AZ EU BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS HATÁSAI A MAGYAR DEVIZAPEREKRE.

AZ EU BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS HATÁSAI A MAGYAR DEVIZAPEREKRE.


Az alábbi cikk a jogifórumon jelent meg. Azt változtatás nélkül közzétesszük.




Amennyiben egy perben nem egyértelmű az uniós szabályok jelentése, ennek tisztázására a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti – bizonyos esetekben kezdeményezni köteles. De mi történik ilyenkor a hazai perrel? Szükséges az ítélethirdetés előtt megvárni az akár másfél éves EUB-eljárás végét?

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 234. cikke szerint az Európai Bíróság hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a szerződés értelmezése, a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége és értelmezése; a Tanács jogi aktusa által létrehozott szervek alapokmányának értelmezése, illetve, ha az alapokmány így rendelkezik. Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti a Bíróságot, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.

Magyarország uniós csatlakozásával lehetővé vált a magyar bíróságok számára is az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése. Az eljárás keretében, ha egy tagállami bíróság előtt folyamatban lévő jogvitában az uniós jog érvényességének vagy értelmezésének kérdése merül fel, a tagállami bíróság kérésére az EUB megadja a Szerződések vagy a másodlagos uniós jog formálisan helyes értelmét.

Az EUB hatásköre az eljárás során kizárólag a hozzá intézett kérdések értelmezésére terjed ki, nem fog tehát az ügy érdemében dönteni, ez a jogkör a kezdeményező tagállami bíróságot illeti meg. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése – ha csak időlegesen is – eltereli az eljárás irányát az ügy érdemében dönteni hivatott bíróságtól. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás alatt mi történik az alapüggyel.

Az eljárást a tagállami bíróságok kezdeményezhetik.  Ez jellemzően akkor történik meg, ha az ügyben eljáró bíróság úgy ítéli meg, hogy nem egyértelmű számára egy az ügy szempontjából releváns uniós jogi rendelkezés tartalma, illetve nem tudja azt megfelelően értelmezni. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése kötelezettség is lehet: ehhez az EUMSZ azt a feltételt rögzíti, hogy az eljáró bíróság határozata ellen ne legyen helye jogorvoslatnak. Alapesetben, ha az elsőfokú bíróság nem kezdeményezi az előzetes döntéshozatali eljárást, a másodfokon eljáró bíróságnak még lehetősége van korrigálni oly módon, hogy ő maga kéri annak elindítását.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke határozza meg, hogy milyen esetekben és milyen feltételekkel van lehetősége a nemzeti bíróságoknak az EUB-hoz fordulni. Bár az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ.) rendelkezései a magyar bíróságok előtt is közvetlenül alkalmazhatók és alkalmazandók, a Polgári Perrendtartás (Pp.) 155/A paragrafusa is rendelkezik az előzetes döntéshozatali eljárásról.

A magyar szabályozás kimondja, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezésével egyidejűleg a bíróság a pert felfüggeszti. A felfüggesztési kötelezettség nem következik az uniós jogból, és ennek megfelelően több tagállam szabályozása is nélkülözi ezt az elemet. Tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárás költségeire, valamint átlagban másfél éves időtartamára, érdemes lenne megfontolni a vonatkozó szabályok megváltoztatását oly módon, hogy a hazai bíróságok számára is lehetőség nyíljon pl. részítélet meghozatalára olyan jogkérdésekben, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az EUB által vizsgált kérdésekhez.




A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának és Közigazgatási Kollégiumának a tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről szóló közös véleménye lehetőséget biztosít a bíróságoknak a Pp. 152. § (2) bekezdése szerinti analógia alkalmazására, és ily módon a per felfüggesztésére, amennyiben olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más perben egy másik bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Így, amennyiben párhuzamosan több azonos tényállású eljárás van folyamatban, nem szükséges a bíróságoknak külön-külön az EUB-hoz fordulni, elegendő, ha ezt egyikük megteszi, míg a többi bíróságnak lehetősége van erre az egy ügyre tekintettel felfüggeszteni a pert, és így bevárni az EUB döntését.

Sokan jeleztétek, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

Ennek a gyakorlatnak azonban negatív hatásai is lehetnek, annyiban, hogy a bíróságok olyan esetekben is csak a Pp. 152. § (2) bekezdésére hivatkozva függeszthetik fel a pert, amikor egyébként az egyes párhuzamosan folyó perek tényállásai közötti különbségek indokolnák az önálló döntéshozatali eljárásokat is. A bíróságoknak azért sem feltétlenül szükséges a fenti, származékos felfüggesztésre támaszkodniuk, mert hasonló párhuzamosan kezdeményezett eljárások esetén az EUB is jogosult az egyes döntéshozatali eljárások egyesítésére.

loading…


Az új Polgári Perrendtartás megtartja a szabályozás sarokpontjait, és – azon túl, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése miatti eljárásának kezdeményezésével egy körben szabályozza – nem módosít a kezdeményezés feltételein. Újdonságnak tekinthető – és a fent idézett kollégiumi vélemény jelentőségét mutatja –, hogy az új Pp. a per felfüggesztésének esetei között kifejezetten megnevezi a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel történő felfüggesztést.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás