónapos mélypontot látunk. A külpiaci hangulat most egyértelműen borongós, és más fundamentális tényezők sem kedveznek most a magyar fizetőeszköznek. Úgy tűnik, hogy fontos technikai szintek is megtörtek a forint árfolyamánál. – jövőnk.info

Szólj hozzá

Hozzászólás