AZ 50.000 FT.-OS HAVI TÖRLESZTŐ 250.000 FT-RA EMELKEDIK?

AZ 50.000 FT.-OS HAVI TÖRLESZTŐ 250.000 FT-RA EMELKEDIK?

A széllel bélelt bankmentő törvények után

Olvasva az Én pénzem hírportálnak http://xn--aznpnzem-c1ac.hu/cikkek/devizas-hagyj-fel-minden-peres-remennyel/2235/

címen megjelent „Devizás hagyj fel minden peres reménnyel” című írást, bennem felmerült az, hogy talán „Van az a pénz” címre kellene nevüket változtatni írásuk hiányosságai, pontatlanságai miatt.

Gondolok itt elsősorban arra, hogy minden bizonnyal tudnak arról, hogy az alábbi Európai Bírósági adatok szerint

A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2014. január 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ERSTE Bank Hungary Zrt. kontra Sugár Attila

(C-32/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: ERSTE Bank Hungary Zrt.

Alperes: Sugár Attila

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Megfelel-e a tagállam azon eljárása a 93/13/EGK1 irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, amely során a közjegyző által készített alakiságoknak megfelelő okiratban foglalt kötelezettségvállalásnak a fogyasztó részéről történő megszegése esetén a fogyasztóval szerződő fél a bíróság előtti peres eljárás elkerülésével, úgynevezett végrehajtási záradék kiállításával az általa megjelölt összegre érvényesíti igényét anélkül, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára sor kerülhetne?

Kérheti-e ezen eljárás során a már kiállított végrehajtási záradék törlését a fogyasztó azon az alapon, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor, annak ellenére, hogy a bírósági eljárás során a C-472/11. számú ítélet szerint a bíróságnak a fogyasztót tájékoztatnia kell az észlelt tisztességtelen feltételről?



 

2014. január 23-a óta . Tudnak róla, de hallgatnak róla, hiszen nyilvánvalóan azt is tudja az Én pénzem szerkesztője, hogy ennek az Európai Bírósági ügynek ismeretében egyszerűn butaságnak is lehet minősíteni a cikkében olvasható

“Az Azénpénzem.hu kérdésére Bethlendi András, a jegybank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója már korábban elmondta: mivel a szerződéseket a törvény erejével módosítják, így nincs is szükség az adósok hozzájárulására.

mondatot, vagy azt a végkövetkeztetést, hogy

 

“Ezt nehéz lenne nem úgy értelmezni, hogy a perelőknek nincs sok esélyük a sikerre”

 

Ezek után nézzük meg azt, hogy a Fővárosi Törvényszék által Európai Bírósághoz alábbi kérdés mögött milyen jogi háttér húzódik.

„Kérheti-e ezen eljárás során a már kiállított végrehajtási záradék törlését a fogyasztó azon az alapon, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor, annak ellenére, hogy a bírósági eljárás során a C-472/11. számú ítélet szerint a bíróságnak a fogyasztót tájékoztatnia kell az észlelt tisztességtelen feltételről?”

Ezt a kérdést a Fővárosi Törvényszék egyik bírója tette fel – bíró kérdez bírót előzetes döntéshozatali eljárásban – azért, mert a közjegyző az eljárás adatai szerint ugy állította ki a végrehajtási záradékot és tette lehetővé bírósági eljárás mellőzésével a végrehajtónak foglalással kezdődő végrehajtási eljárását, hogy a szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor.

A kérdésből következően helyesen a Fővárosi Törvényszék bírójában joggal merült fel az, hogy függetlenül a magyar jogi rendelkezésektől az elsődlegesen értékelendő Európai jogba ütközik közjegyzőnek ez az eljárása.

A törvényszéki bíró által megjelölt Európai Bírósági ítéleti rendelkezés pedig, amelyiket minden EU-s nemzetnek be kell tartani még akkor is, ha a nemzeti jogalkotás tartalma, vagy nemzeti bírói gyakorlat ezzel ellentétes, a következő:

A Bíróság (első tanács) 2013. február 21-i ítélete (a Fővárosi Törvényszék [korábbi Fővárosi Bíróság] [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Banif Plus Bank Zrt. kontra Csipai Csaba, Csipai Viktória

(C-472/11. sz. ügy)[1]

(93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata – Valamely feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróság azon kötelessége, hogy az ezen észlelésből eredő következtetések levonása előtt felhívja a feleket nyilatkozataik megtételére – A tisztességtelen jelleg vizsgálatakor figyelembe veendő szerződési feltételek)

 

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen.

Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

A nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét.

Természetesen számtalan hasonló tartalmu Európai Bírósági ítélet alátámasztja azt, hogy a 93/13. EGK rend. 6. cikkének 1. bekezdése és 7. cikk 1. bekezdése megsértésével lehetséges csak ítéletet hozni nemzeti bíróságnak akkor, ha teljes körüen nem vizsgálja az előtte lévő fogyasztói szerződést, ezért vitathatatlanul alapos törvényszéki bíró kérdése.

Csupán az Európai Bíróságnál szokásos ügyintézési határidő hosszúsága miatt nem lett elbírálva ítélettel a kérelem akként, hogy a közjegyzőnek végrehajtási záradék kibocsátása előtt be kell szereznie a bíróság teljes körü vizsgálatának azt az eredményét, hogy annak a szerződésnek egyes szerződési feltételei  tisztességtelenek-e vagy sem, amely szerződés alapján a végrehajtási záradék kibocsátását a bank kérelmezte.

Ellenben ez az eredmény, az az Európai Bírósági döntés nem kétséges.

Fentiekből pedig nem csak az következik, hogy valamennyi közjegyzői záradékkal eddig indult végrehajtási eljárás törvénytelen akkor is, ha lezártak, akkor is, ha még folyamatban van, hanem az is következik, hogy az Európai Bírósági döntés fenti rendelkezése alapján minden olyan eljárásban kötelező a fogyasztói kölcsönszerződésnek

nemzeti bíróság általi teljes körü átvizsgálása a tisztességtelen szerződési feltételek feltárása érdekében, melyben a szerződés alapján szerezhető jogokkal, illetve vállalható kötelezettségekkel kapcsolatos a jogvita.

Ebből kiindulva tehát attól függetlenül, hogy egyetlen adós sem kérte fel az Igazságügyi minisztert arra, hogy az adósokat akaratuknak megfelelő magatartásra képtelen – debil – embereknek tekintve megkérdezésük nélkül járjon el a miniszter az adósoknak bankokkal kötött magánjogi szerződésével kapcsolatosan, ennek során az adósok jogairól és kötelezettségeiről vitatkozzon az ellenérdekű féllel,

belerondítva az Európai Unió fenti jogi rendelkezéseibe olyan törvényt alkotott, ahol a Kúria 2/21014. Jogegységi határozatának első pontjában írtakat lehazudva azt a látszatott keltette, mintha az egyoldalú banki szerződésmódosítási szerződési feltétel, valamint árfolyamkülönbség rendezése során a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés teljes egészében érvényessé vált volna.

Azaz  Dr. Trócsányi László Igazságügyi Miniszter jogászprofesszornak kellett legjobban tudni azt, hogy az Európai Bírósági ítélet rendelkező része alapján minden Európai Unióhoz tartozó országban akkor, amikor a bankkal kötött fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződésfeltételeibe intézkedni akar akár bíróság, akár más hatóság, akkor előbb hivatalból köteles a vitatott szerződéseket egészében vizsgálni a bíróság, vagy más hatóság azért, hogy teljes körűen megállapításra, majd érvénytelenítésre kerülhessen az összes tisztességtelen szerződési feltétel.

Ő tudta legjobban – Dr. Trócsányi László – hogy az egyoldalu szerződésmódosítás és árfolyamkülönség tisztességtelenségén tul is hemzseg a tisztességtelen szerződési feltételektől a bankok által diktált kölcsönszerződés, de ugy döntött, hogy az Országgyűlés egésze átsegíti ezen a példátlan jogsértésen.

