CÉLEGYENESBEN A “DEVIZA”-“HITELESEK”?

Akár egy hét múlva is megszülethet a jogszabály

Már a szerdai kormányülés dönthet arról, milyen jogszabályt fogadjon el a parlament – akár már a jövő héten – arról, mennyi pénzt és miként kaphatnak vissza pereskedés nélkül a bankoktól a devizahitelesek. A Kúria jogegységi határozatának részletes indoklásából egyértelmű, hogy nem csak az árfolyamrés járhat vissza.

A parlament rendkívüli ülésnapján Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásban kérte a kormányt, hogy készítse el azt a jogszabályt, ami eléri, hogy azok az adósok, akikkel szemben tisztességtelenül jártak el a bankok, visszakapják az őket illető pénzt. Rogán egyértelművé tette, hogy a Kúria jogegységi döntése alapján mindenki jogosulttá válhatna rá, de külön-külön pert kellene indítaniuk hozzá. A frakcióvezető szerint ez csak az első lépés, később a devizahitelek teljes kivezetésére is sort kell keríteni. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte, Rogán nyitott kapukat dönget. Tudatta, hogy a kérdés szerepel a szerdai kormányülés napirendjén. Szavaiból úgy tűnt, még az sem zárható ki, hogy egy újabb rendkívüli parlamenti ülésnapon már terítékre is kerül az új jogszabály. A gyorsaságba vetett reményeket némiképp gyengítheti, hogy arról is beszélt: a kormány nyáron is kéthetente ülésezik.


A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő és gazdaságelemző csoportja Londonban ismertetett heti globális hitelpiaci összefoglalójában az MTI tudósítása szerint közölte: saját elsődleges becslése szerint a döntés nyomán a magyar bankoknak hozzávetőleg egymilliárd euró (mintegy 300 milliárd forint) kártérítésben kell részesíteniük a devizahiteleseket. A Moody's közölte, hogy becslését a devizaalapú hitelállomány összegére és a bankok által e hitelek esetében 2008. óta végrehajtott átlagos kamatmódosításokra alapozza. Várakozásaik szerint az általuk minősítésekkel ellátott magyar bankok közül – a devizaalapú ingatlanhitel-kinnlevőségek összege alapján – az OTP Jelzálogbank, az FHB, az Erste és a K&H számíthat a legnagyobb összegű kártérítési kötelezettségre.

Csak úgy röpködnek a százmilliárdok

A hitelminősítő arra számít. hogy a magyar kormány az adósok terheit csökkentő intézkedéseket a harmadik vagy a negyedik negyedévben lépteti érvénybe. Mint írják: jóllehet a probléma átfogó rendezése jelentős költségeket ró majd a bankokra, csökkenti azonban annak a kockázatát, hogy a kormány további "büntetőintézkedéseket" foganatosít a bankokkal szemben, emellett felszámolja azt a morális kockázatot, hogy egyes devizahitelesek jobb törlesztési feltételekre számítva kerülnek hátralékba kötelezettségeikkel.

A parlamentben elhangzottak alapján egyáltalán nem biztos, hogy a Moody's feltételezései beigazolódnak. Elképzelhető egy sokkal gyorsabb intézkedés is, ami ráadásul nem egyedüli lesz. A devizahitelek „kivezetése” ugyanis pallosként lebeghet a továbbiakban is a bankszektor feje felett, és az adósok várakozását sem hűti le. (Szerintünk a bankokat terhelő összeg is biztosan magasabbra rúg majd.)


A Kúria által június 16-án hozott jogegységi döntés közzétett részletes indoklásából egyébként jól látszik – amit mi a kezdetektől képviseltünk –, hogy az árfolyamrés mellett az egyoldalú kamatemelés miatt fizetett plusz összegek is visszajárhatnak az adósoknak. Mint leírták: az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülmények puszta felsorolása nem felel meg az átláthatóság követelményének. Ez a követelmény csak akkor nem sérül, ha a bank ellenőrizhetővé teszi a fogyasztó számára a rá nézve hátrányos szerződésmódosítás indokoltságát, arányát, mértékét. A Kúriát idézve írtuk ezt a szöveget, de meggyőződésünk, hogy a „teszi” helyett a „tette volna” kifejezést kellene használni. – AzEnPenzem.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás