BANKI KARTELL-9,5 milliárdos bírság a végtörlesztéses banki kartell ügyben

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013. november 19-én kelt döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9.488.200.000 Ft összegű bírságot szabott ki – olvasható a versenyhivatal közleményében.

A 2011. november 23-án indult eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, s ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.


Az egyes pénzintézetekre kiszabott bírság a következők szerint alakul:



– Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank 283.500.000 Ft
– Cib Bank Zrt. 835.400.000 Ft
– Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe 800.000 Ft
– Erste Bank Hungary Zrt. 1.725.700.000 Ft
– Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 983.300.000 Ft
– Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 1.000.000 Ft
– MKB Bank Zrt. 783.000.000 Ft
– OTP Bank Nyrt. 3.922.400.000 Ft
– Raiffeisen Bank Zrt. 583.600.000 Ft
– UCB Ingatlanhitel Zrt. 63.200.000 Ft
– UniCredit Bank Zrt. 306.300.000 Ft


A GVH a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail levelezések, belső feljegyzések) megállapította, hogy a fent említett pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat. Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok között kétoldalú egyeztetésekre is sor került. Mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.

 


A bírság számítása a GVH Elnökének és a Versenytanács elnökének 1/2012. sz. közleményén alapul, amely rögzíti a bírság kiszabásának szempontjait. A Gazdasági Versenyhivatal az egyes bankok esetében a 2011. évben az ingatlanfedezetű jelzálog-hitelezésből elért kamat-, jutalék- és díjbevételek összegéből indult ki. A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek abból adódnak, hogy a pénzintézetek ezen bevételei között jelentős különbségek mutatkoznak, és az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérő volt.

 

A bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 %-ot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárható magatartástól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt.

 

Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.

 


A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank Nyrt. magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, alapvetően két ok miatt. Egyrészt azért, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak. Másrészt pedig azért, mert az FHB eddig nem került elmarasztalásra hasonló jogsértés miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította.

 

A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a bankok részvételével tartott egyeztetéseken (ún. „retail risk” reggelin) résztvevő személy nem a Magyar Cetelem Bank Zrt., hanem a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó UCB Ingatlanhitel Zrt. nevében nyilatkozott, így ez utóbbi vállalkozás jogsértését állapította meg a GVH, ezzel együtt a Magyar Cetelem Bankkal szemben megszüntette az eljárást.

 

Az eljárás kettős jogalapon, egyrészt a magyar versenytörvény, másrészt pedig – a tagállami érintettségre tekintettel – az uniós jog alapján volt folyamatban.

 

Forrás: ProfitLine

Szólj hozzá

Hozzászólás