BÁRMELYIK SZOLGÁLTATÓ, BANK KIDOBHATJA A REKLAMÁLÓ ÜGYFELÉT?

BÁRMELYIK SZOLGÁLTATÓ, BANK KIDOBHATJA A REKLAMÁLÓ ÜGYFELÉT?


Tisztelt Nemzeti Civil Kontroll!

Alkotmányjogi panaszt adtunk be birtokvédelmi ügyben – Ki lehet dobni a reklamálókat?

 

Nem hagyhatjuk, hogy birtokvédelem mögé bújva megszűnjön a személes reklamáció lehetősége.
A már jogerős bírósági ítélet szerint azzal követtünk el birtoksértést, hogy a fiókvezető és a biztonsági őr felszólítása ellenére nem hagytuk el a bankfiókot.

Ha ezt hagynánk, akkor oda jutnánk, hogy bármelyik szolgáltató kidobhatná a reklamáló ügyfelét.




Az alaptörvényünk „M” cikk 2. bekezdése így szól:
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”

Eredetileg Kúria felülvizsgálatot akartunk beadni. Erről lemaradtunk, mert míg korában a Pp. szerint 60 napunk lett volna rá, 2016-os módosítás után már csak 45. Erről nem tudtunk. 
Sajnos a minket ingyen támogató ügyvédek ideje is véges. Minden ügyünkben nem tudnak velünk lenni. Így is köszönjük amit tesznek.
Pénzért pedig elvből nem fogadok ügyvédet olyan ügyekben, ahol a társadalom ügyéért álunk ki.

Mellékeltben az ítéletek olvashatók. 
Lentebb a panaszunk.

Tárgy: Alkotmányjogi panasz indítvány 25.P.54.882/2015/12. számú elsőfokú, és 44.Pf.638.614/2016/6. számú másodfokú ítéletek megsemmisítésére

Tisztelt Alkotmánybíróság!
 
Póka László és Póka Anita (lakhely: 2316 Tököl, Pongrátz Gergely utca 7.) indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a alapján az alábbi alkotmányjogi panasz indítványt terjesztjük  elő.

 

Kérjük a T. Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a tárgyban megjelölt ítéletekben foglaltak alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azokat, mivel sértik az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését, továbbá az Alaptörvény II. cikkét, az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdését, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (2) bekezdését, I. cikk (3) bekezdését, az Alaptörvény „M” cikk (2.) bekezdését.

Kérelmünk indokolásaként az alábbiakat adjuk elő:

1. Tényállás
 
A bankok a magyar embereket a politikusok támogatásával kifosztották.
Köztudott, hogy a bankok nem tudták megdönteni azt a vélelmet, hogy éveken keresztül tisztességtelenek voltak az ügyfeleikkel. 
Megközelítőleg 1 000 Milliárd Ft összeget voltak kénytelenek jóvá írni ügyfeleik kölcsön számláján az miatt, mert korábban éveken keresztül követeltek egyre magasabb törlesztőrészleteket jogtalanul.

Családokat fosztanak meg ingatlanjaiktól úgy, hogy a felmondás idején az ügyfelek túlfizetésben voltak.
A bankárok politikusokat és főbírókat befolyásolnak fenyegetéssel, vesztegetéssel, lobbi tevékenységgel, hazugságokkal.
Jelenleg a bankmentő törvényeket az EU bizottsága, és EU bírósága is vizsgálja. Ezek miatt kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a kormány ellen.
És a végrehajtások a fentiek ellenére most is folynak.

A bankok tisztességtelen magatartása miatt többen, több alkalommal bankfiókok előtt és bankfiókok közforgalom számára nyitva álló helyiségeiben békésen véleményt nyilvánítottak. Gyakorlatilag a társadalom ügyét intéztük az ügyféltérben, ahova bárki szabadon betérhet. Ezen véleménynyilvánítások jelenleg is rendszeresen folynak.

Ezen véleménynyilvánítások miatt ezidáig kizárólagosan az otp bankok, (más bankok nem) birtokvédelmi eljárásokat kezdeményeztek a békés véleménynyilvánítók ellen. Jelen pillanatban 13 ilyen eljárásól van tudomásunk. De bírósági átiratokból, egyesítésekről szóló értesítőkből tudjuk, hogy több ilyen ügy is elindult már.
Egyértelműen látszik, hogy a birtokvédelmi eljárások célja a véleménynyilvánítások korlátozása, illetve az ügyfélpanaszok személyes intézésének ellehetetlenítése.

