BANKCSAPDA ÉRDEKVÉDELMI CIVIL SZERVEZET LEVELE A BANKSZÖVETSÉGNEK ÉS KOVÁCS LEVENTÉNEK

Az alább olasható Nyílt Levelet a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezettől küldték közlésre a Nemeti Civil Kontrollnak.

 

Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet nyílt levele Kovács Leventének és a Bankszövetségnek

 

A bankok „valós” elszámoltatása elősegítené az igazság napfényre kerülését?

A magyar társadalom sokkal többet nyerhet egy „valós” banki elszámoltatással, mint amennyit a hitelt felvett emberek jó néhány százezres tábora veszthet még..bár az akinek mindenét elvették, semmilye sincsen már…az mindenre képes. A most jogszabályt alkotókat eddig is érte bírálat.

A devizahiteleknél az árfolyamrés-visszaírása és az egyoldalú kamatemelések eltörlése maximum 25-30 százalékos törlesztő részlet-csökkenést jelenthet az ügyfeleknek, -dobják oda a csontot hogy "happy" legyen a hangulat. Miért is?Mert a felelősséget próbálják leplezni.

Az ÁLLAM nagyfokú felelősségét. "A nem teljesítő hitelek állománya növekszik, a bírósági perek úgyszintén. -Ma ugyanis – a "megmentésben" bízva – már sokan azok közül sem teljesítik felvállalt fizetési kötelezettségüket, akik a korábbi években rendes törlesztők voltak" – Ezt a kijelentését határozottan cáfolnám tisztelt főtitkár úr…..A már felvilágosult és teljesen megvezetett, felhasznált réteg tudja hogy feneketlen kútba nem dobálunk pénzt….és nem a „megmentésben” – fúj de nem szeretem ezt a kifejezést – bízik hanem a Jogban és Igazságban. Sajnos jogfosztottnak és kiszolgáltatottnak érezzük magunkat ebben a helyzetben.


De egyet megígérhetek. Amíg kikerülik a valós érdekvédelmet képviselő civileket, akik nem az önök szájíze szerint alakítják ki álláspontjukat, átnéznek rajtuk, semmibe veszik őket, addig ez a kérdés semmilyen módon nem lesz véglegesen megoldva.

Mesélhet itt a jelenlegi miniszterelnök sok szépet és jót…eljátszogathatnak itt a bankok és az állam még egy darabig, mert amíg a civilek hallatják a hangjukat, addig önök sem alhatnak nyugodtan. Rövid távú swap ügyletekkel fedezni egy hosszú távú felmérhetetlen, korlátlan kockázatokat tartalmazó és a korlátozott teljesítő képességgel rendelkező hitelfelvevőre át hárított származtatott hibrid pénzügyi terméket – mely nem felel meg sem a kölcsön sem a hitel kritérumainak – csak úgy lehet, ha a szerződésekbe beépítjük a kockázatkezelési módszereket.

A kockázatok megosztása során, – amire nem került sor, hiszen minden kockázatot áthárítottak a hitelfelvevőkre – a bekövetkezés által okozott károk mérséklésére törekszik a kockázatkezelés. Ennek eltagadása illetve a szerződésekből való hiánya az önők felelőssége, bankároké. Önök a pénzügyi szakemberek!
A kockázatkezelés során meghatározandó, hogy milyen megelőző lépések szükségesek a kockázat felmerülésének elkerülésére, illetve amennyiben a kockázat mégis bekövetkezik, úgy milyen ellenintézkedéseket lehet tenni a kár mérséklésére.

Nyilvánvalóan a kockázatkezelés előfeltétele, hogy a kockázatok azonosításra kerüljenek. A kockázatokra felhívták a figyelmet igen szűkszavúan …felmehet az árfolyam….

Mindig azzal tudnak védekezni, hogy az akkori jogszabályoknak megfelelően jártak el. Nem gondoltak arra hogy egy bizonyos árfolyamnál senki sem tud fizetni? Nem hívták fel a figyelmét akkor a pénzügyi felügyeletnek, a kormánynak hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot jelent? Nyilván nem.

