AZ ÁRFOLYAMRÉSBŐL MEGLEPŐEN NAGY ÖSSZEG JÁR VISSZA!

Kiszámoltuk: az árfolyamrésből meglepően nagy összeg jár vissza

Nem szabad elbagatellizálni a bankok által a tisztességtelen árfolyamrésből adódóan elsarcolt pénzt.

Nekem is van svájci frank alapú hitelem, szerencsére csak kiegészítő, mert a haverom tanácsára a „fő összeget” forintban vettem fel. „A forint, az mindig forint lesz, a fran’ kamatával meg bármi történhet” – mondta ő, ezzel is bizonyítván, hogy pénzügyi vénáját ismerve nem véletlenül kértem ki a véleményét. Az Alkotmánybíróság a Kásler Árpád kontra OTP ügyben meghozott keddi ítélete nyomán elkezdtem hát számolgatni. Apám! A sok kicsi tényleg sokra megy!

Jó, én is tudom, hogy a devizaalapú hitelek több sebből véreznek, a szerződések úgy tisztességtelenek, ahogy vannak – akár lakásról, akár autóról, akár szabad felhasználásról van szó. És a többi seb sokkal több vért kívánt eddig az adósoktól. Az árfolyamrés csekélység a kamatok egyoldalú módosítása (értsd: emelése) mellett (miközben a svájci alapkamata a bányász béka ülőizma alá süllyedt). Nem beszélve az árfolyam önkényes emeléséről, ami újabb horrorisztikus összegre rúg a sok év alatt.


De visszatérvén az árfolyamréshez. A példa alapja legyen egy 5 000 000 forintos hitel (lám, máris nem devizahitel, de ezt most hagyjuk). Az árfolyam igazából majdnem lényegtelen, hiszen az árfolyamrésről van szó, de az egyszerűség kedvéért legyen 200 forint. A bankok többségénél legalább 10 forint a rés, az MNB napi árfolyama pedig rendszerint nagyjából félúton található. Ebből következik, hogy a tisztességtelenül elvett pénz alapja minden egyes elszámolt svájci frank után nagyjából 5 forint. Látszólag semmiség, ilyen pénzérménk is éppen hogy van még.

Azért számoljunk egy kicsit!

Az 5 milliós hitel elszámolási alapját képező a közepes árfolyamon 25 000 svájci frank, a bank által elszámolt 195 forintos árfolyamon 640 svájci frankkal több, azaz a hitelt felvevőt máris 128 000 forinttal megkárosították.

A tőketörlesztés 120 részlete a középárfolyamon egyenként 208,33 CHF, ami 41 666 forint. Ehelyett a törlesztés részlete a valóságban 213,67 CHF és a számítás immáron 205 forintos árfolyamon történik (kamatos kamat!), ami 43 800 forint. Tehát minden egyes részlet 2 134 forinttal magasabb, mint lennie kellene.

A 10 év 120 hónapja alatt ez az összeg uszkve 256 000 forint.

A svájci frank alapon számított kamat törlesztését túlságosan is aprólékos munka lenne kiszámolni, de pár tízezer forintot az is jelent még.

Mindösszesen 384 000 forint, a kamat kamatrésével és a pénz jogtalan használatáért járó kamattal együtt meghaladja a 400 000 forintot. A példából jól látható, hogy ez az összeg a felvett hitel 8 százaléka – ami nem tréfadolog – és mintaadósunknak bő kilenchavi törlesztését kiválthatja.

Hát így érdemes tekinteni az árfolyamrésre! És számoljanak, ha van devizahitelük, mert egyáltalán nem mindegy, a végeredmény egy szabad szemmel is nagyon jól látható összeg lesz.


Mindamellett természetesen együtt szorítunk azért, hogy a tisztességtelen szerződések további tisztességtelen feltételei (a már említett kamatemelés és árfolyamemelés) is nyerjék el méltó büntetésüket június 16-án vagy nem sokkal később, ahogyan az már több nyugati és keleti országban is megtörtént. Ja, és hogy az árfolyamrésért se kelljen százezreknek pert indítani…

P. S.:

Minderről egy régi vicc jut az eszembe:

Fiú kérdezi az apját:

– Apu! A pénz boldogít?

– Nem fiam, a pénz nem boldogít.

– Akkor mi boldogít?

– A kamat, fiam! A kamat! – Magyar Nemzet

Szólj hozzá

Hozzászólás