Az elsőfokú ítélet szerint (amit a 2. fokú bíróság is helyben hagyott) azzal követtük el a birtoksértést, hogy a fiókvezető és a biztonsági őr ezirányú felhívására nem hagytuk el a közforgalom számára nyitva álló területet.
Amennyiben ezt így elfogadnánk, akkor minden ügyfélreklamációt meg lehetne szüntetnie a szolgáltatóknak azzal, hogy a reklamáló ügyfelet felszólítják a távozásra.

A bírói döntés ez utóbbi következménye nem a csak panaszosok alapvető jogait veszi semmibe, hanem az egész társadalomra káros. Mind panaszosok, mind a társadalom minden tagjának Alaptörvény „M” cikkében biztosított jogát sérti.

2. Az Alaptörvény sérült rendelkezései

„M) cikk
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
A bírói döntés egyértelműen teret ad az erőfölénnyel való visszaélésre a szolgáltatók, jelen esetben az otp bank részére, és csorbítja a fogyasztók jogait. Ez természetesen panaszosokra is igaz.
 
Magyarország Alaptörvényének IX. cikk (1) bekezdése szerint




(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

Magyarország Alaptörvényének II. cikk szerint

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Magyarország Alaptörvényének XV. cikk (1) és (2) bekezdése szerint

A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk (1) és (2) bekezdése szerint

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

Magyarország Alaptörvényének I. cikk (3) bekezdése szerint
Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Ezen rendelkezések összhangban állnak az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény gyülekezés szabadságát deklaráló rendelkezéseivel.

3. A jogerős ítéletek alaptörvény-ellenességének indoklása
 „M) cikk  (2) bekezdéséből következően az államnak védeni kell a fogyasztók jogait, fel kell lépnie az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben.

Jelen bírói döntések egyértelműen teret adnak az erőfölénnyel való visszaélésre a szolgáltatók – jelen esetben az otp bank – részére, és csorbítja a fogyasztók jogait. Ez természetesen panaszosokra is igaz.

A bírói döntésekből egyértelműen levezethetők, hogy a birtokjog ítéletek szerinti értelmezése lehetővé teszi a szolgáltatók részére, hogy a szolgáltató számára kellemetlen, pl. reklamáló fogyasztót távozásra szólítsa fel. Amennyiben a fogyasztó ennek nem engedelmeskedik, hanem ragaszkodik ügye elintézéséhez, ellene birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető, és mint látjuk a birtoksértést meg is tudják állapítani, ha a bírók figyelmen kívül hagyják az alaptörvény vonatkozó rendelkezéseit.

A tényállásból, és mind felperes, mind alperesek nyilatkozataiból látszik, hogy a véleménynyilvánítás mellett ügyintézés is történt a bankfiókban. Mind egyedi ügyek intézése, reklamációk, folyószámla ügyintézés, mind az egész társadalom ügye a tisztességtelen banki magatartások vonatkozásában.

Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a véleménynyilvánítás jogát mindenki számára biztosítani kell.
A véleménynyilvánítás jogát a 2. fokú bíróság ítéletének utolsó oldalán írtakkal ellentétben nem a gyülekezési törvény biztosítja, hanem az alaptörvény. A gyülekezési törvény legfeljebb a véleménynyilvánítás egy bizonyos fajtájának szabályait fekteti le. Ez a törvény viszont nem tiltja, és nem is szabályozza másként a közforgalom számára nyitva álló magánterületeken megvalósított véleménynyilvánításokat, mint a közterületi véleménynyilvánításokat.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Korlátként mások jogainak, szabadságának sérelmét említi, amit a peres eljárásban mind felperes, mind alperesek által felhozott AB határozatok töltöttek meg tartalommal. Ezen AB döntések alapján az  Alaptörvény I. cikk (3.) bekezdésében megfogalmazottak szerint a véleménynyilvánításhoz való jog csupán arányos mértékben lett volna korlátozható más alapvető jog érvényesülése érdekében. 

loading…


A fentiekből adódóan a gyülekezési jog megsértése miatt legfeljebb szabálysértési eljárás lett volna indítható.
Birtokvédelem tekintetében az Alaptörvény által biztosított véleménynyilvánításhoz való jog az esetleges háborítás, vagy zavarás jogalapját teremti meg. 