Mert ugye az az Igazságügyi Miniszter, aki a minden nemzet esetében alkalmazandó elsődleges EU-s jogot megsérti fentiek szerint szándékosan, az jól tudja azt, hogy akár minden országgyűlési képviselő megszavazhatja, Köztársasági Elnök jóváhagyhatja, sőt az Alkotmánybíróság is megfelelőnek találhatja az általa előterjesztett törvényt, akkor is egy használhatatlan ócska vacak olyan törvényt igyekezett az emberekre erőltetni, melyből sem jogok sem kötelezettségek nem származhatnak.

 

Ily módon tehát a XXXVIII. törvény illetve ezt követő, ezen alapuló három törvény is alkalmatlan joghatás kiváltására a „forintosítási” szerencsétlenkedéssel együtt. 

A forintosítási törvénnyel kapcsolatosan pedig további problémák merülnek fel.

Mert ugye a fentiek szerint semmitérő 2014. julius 4-i XXXVIII. illetve XL. sz. törvény alapján a Dr. Trócsányi módon gondolkozók nyilvánvalóan ugy gondolták, hogy ha már egyszer sikerült a magyar nép kárára  eljátszani azt, mintha törvényesen járnának el, akkor semmi akadálya nem lehet annak, hogy a magyar nép számára még nagyobb kárt okozzanak hasonló törvényalkotással.

Előzetesen felkészültek az ujabb átverésre egy alkotmánybírósági kérelemmel, majd erre tekintettel az alábbi Alkotmánybírósági határozat a következők szerint határozott:

„AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 8/2014. (III. 20.) AB HATÁROZATA

az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének, valamint ezzel összefüggésben az Alaptörvény II. cikkének és

a B) cikk (1) bekezdésének értelmezéséről

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján – dr. Juhász Imre, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése második mondatából az államnak az a kötelezettsége következik, amely – az Alaptörvényben szereplő alkotmányos értékek figyelembevételével – a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik.

2. Konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására az Alaptörvény alapján, megfelelő indítványra, az Alkotmánybíróság jogosult. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül az M) cikk (2) bekezdéséből eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani.

3. Az M) cikk (2) bekezdéséből közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége. Valamely jogszabály vagy rendelkezésének Alaptörvénnyel való összhangja megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

 

II.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény II. cikkét és a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét az M) cikk (2) bekezdése második mondatával összefüggésben értelmezve megállapítja, hogy jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a clausula rebus sic stantibus elve alapján – megváltoztathatja.

Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi”

 

Trócsányiék elődei ebből akartak eljutni oda, hogy szerződésmódosításra hivatkozással egy forintosításnak nevezett, az adósokat kilátástalan helyzetbe hozó törvényalkotáshoz elegendő alkotmányosssági hátteret biztosítsanak.

Csakhogy még a többségében kormányzópárthoz hű alkotmánybírók sem tudtak fentiek szerint más lehetőséget adni a mindenre elszánt Trócsányi elődöknek, mint az, hogy

Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.

Ebből következően tehát az Alkotmánybíróság nem mást mondott, mint azt, hogy amennyiben a bankokkal kötött fogyasztói szerződéssel kapcsolatosan akar módosítani – forintosítani – az állam, akkor a bírósági uton való szerződésmódosítás feltételeihez van kötve.

Csakhogy a fentiekben jól láttuk azt, hogy bíróságok felé az Európai Bíróság C-472/11 számu ítélet kötelezően alkalmazandó

Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

rendelkezése alapján a szerződésmódosítás során is köteles a bíróság hivatalból az összesen tisztességtelen szerződési feltételt előzetesen vizsgálni.

Természetes is ez a követelmény, hiszen az esetben, ha egy ilyen XXXVIII. sz. Trócsányi féle törvénynél nem került vizsgálat alá az összes tisztességtelen szerződési feltétel, akkor legalább a szerződésmódosításnak csúfolt forintosítási eljáráskor illene előbb megvizsgálni azt, hogy vajon nem maradt-e olyan tisztességtelen szerződési feltétel a szerződésben, melyet módosítani képtelenség.

Ugyanis a tisztességtelen szerződési feltétel semmis, és semmis szerződésnek vagy szerződési feltételnek joghatása nincs.

