BELÉPETT A NETBANKJÁBA, ÉS MEGFAGYOTT A FÉLELEMTŐL

A Svájci Nemzeti Bank január 15-i döntése nyomán elszabadult a frankárfolyam, ám a magyar devizahitelesek jó része megmenekült a katasztrófától – foglalta össze a legtöbb lap az elmúlt napok eseményeit. A Heti Válasz is ezt tette aktuális címlapjára. Ám akadt több olyan, elvileg „megmentett” devizaadós, akinek mégis álmatlan éjszakái voltak – írja a Válasz.hu

Olvasónk, Judit – nevezzük így – a következő történettel fordult hozzánk. Svájci frankban felvett, szabad felhasználású jelzáloghitele van. Múlt csütörtökön ijedten fogadta a Svájci Nemzeti Bank lépéséről szóló hírt, de a hírkommentárokat olvasva azonnal megnyugodott, hiszen – gondolta – nem érheti meglepetés, ha legközelebb ránéz pénzügyei állására.

Ezért nem is sietett belépni bankja netes szolgáltatásába, hogy megnézze, megugrott-e a tőke és a törlesztőrészlet. Később azonban mégis megtette. Szó szerint megfagyott attól, ami látott: az online számlakezelő szerint 16 millió forintos tőkéje 19 millióra nőtt, törlesztője pedig 80 ezerről 100 ezer forint fölé. Forintosítás-védelemnek semmi nyoma.

Beütött a félelmetes gondolat: lehet, hogy a forintosítás hatóköréből nem csak az autóhitelesek, de a szabad felhasználású hiteleket igénylők is kiesnek? Miről is szól az intézkedés alapelve: arról, hogy bármilyen hitelt is vettél fel, a lényeg, hogy nem veszítheted el a házad/lakásod, vagy pedig arról, hogy elsősorban a lakás célú hiteleseket kívánják menteni?

Ugyan sem a forintosításról szóló törvény szövegében, sem az értelmezésekben nem találtunk arra utaló jelet, hogy ne vonatkozna a szabad felhasználású hitelesekre a forintra váltás, a biztonság kedvéért megkértük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy segítsen eligazodni.

Válaszukban rögzítik, hogy a forintosításról szóló előírások a törvény hatálya alá tartozó, ingatlanon alapított jelzálogjog (önálló zálogjog) fedezete mellett nyújtott, „mind lakáscélú, mind szabad felhasználású hitelekre, illetve kölcsönökre, valamint olyan pénzügyi lízingszerződésekre vonatkoznak, amelyekben a felek által okiratban rögzített cél ingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése”.

Tehát optikai csalódás, hogy az ingatlanfedezetre nyújtott devizaalapú kölcsönök szabad felhasználású alfajára ne terjedne ki a forintosítás.

Miért láthatott akkor Judit (vagy bárki más, aki hasonló helyzetben van ennél a banknál) mégis elszabadult összegeket a netbankjában? A megfejtés egyszerű, bár rendkívül idegesítő: az online rendszer még nem a forintosítás szabályainak megfelelően mutatja a számokat.

Összefoglalva: amennyiben ön minden híradás és értelmezés szerint azon hitelesek közé tartozik, akiknek kölcsönét forintosítják a tavalyi döntés értelmében, akkor sem kell, hogy megijedjen, ha az online számlakezelőben még ebben a pillanatban is a megerősödött svájci frank szerinti összegeket lát. – Válasz.hu

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Szólj hozzá

Hozzászólás