Az ítéletek, amik alapjául szolgáló eljárásokban nem vizsgálták a véleménynyilvánításhoz való jog korlátozhatóságát szükségességi és arányossági szempontból, sértik a véleménynyilvánításhoz való, és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogunkat is.
Mind felperes, mind alperesek kijelentették, hogy a bankfiókban véleménynyilvánítás történt.
A jelentlét jogalapját tehát az Alaptörvény biztosítja. A bíróság a véleménynyilvánításhoz való jogunkat vette semmibe azzal, hogy az esetleges zavarás jogalapját nem vizsgálta.

Az különösen aggályos, hogy 2. fokú bíróság kijelentette, hogy a véleménynyilvánításra vonatkozó AB döntéseket nem lehet figyelembe venni egy olyan eseménynél, ahol véleménynyilvánítás történt. 

Az Alaptörvény II. cikkében foglaltakból az következik, hogy az emberi méltóságát mindenkinek tiszteletben kell tartani.

Az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a törvény előtti egyenlőség  jogát mindenki számára biztosítani kell.

Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogát mindenki számára biztosítani kell.

Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből következik, hogy valamely alapjog érvényre juttatása érdekében más alapvető jogot csak a szükséges mértékben, arányosan lehetséges korlátozni.

A bíróság érdemben nem foglalkozott az eljárás alá vont személyek védekezésével, amelyben a véleménynyilvánítás szabadságára, mint az Alaptörvényben deklarált alapjog érvényesítésére hivatkoztak.

A bíróságok indokolásukban nem tértek ki sem felperes, sem alperesek beadványaiban a jogalapot alátámasztó gondolatokra. Az ítéletek indoklása nem érintette a peres felek által felhozott közterület, magánterület vonatkozásában felhozott érveket sem.
Gyakorlatilag a bíróságok nem teljesítették a Pp. által megkövetelt indokolási, kereset kimerítési kötelezettségüket. Így megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogunkat is.

Indoklási kötelességüknek nem tettek eleget. Fentiek is alátámasztják, hogy panaszosoknak sérült a tisztességes tárgyaláshoz való joga. Alaptörvény XXVIII. cikk.

Mindezekre tekintettel, álláspontunk szerint az Alkotmánybíróságnak meg kell semmisítenie az alapvető jogokat sértő bírósági ítéleteket.

4. Érintettség, határidők, fellebbezési lehetőség kizártsága, felülvizsgálat

loading…


Kérelmezők mindketten alperesként szerepeltünk a panaszolt eljárásokban, mely ítéletek elmarasztalást tartalmaznak számunkra.
A jogerős ítéletet mindketten 2017. április 7. napján vettük kézhez, így határidőben benyújtottuk panaszunkat 2017. június 6. napján.
Fellebbezés lehetőségét az ítélet kizárja.
Felülvizsgálati eljárás nincs folyamatban.
Perújítást nem kezdeményeztünk.

5. Adatkezelési nyilatkozat

Alulírottak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (5) bekezdésére és 57. § (1a) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013 (II. 27.) Tü. határozat 36. § (2) bekezdésére tekintettel nyilatkozunk, hogy jelen panaszban szereplő személyes adataink nyilvánosságra hozatalához hozzájárulunk.

Kérjük a T. Alkotmánybíróságot, hogy a beadványban megfogalmazottak szerint állítsa helyre az alkotmányos rendet, semmisítse meg ezáltal az ítéletekben foglaltakat, hiszen ezen döntések szemben állnak az Alaptörvényben deklarált jogokkal. Így a véleménynyilvánítás szabadságával, továbbá az emberi méltósághoz való joggal, a törvény előtti egyenlőség jogával a tisztességes eljáráshoz való joggal, az alapvető jogok egymással szembeni korlátozhatóságának – érvényesülésének jogával.

Tököl, 2017. június 4. Kérelmünk kedvező elbírálásában bízva,

Tisztelettel: Póka László   Póka Anita
Mellékletek:

25.P.54.882/2015/12. számú elsőfokú ítélet
44.Pf.638.614/2016/6. számú másodfokú ítélet

Tisztelettel: Póka László Nem adom a házamat mozgalom 0630-931-9802.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás