BRÜSSZELBEN VIZSGÁLJÁK A MAGYAR FORINTOSÍTÁST

BRÜSSZELBEN VIZSGÁLJÁK A MAGYAR FORINTOSÍTÁST





Vizsgálják az illetékes uniós bizottságok Léhmann György beadványát a 2014-es forintosítási, másként „devizaadósmentőnek” emlegetett jogszabállyal kapcsolatban – erről Veronica Manfredi, az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának vezetője értesítette levélben a siófoki ügyvédet, aki szerint a két évvel ezelőtt elfogadott magyar törvény ellentétes az uniós joggal – erről írt a SomogyOnline.

Léhmann ugyan két éve fordult Brüsszelhez, ennek ellenére eredménynek tartja, hogy Manfredi elnök levele szerint „a bizottsági szolgálatok jelenleg a magyar hatóságoktól kapott választ értékelik annak érdekében, hogy valamennyi releváns tényt megállapíthassák, a jogi helyzetet megerősíthessék és levonhassák a megfelelő jogi következtetéseket.” Sőt, a devizapereiről elhíresült jogász egyenesen biztatónak ítéli az Európai Bizottság korábbi megállapítását, miszerint „a levelében megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tűnik, hogy valóban az uniós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésre vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn.”

Egyáltalán nem tartja azonban reményt keltőnek a siófoki ügyvéd Veronica Manfredi levelének azt a passzusát, hogy „minden panaszosnak meg kell tennie a magyar jogszabályok értelmében rendelkezésükre álló megfelelő jogi lépéseket egyéni jogaik védelme érdekében, és az illetékes nemzeti bíróságok és hatóságok előtt kell az elszenvedett károkért jogorvoslatot igényelniük.” – Két eset lehetséges – így Léhmann György.




Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

– Fogalma sincs arról, hogy a jelenlegi Magyarországon a panaszommal kapcsolatosan a jogállamiság, a jogbiztonság elveszett, hiszen az igazságügyi miniszter előterjesztésére a parlament olyan törvényt fogadott el 2014-ben széles körű kormánypárti-ellenzéki egyetértéssel, mely lehetetlenné teszi, hogy az adósok bírósági úton keressék igazukat. Vagy pedig Manfredi kerülni szándékozik azt, hogy az Európai Bizottság a banki érdekeltségekkel szemben foglaljon állást. 
Remélem, rövid időn belül kiderülhet az, hogy a kettő közül melyik igaz…

Léhmann arra is emlékeztet: a környező országokban mindenütt megnyugtató, jogállami módon rendezték le a devizahitelek kivezetését. – Lengyelország után legutóbb Romániában, ahol eredeti, vagyis felvételkori árfolyamon kötelesek visszaváltani a svájcifrank-alapú hiteleket a bankok. Ez meglehetősen komoly segítség a devizahiteleseknek, hiszen a válság kirobbanása óta a román lej csaknem felére gyengült a svájci frankhoz képest. Tekintettel arra, hogy tíz év távlatában nálunk is 89 százalékos volt a forint gyengülése, egy Erdélyben élő, román állampolgárságú magyar ha 2006-ban tízmillió forintnak megfelelő kölcsönt vett fel svájci frankban nyilvántartva öt százalékos ügyleti kamattal, és megfizetett ez idáig összesen nyolcmillió forintnak megfelelő lejt, akkor a tartozása most hétmillió forint.

Ugyanakkor a „csonka Magyarország” területén élő devizaadósnak, aki 2006 óta ugyanígy nyolcmillió forintot fizetett meg tízmilliós kölcsönéből, a tartozása most húszmillió forint…




Szólj hozzá

Hozzászólás