ÁNGYÁN JÓZSEF LEVELE

Dr. Léhmann György-Ángyán József levele

Ángyán Professzor Úrnak alábbi megrázó soraihoz csatlakozva fogadják az alábbi sorokat úgy is, mintha én írnám .   
Büszke vagyok arra, hogy ilyen csapathoz tartozhattam.

Majd egykor a mi sírjainkra is írhatják:
"Itt fekszünk, vándor vidd hírül a magyaroknak: 
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza"

 



Kedves Barátaim!
 
Hozzátok hasonlóan idő kellett nekem is ahhoz, hogy egyáltalán meg tudjak szólalni. Most hát erőt véve magamon Ácsné Évához csatlakozva én is mindenek előtt hálásan köszönöm azt az önzetlen, hősies, szinte ember feletti helytállást, amellyel az egyenlőtlen küzdelemben valóban mindent megtettetek a hazánkért, ezért a népért, gyerekeinkért, unokáinkért, a jövő nemzedékekért. Ti igazán mindent – a lelkiismeret szerint elvárhatóknál is messze többet – tettetek ezért a szerencsétlen nemzetért! Hálás vagyok a sorsnak, hogy együtt lehettünk, ám végtelen szomorúsággal tölt el, hogy a TESZ kezdeményezőjeként sem tudtam igazán segíteni Nektek, az Élőlánc Magyarországért nagyszerű jelöltjeinek és közösségének.
 
Az eredmény – legrosszabb előzetes várakozásaimat is alulmúlva – valóban megrendítő, kijózanító helyzetet jelez, elképesztő helyzetképet mutat. Bizonyára több szempontból kiértékelhető és magyarázható a dolog, ám én ezzel szembesülve most már nem áltatom magam: nincs egyszerűen igény a mai Magyarországon arra, amiért magam is küzdöttem. Csak a Gondviselésben és abban reménykedhetünk, hogy mégis lesznek, akik – Nagy László 1957-es metaforáját kölcsönözve és átfogalmazva –  
 
 "a fogukban tartva viszik át" a tisztességet  és az emberséget – az igazságot, a jóságot, a szépséget és a szentséget – "a túlsó partra".
 
Őszintén bevallom Nektek, hogy – bár én a mostani választási eredményeket teljes és tökéletes személyes kudarcként is, egy hosszú folyamat tragikus mélypontjaként is megélem – saját életstratégiámon erre a kis időre már nem fogok változtatni, ám másokat sem akarok többé arra rávenni. Magam Wass Albert – fórumainkon általam is idézett – 1993-as üzenetébe kapaszkodom és másoknak is üzenetül hagyom:  
 


 "Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van. Legyetek bátrak és hűségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a hűségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjain járnak."
 
A közvetlen feladat most már valóban csak – a megméretést és a kockázatot családjaikkal együtt vállaló – nagyszerű barátaink visszafizetési kötelességével kapcsolatos kárenyhítés lehet. Illúzióim az elengedéssel, a FIDESZ remélt "nagyvonalú gesztusával" kapcsolatban nekem sincsenek, ezért a tehetetlenség érzése ellenére is valamit ki kell még találni erre a helyzetre. Ami pedig a jövőt illeti, rábízom magam a Gondviselésre.
 
Isten irgalmazzon minekünk és ennek a többre érdemes, szerencsétlen népnek!
 
Őszinte tisztelettel és baráti szeretettel: Ángyán József

Szólj hozzá

Hozzászólás