BÁTORÍTÁS A KÚRIÁNAK

Vizsgálhatja a Kúria a devizahiteles szerződések tisztességtelen jellegét, és akár módosíthatja is a megállapodások bizonyos pontjait – ezt közölte tegnap az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Kásler-ügyben.

Szögezzük le, ez vélemény, nem pedig a luxembourgi testület ítélete. A bírák később, akár egy hónap múlva dönthetnek ezzel ellentétesen is, bár a tapasztalatok azt mutatják, a végső határozat általában egybecseng a főtanácsnok álláspontjával. Mindenesetre nagy esély van arra, hogy a Kúria nem ússza meg ezt az ügyet, hiába igyekezett decemberi jogegységi határozatában a főbb kérdést az uniós bíróság nyakába sózni. A legfelső magyar bírói fórum ugyanis az egyoldalú szerződésmódosítással nem foglalkozott, ahogy az árfolyamréssel sem. Ezekben továbbra is várja az Európai Bíróság döntését.


A Kásler-ügyből azért lett per, mert az adósok megtámadták devizahitel-szerződésüknek azt a pontját, amely alapján a havi törlesztőrészleteket a svájci frank eladási árfolyamán határozta meg a bank, míg a kölcsönt vételi árfolyamon folyósította. A kettő között nem kicsi a különbség, ráadásul az adóst terheli. A főtanácsnok szerint meg lehet vizsgálni, hogy erről valóban megfelelően tájékoztatta-e a pénzintézet a Kásler házaspárt. Ha pedig kiderül, hogy nem, akkor nem zárható ki, hogy tisztességtelen ajánlattal hálózta be a bank az ügyfeleit. Azaz: a Kúriának nem kell félnie, az uniós jog szerint is visszás lehet a szerződésnek ez a pontja.

Ha kicsit a határainkon túlra tekintünk, több példát is láthatunk, amikor a nemzeti bíróságok nem húzták-tolták az időt és a felelősséget a kényesebb kérdések eldöntésében. Az elmúlt napokban Romániában jogerős döntést hozott a bukaresti törvényszék, mégpedig a devizahitelesek javára. Az ítélet tisztességtelen feltételnek nyilvánította a Volksbank hitelszerződéseinek több pontját, így a kockázati költség felszámítását, valamint az egyoldalú kamatmódosításokat. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy csaknem hatszáz ügyfélnek kell visszautalni összesen kétmillió eurót. Ráadásul ezzel a havi törlesztőrészletek is jelentősebben csökkennek.


Horvátországban még tavaly nyáron mondta ki a bíróság, hogy a beperelt bankok megsértették a fogyasztóvédelmi törvényt, mert nem tájékoztatták megfelelően a kockázatokról az ügyfeleket, akik kárára ráadásul egyoldalúan változtatták a díjakat. Ezért a bíróság elrendelte, hogy fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítani a hitel tőkeösszegét.




Mintha Magyarországon is hasonló gondokkal küzdene a devizában eladósodottak jó része, akik nem kis részben a rájuk terhelt kockázatok és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt kerültek csapdába. Sokan nem is értik, hogy történhet meg, hogy ha felvettek tízmillió forintot svájci frankban vagy éppen japán jenben, és abból visszafizettek már ötmilliót, még 13 millióval tartoznak a banknak. Bár azt még nem tudjuk, a Kúria hogyan lép majd a továbbiakban, azt igen, hogy a jogegységi határozata szerint ezek a szerződések nem ütköztek jó erkölcsbe. Adódik a kérdés, ezt hogyan állapította meg, ha az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét az uniós bíróságra bízta?

Ha a luxembourgi testület egyetért majd a főtanácsnok ajánlásával, akkor megeshet, hogy mégis találnak majd tisztességtelen pontokat a megállapodásokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szerződés semmis, ám módosítani még lehet. Akár úgy, hogy az adósok visszakapják a pénzük egy részét, akár úgy, hogy csökkennek a törlesztőrészleteik. A kormány már korábban is jelezte: ha ehhez törvénymódosításra van szükség, kész cselekedni az ügyben. Addig talán az Alkotmánybíróság is megszüli határozatát a devizahitelek kérdésében.

Forrás: Magyar Nemzet

Szólj hozzá

Hozzászólás