AUTÓ-“HITEL”. A PERNYERTESSÉG MIT JELENT A GYAKORLATBAN?

Pert nyert a devizahiteles autós

Mit jelent ez az adósoknak? Mennyit és hogyan fizetnek a svájcifrank-alapú hitelre vásárolt autók tulajdonosai, ha a szerződésüket érvénytelennek nyilvánította a bíróság? Ennek jártunk utána.

Semmissé nyilvánított egy autóhitel-szerződést a minap a Fővárosi Törvényszék. A jogerős ítélet szerint az MKB Euroleasing Zrt. és a Bihari Krisztina ügyvédnő által képviselt alperes között létrejött kölcsönszerződés valójában nem is jött létre, mivel a hitelt nem a pénzintézet meghatalmazott képviselője írta alá.


Attól, hogy az autóhitel-szerződés érvénytelen, a kölcsön nem tűnik el. – Az esetek zömében a pénzintézet részéről nem az aláírásra jogosult képviselő írta alá a szerződéseket, így azok a magyar jogrend szerint alaki hiba miatt nem jöttek létre. Ezen az utólagos jóváhagyás sem változtat – mondta lapunknak Bihari Krisztina. Kifejtette: a 2010 előtt hatályos törvényi szabályozás szerint alapvetően kétféleképpen járhattak el a pénzintézetek képviseletében az autókereskedők. Az egyik esetben a kereskedő aláírhatta a bank nevében a hitelszerződést, a másikban csupán összehozhatta a pénzintézetet és az ügyfelet. A szegedi ügyvédnő a konkrét esetről elmondta, ügyfele 3,3 millió forint kölcsönt vett fel az MKB Euroleasing Zrt.-től, az elmúlt évek alatt több mint 9 milliót fizetett vissza. Az autót időközben ellopták, majd a pénzintézet újabb követeléssel állt elő.


– Az ügyfél a kölcsönkapott 3,3 millió forinttal és annak jegybanki alapkamattal növelt összegével tartozik – mert a devizaalapú szerződés nem jött létre, a banknak csak a kölcsön kapott forint összeggel tartozik. Ez messze nem 9 millió forint, a két összeg különbségével a feleknek még el kell számolniuk – magyarázta a semmisség következményét Bihari Krisztina. Elárulta, két évvel ezelőtt Szegeden egy hasonló ügyben szintén érvénytelenséget megállapító ítélet született. – A kölcsönkapott pénzt a polgári törvénykönyvnek megfelelően vissza kell fizetni. Ez nem a Harry Potter irodája, ahol a kötelezettség egy varázsütésre eltűnik. Soha nem vállalok úgy ügyet, hogy azt mondanám: nem kell fizetni. Sajnos vannak olyan ügyvédek, akik nemfizetésre biztatják az ügyfelet, ami súlyos károkat okoz – magyarázta Bihari Krisztina.


Bihari Krisztina állítja, az olyan szabályosan aláírt szerződéseket is meg lehet támadni, ahol a szerződési feltételek hiányosak. Emiatt a kamatszámítás nem tisztázott. – Több esetben a szerződés érvényes marad, de az elszámolással mégis nyerünk. A legtöbb ügyfél csak annyit kér: ne kelljen többet fizetni, mint amiről az eredeti feltételek szóltak – fogalmazott az ügyvédnő. Hozzátette, az árfolyamkülönbséget minden esetben meg kell fizetni, méghozzá a napi deviza-eladási árfolyamon. – Valóban senki sem kényszerítette a vásárlókat a hitelfelvételre, felelősebben is kellett volna gondolkodni. Ugyanakkor az nem járja, hogy az árfolyam-, a kamat- és minden egyéb kockázatot egyedül az adós visel – vélekedett Bihari Krisztina.

Dr. Damm Andrea jogi álláspontja. (2013-as felvétel)




A pereskedés viszont sok idő. Az ügyvédnő állítása szerint első ügyeire még 4 év után sem került pont. Azt mondja, a jogerős ítéletek felgyorsítják az eljárásokat, így egy-egy újabb autóhitelper 1-1,5 év alatt lezajlódhat. Erre nagy szükség volna, ugyanis a Szegedi Törvényszék adatai szerint a devizaalapú kölcsön, illetve lízingszerződésből eredő követelés alapján folyamatban lévő perek száma jelenleg 691.

Segesvári Csaba – Délmagyarország napilap

Szólj hozzá

Hozzászólás