Beszámoló!

A mai napon  három órás megbeszélést folytattam a Pénzügyi Jogok Biztosával Gyulán, a BAÉSZ és az RVMP irodájában, ahol felkeresett Doubravszky György.

Mindketten egyetértettünk abban, hogy tárgyalni kell és egyben magára vállalta a BAÉSZ és a Kormány között a közvetítő szerepet. Ígéretet kaptam arra nézve is, hogy átadja a megoldási javaslataimat a Bankszövetségnek, illetve javasolni fogja, hogy vegyék fel a kapcsolatot velem.

Félreérthetetlenül kinyilvánítottam, hogy a tárgyalások csak tűzszünet esetén kezdődhetnek meg. Úgy szó sem lehet tárgyalásokról, hogy közben a bankok teljes arzenállal tüzelnek a védtelen lakosságra. A tárgyalásokat meg kell hogy előzze a végrehajtások és végrehajtási záradékok kiállításának szüneteltetése valamint a fizetésekből, nyugdíjakból történő letiltások felfüggesztése.

Ehhez az Országgyűlésnek törvénymódosítást kell végrehajtania, amelyet soron kívül meg tud tenni, ha akar, hiszen egy egysoros módosításról van szó.

Félreérthetetlenül a Pénzügyi Jogok Biztosának értésére adtam, hogy itt már közérdekű keresetek indítására, ilyen-olyan látszatintézkedések megtételére sem idő, sem pedig fogadó készség nincs. Minden elodázott nap egy emberéletet jelent. Jelenleg még abban a helyzetben vagyunk, igaz nagy veszteségek árán, hogy visszafordíthatóak az események. Viszont mindez könnyen átfordulhat akár néhány napon-héten belül olyan stádiumba, ahonnan már nincs visszaút.

Doubravszky úgy értékelte a mai eszmecserét, hogy a két pólus találkozott és – mint elmondta, – az ultimátum megtette a hatását. Én ennek örülök, mert itt nem blöffölésről van már szó, mindössze napok kérdése kell hogy legyen az érdemi tárgyalások megkezdése.

A Pénzügyi Biztos által február elsejére szervezett civil találkozón nem veszek részt. Ezt a kört már többször lefutottam az érintettekkel az elmúlt négy évben, ismerem mit képviselnek és én abban nem kívánok részt venni. A Kormánnyal és a Bankszövetséggel vagyok hajlandó tárgyalni.

A mai nap eseményeinek következtében senki se tápláljon hamis illúziókat! Kérek mindenkit, hogy ne értékelje többnek, persze kevesebbnek sem a dolgokat mint ami valójában van. „Bízzunk Istenben és tartsuk szárazon a puskaport”.

Most ahhoz a tízezer emberhez szólok, aki elfogadott vezérnek!

Kiadom az első feladatot. Az emberek kezdjék meg az öt-tíz fős csoportok megszervezését lakóhelyükön. Mindent törvényesen, nincs kukaborogatás, molotov-koktélozás! Csak beszélgessenek, beszéljék át az elmúlt évtizedek történéseit. Tegyék fel magukban a kérdést, hogy törvényszerű-e az, ami jelenleg zajlik? Mindenki vegye fel a kapcsolatot négy emberrel, ha több nem baj, de kevesebb ne legyen. Ezt a számot mindenkinek tudnia kell teljesíteni és ami a legfontosabb, hogy nem a virtuális térben, hanem a fizikai valóságban!

Az a legjobb ha sorstársakkal teszik mindezt, vagy olyanokkal akikkel valamikor tartották a kapcsolatot, de az élet úgy hozta, hogy már nem érintkeznek… Elevenítsék fel a régi, gyerekkori kapcsolatokat és keressék az azonos gondolkodású emberek társaságát. Tömegben az erő! Ha mindezt teljesítik, a tizenegyezerből ötvenöt ezren leszünk! Az ötvenötezret pedig utána egy lépés választja el a kétszázezertől… Jelenleg három fő prioritás van. LÉTSZÁM, LÉTSZÁM, LÉTSZÁM és mindezt törvényesen! A hőbörgő, ész nélküli randalírozókra nincs szükség, akkor inkább nélkülözzük őket. Mi nem veszünk részt félpályás útlezárásokon és felesleges tüntetgetéseken.

Gondoljanak bele egy Budapesti ember helyzetébe, akinek mondjuk nincs hitele, de egész nap dolgozott és hulla fáradtan, az amúgy is zsúfolt utakon haza akar menni családjához, de néhány ember miatt, akik úgy gondolják, hogy ők félpályás útlezárást csinálnak, még nagyobb dugóba pöfögteti az autóját és másfél óra helyett három óra alatt ér haza. Na azt az embert a közös együttműködésben, de még szimpátia terén is örökre elvesztik. Akik ilyet szerveznek, azok tudása vagy erősen hiányos, vagy pontosan az ügynek ártanak valamilyen célból.

Tudom, hogy mindenki türelmetlen és az idegek pattanásig feszültek, de most egy feladat van. LÉTSZÁM! Ez a mi törvényes fegyverünk, mert mi a törvények betartásának elkötelezett hívei vagyunk!

Kásler Árpád
Kelt: Gyulán, 2013. január 26. napján

Szólj hozzá

Hozzászólás