Ilyen körülmények között belerohanni egy nyilvánvalóan alkalmatlan szerződésmódosítási folyamatba törvénnyel egyszerűen aljasságnak tartom Trócsányiék által a magyar nép felé.



 

Fenti ismertetés után tekintsük meg a forintosítással kapcsolatos törvénynek alábbi rendelkezését:

17/D. § (1) Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén a referenciakamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.

 

Tetszik érteni?

Ezek szerint a 2004-től 2009-ig megkötött, svájci frank jegybanki alapkamatváltozásától függően változó kamatozásu devizában nyilvántartott forintkölcsönszerződések adósait előbb tisztességtelen szerződési feltételek alapján a bankok közjegyzői segítséggel, állami hivatalok hallgatása mellett reménytelen helyzetben fejték, kifosztották, akár öngyilkosságba kergették, majd ez évben a fenti körülmények szerint megszületett

XXXVIII. törvény alapján mégis fix kamatozásunak tekintve a szerződéseket mindösszesen a kamat és egyéb költségek emelésére nézve hoztak olyan törvényt, melynek alapján ezt a többihez képest jelentéktelen pénznek megtérítését a futamidő végéig tették lehetővé a bankok számára,

majd a forintosítási törvény alapján szerződésmódosításnak nevezett ujabb szerződés alapján mégis változó kamatozásunak tekintik immár a forintkamathoz igazodóan a szerződést az utóbb idézett törvényhely szerint azzal, hogy a jelenlegi 2,1 százalékon lévő Magyar Nemzeti Banki alapkamat változásához igazítva változtatják jövőben a törlesztő részletet.

 

Határozottan kijelentem ezek után azt, hogy ezek a Trócsányi – Matolcsy félék hülyének nézik a magyar embereket.

 

A konkrét adatokra rátérve tehát a forint jegybanki alapkamata az elmult időszakban a következők szerint  alakult néhány adatot kiragadva:

2010. január 26-tól                                                    6 %

2011. január 25-től                                                    6 %

2012. szeptember 26-tól                                            6,5 %

2013.január 30-tól                                                     5,5 %

2014. julius 23-tól                                                      2,1 %

 

Ebből valamint a fenti, forintosítási törvénnyel kapcsolatos rendelkezésből az alábbiak állapíthatóak meg.

Tekintettel arra, hogy két évvel ezelőtt a forint jegybanki alapkamat 6,5 % volt, a jelenlegi 2,1 % átmenetinek tekinthető. Ebből következően az adósok a következő 5 évben számíthatnak az eddigi adatok alapján 6 % Nemzeti Banki alapkamatra.

Ebben az esetben a forintosítási törvényből idézettek szerint az ügyleti kamat ugy alakul, mint ahogy korábban a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés referencia kamatváltozása szerint alakul az iratom végére másol Nemzeti Banki tájékoztatás szerint.

Ezekből pedig az következik, hogy az adósoknak a jelenlegi forintosítási törvény alapján a törlesztőrészletük minden 1 százalékpontos kamatnövekedés esetén 6 %-kal emelkedik.

Amennyiben tehát a jelenlegi 2,1 százalékos kamatszint mindösszesen 5 százalékra emelkedik néhány év alatt, akkor ez 140 százalékpontos emelkedést jelent azzal, hogy mivel egy százalékpontra 6 % törlesztőrészlet emelkedés kapcsolódik, ez összesen ténylegesen néhány éven belül 840 százalékos emelkedését jelenti a törlesztőrészletnek.

Okos közgazdászok majd bebizonyítják azt, hogy a 840 százalék ebben az esetben csak 500 százalék, ami annyit jelent, hogy 2018. év környékén a jelenlegi mondjuk 50.000.-Ft. havi törlesztőrészlet 250.000.-Ft-ra emelkedik.

 

Állítólag Soros György egy nagyon gonosz ember és különösen saját hazájával szemben nagyon gonosz.

Fentiek alapján ellenben megállapítható az, hogy Soros György a Trócsányi-Matolcsyakhoz képest II. János Pál Pápa erkölcsiségével rendelkezik.   

Siófokon 2014. december 17. napján Léhmann György

Szólj hozzá

Hozzászólás