Miért is? Megadom önök helyett a választ. Mert az emberek-hitelfelvevők bíztak önökben.Bíztak az ügyintézők, hitelközvetítők állításában hogy maximum 10-15 százalékkal mehet csak fel az árfolyam.Tehát felelősséggel döntöttek, noha ez nem került bele a szerződésekbe.

2008-ban az intervenciós sáv eltörlésénél azonnal lépni kellett volna… A 2008-ban a forint euróval szembeni gyengülése, majd a svájci frank szinte valamennyi valutával szembeni erősödése azt mutatta, hogy bekövetkezik a háztartások jelentős törlesztő részlet növekedése.Ezt bizony a Jegybanknak a Pszáfnak és az akkori kormánynak is kellett látnia, de nem tettek semmit….nembeszélve arról hogy a bankrendszer lakossági hitelportfóliója is romlott.

Hogyan fordulhatott az elő hogy egyoldalú szerződésmódosításokkal tették tönkre a hiteleseket? Az egyoldalú szerződés módosítás olyan nekem mint a visszamenőleges hatályú törvények….egy valódi demokráciában nem elfogadható jelenség.Mindenki egymásra mutogatott…..

A Jegybank elnöke –Simor András- a szabályozási eszközök tekintetében elmondta, hogy annak van eszköze, akinek jogköre is van. Megállapítja, hogy a Kormánynak vannak eszközei és nyilvánvalóan az Országgyűlésnek, de sem a Jegybanknak, de még a PSZÁF—nek is nagyon korlátozott szabályozási lehetőségei vannak. Farkas István a PSZÁF volt elnöke elmondta, hogy a bankok nem adtak teljes körű tájékoztatást és a pénzügyi szektorban dolgozó közvetítők szerepe is nagyban megjelent a lakosság által vállalt kockázatok tekintetében. A hatósági szerepkör vonatkozásában leszögezte, hogy más a szerepe az MNB-nek és más a Felügyeletnek.


A Felügyelet ugyanis jogszabály alkalmazó. Dr. Szász Károly PSZÁF elnök véleménye szerint a jegybanki eszköztár lehetett volna alkalmas a szabályozások szigorítására, a Felügyeletnek jelzést kellett volna adnia. És elérkeztünk ahhoz hogy a legnagyobb felelős ebben a nemzetbiztonsági kockázatot rejtő problémában a Magyar Nemzeti Bank.

A devizahitelesek nem az adófizetők pénzéből szeretnék a megoldást és a probléma rendezését. Ennek a problémának a megoldása csak akkor fog létjogosultságot nyerni, ha tárgyalóasztalhoz ülnek a megoldás érdekében a Bankszövetség az Állam és a valós Érdekvédelmet folytató civil szervezetek. Lehet itt az időt húzni, törvényeket alkotni, akár visszamenőleges hatállyal,….de ez csak arra lesz jó, hogy a probléma komoly nemzetközi eljárásokká fog fajulni.…ehhez semmi kétség nem fér, és a perekhez való jogát nem lehet eltagadni az embereknek! Törvényekkel sem! És a végére egy kis emlékeztető…

Magyar Nemzeti Bank 2004.áprilisi Stabilitási Jelentésében megjelent rövid tanulmány:

„Ha a bank nem köti referencia kamatlábhoz a viszonylag hamar átárazódó termékét, akkor a romló forrásbevonási költségek tejesen átterhelhetőek a hitelfelvevőre, aki a hosszú lejáratú hitele alatt kiszolgáltatottá válik a hitelezőnek.”.Az e problémát reflektáló, a referencia-kamat bázist vagy rögzített kamatot előíró jogszabály megszületése azonban ezt követően még 7,5 (!) éven át, egészen 2011év végéig váratott magára
.
Na kérem szépen….akkor nincsenek felelősők csak a mesterségesen alacsonyan tartott minimálbérrel rendelkező felelőtlen "hitel" felvevők?
Az egész történetben két lényegi dolog amit mindenkinek meg kell jegyeznie az az MNB szerepe és a Kockázatkezelés…

Tisztelettel:
Dömös Imre Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet

Szólj hozzá

Hozzászólás