CÖF: Indítson közérdekű pert a kormány!

A civil szervezet álláspontja szerint a banki kölcsönt felvevők eladósodása kifejezetten a 2003-2010-ig működő Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormány felelőtlen hanyagsága miatt követlezett be.

Közérdekű per indítását – amely tisztázza, hogy a bankok által nyújtott kölcsön forintban vagy devizában valósult meg – a gyűjtőszámla megszüntetését, a végrehajtások azonnali felfüggesztését, a lakóhelyhez közeli bérlakás felajánlását és a biztosítékul szolgáló ingatlan értékcsökkenésének bank általi elismerését javasolja többi között a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a bankszövetségnek és a kormánynak.

A bíróságnak elsősorban azt kell kimondania, hogy az állampolgárok által évekkel ezelőtt felvett lakáscélú hitelszerződések deviza- vagy forintkölcsönügyletek voltak-e, illetve, hogy jogszabályba ütközik-e, hogy a bankok egyoldalúan emelték a költségeket és a kamatokat- hangsúlyozta Csizmadia László, a CÖF és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke az ajánlásról szóló dokumentumot ismertető szerdai budapesti sajtótájékoztatón, melyen a bankszövetség képviselői, bár meghívták őket, nem voltak jelen.

A CÖF-CÖKA álláspontja szerint a banki kölcsönt felvevők eladósodása kifejezetten a 2003-2010-ig működő Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormány felelőtlen hanyagsága miatt követlezett be, amihez hozzájárult a bankszövetség megtévesztő magatartása is. Magyarország jogállam, ezért a kölcsönökkel kapcsolatos összes jogilag vitás kérdés megitélése csakis az igazdságszolgáltatás keretei között, jogerős bírói döntésekkel kerülhet sor. Fenn kell tartani a szerződő felek szabadságát, miszerint közösen dönthetnek a szerződések kijavításáról és azok elfogadásáról – hangsúlyozta Csizmadia László.


Ezért a szervezet felhívja a kormány illetékeseinek figyelmét, hogy a függő jogi helyzet lezárása érdekében indítson közérdekű pert, amely tisztázza, hogy a bankok által nyújtott kölcsön forintban vagy devizában valósult meg, valamint a pénzügyi intézmények által egyoldalúan felszámított kamatemelések és megnövelt költségek jogszabályba ütköznek, vagy sem.

A végleges jogi megoldás kialakulásáig a  CÖF-CÖKA közösen javasolja az árfolyamgát kiterjesztését mindazok számára, akik ezt igénybe kívánják venni azzal, hogy szűnjön meg a gyűjtőszámla. Az így keletkezett "adósságot" a bankok saját eredményük terhére engedjék el. A végrehajtásokat azonnal fel kell függeszteni, az árfolyamgát kapcsán megállapított átváltási kurzus szerint a kormány, a bank ésa civilek által összeállított szakértői csoport számolja újra a kölcsönvevők adósságterheit és a megkapott eredményt alapul véve, javasolja a bankoknak, illetőleg az érintett ügyfélnek a meglévő kölcsönfozetési konstrukciók közül a legmegfelelőbbet.

Javasolják továbbá, hogy a kormány azon fizetésképtelen adósók számára, akik nem képesek törleszteni a tőlük függetlenül megváltozott teljesítőképességük miatt és elkerülhetetlen a fedezeti lakóingatlan elvesztése, méltányossági alapon a lakóhelyüktől függően ajánljon fel bérlakást. A biztosítékul szolgáló ingatlanok értékcsökkenése kézzelfogható, ezért a pénzizntézetek is viseljék ennek kockázatát, vegyék tudomásul, hogy a kölcsön visszafizetésének fedezete kizárólag, mint biztosíték, az ingatlan.


Vessenek véget a pénzintézetek az egyoldalú, tisztességtelen szerződésmódosítási gyakorlatnak és hitelesen, a törvényi előírások alapján, közérthetően tájékoztassák az ügyfeleket, a jogellenes módosításokat pedig vonják vissza. A szervezet elnöke hozzátette: nagyra értékelik a kormány eddigi munkáját, amelyet az a devizahitelesek ügyében tett, de szerintük ez még mindig nem elég. A CÖF támogat egy, a bankszövetség és a kormány közötti megállapodást.

A magyar jogrendszertől és a joggyakorlattól teljesen idegen az a kölcsönforma, amelyként a bankok szerződéseiket értelmezik. A szerződési szabadság ugyan alapvető elve a magyar polgári jognak, azonban annak korlátja az egyes szerződéstípusok kötelező elemeinek jogszabályi meghatározása – hangsúlyozta Damm Andrea ügyvéd.

A folyamatban lévő perekben a pénzügyi intézmények azon kérdésre, hogy miért alkalmazták az idegen devizát alapnak és miért alkalmaztak kettős árfolyamot az elszámolásban, azt válaszolják, hogy az idegen deviza és a kettős árfolyam a kölcsön összegének értékállandóságát hivatott biztosítani. Csakhogy a forint 2003 és napjaink között fele annyi inflációt szenvedett el, mint az idegen devizák/forint árfolyamváltozása, s az idegen devizák bankközi kamatlábai akár 120-adára is csökkentek ez idő alatt. Emellett ez idő alatt az MNB jegybanki alapkamata egyharmadára csökkent, míg a pénzügyi intézmények átlagosan ötven százalékkal emelték a kölcsönök kamatát. Így tehát nem értékállandóságról, hanem extra profit szerzésről van szó – tette hozzá a szakember.

 

Ifj.Lomnici Zoltán jogász rámutatott: A bíróságok egyre több hibát, jogsértést fedeznek fel ezekben a szerződésekben. Példaként említette a bankok részéről az egyoldalú szeződésmódosításokat, amelyekről nem értesítették az ügyfeleket. Az adósminősítési eljárás Magyarországon nagyon felületes egyértelműen a bankok érdekeit szolgálta. Kiemelte, hogy a még folyamatban levő devizaperekben a bíróságok a törvényadta lehetőségeken belül egyre bátrabb, egyre jobban adósbarát döntéseket hoznak.Ha pedig az állampolgár pert nyer egy pénzintézettel szemben, vissza kell állítani az eredeti állapotot, tehát azon az árfolyamon kell a hitelt törleszteni, amely a szerződés megkötésekor érvényes volt – mondta.

 

A hitel és a kölcsön szavak külön jelentéssel bírnak, azok nem cserélhetők fel – emelte ki Varga István közgazdász. A hitel a hitelezőnél maradó összeg, a kölcsön a másik fél részére átadott összeg. A hitel ára a díj, mely addig számítható fel, míg a hitelből kölcsön lesz. A kölcsön ára a kamat, mely a felvételtől a visszaadásig számítható fel a még adósnál lévő hányadra. A hitelnek nincs kamata, a kölcsönnek pedig nincs díja. A hitelhez nem lehet kamatot rendelni, a kölcsönhöz nem lehet a kamaton felül díjakat megszabni a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai szerint. Korunkban a pénzügyek fogalmai a mindennapi használatban összekeverednek, ami eltérítheti e fogalmakat jogos értelmezésüktől, és miután az eltérő értelmezés nem jogos, így abból előnyt sem szerezhet egyik, vagy másik szerződő fél – sommázta a szakember.

A sajtótájékoztatóra meghívták a bankszövetséget is, de az nem képviseltette magát az eseményen. Varga László azt mondta, a bankszövetség azért nem ment el a sajtótájékoztatóra, mert nem érez felelősséget a devizahitelesekért.

Magyar Hírlap

Szólj hozzá

Hozzászólás