BUKOTT AZ OTP, MÉGIS MEGY MINDEN TOVÁBB

BUKOTT AZ OTP, MÉGIS MEGY MINDEN TOVÁBB

Elutasította a Fővárosi Törvényszék pénteken elsőfokon az OTP Banknak a magyar állammal szemben a devizahitel-szerződések ügyében benyújtott keresetét.

A háromtagú bírói tanács az elsőrendű felperes OTP Bank Nyrt.-t 1 millió 270 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. A másodrendű felperes OTP Jelzálogbank Zrt.-nek 635 ezer forint perköltséget kell megfizetnie.



A pert korábban az elsőfokú bíróság felfüggesztette, mivel az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, az Ab azonban november 11-én kimondta, hogy nem ütközik alaptörvénybe az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségével kapcsolatos törvény.

A bíróság az ítélet rövid szóbeli indoklásában kiemelte: a perben szükséges lehet bizonyos európai normák, különösen a 93/13-as EGK-irányelv értelmezése miatt eljárást kezdeményezni az Európai Bíróságnál. Ezt az elsőfokú bíróság is kezdeményezhetné, de célszerűbb megvárni az Alkotmánybíróság új határozatát – jelezték.

A devizahitel-szerződések ügyében indult perekben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla egyebek között arra hivatkozva fordult az AB-hoz, hogy sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét az, hogy az állam egy magánjogi jogviszonyban szerepet vállal, mert ezt mint absztrakt jogalany csak meghatározott szervezetei útján tehetné meg.

A bíróság felidézte: a perben az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló, 2014. évi XXXVIII. törvény számos rendelkezésének megsemmisítését, mert ezek sértik többek között a jogbiztonság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét. Az AB elutasította a beadványt.

A bíróságot köti az AB döntése, ezért a keresetet a törvény alapján bírálta el. Egyes szerződési kikötéseket azért utasított el, mert nem tartoztak a törvény hatálya alá, másokat azért, mert nem feleltek meg a törvényben leírt feltételeknek – közölte a bíróság a szóbeli indokolásban.



A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – elsősorban a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelését – lehetővé tévő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

Szükséges lehet
A bíróság az ítélet rövid szóbeli indoklásában kiemelte: a perben szükséges lehet bizonyos európai normák, különösen a 93/13-as EGK-irányelv értelmezése miatt eljárást kezdeményezni az Európai Bíróságnál. Ezt az elsőfokú bíróság is kezdeményezhetné, de célszerűbb megvárni az Alkotmánybíróság új határozatát.

Szólj hozzá

Hozzászólás