AMI NEM ŐSHONOS, PUSZTULJON – DÖNTÖTT AZ EU

Megszavazta az Európai Parlament szerdán azt a javaslatot, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő, a szaknyelvben „idegenhonos özönfajoknak” nevezett állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő.


Ezek a fajok a becslések szerint uniós szinten évente 12 milliárd euró kárt okoznak. A jogszabály arra kötelezi a tagállamokat, hogy tárják fel, hol juthatnak be ilyen fajok kívülről az unió területére és hogyan terjednek, valamint állítsanak fel felügyeleti rendszert. Az új irányelv megerősítené az ellenőrzést az EU külső határain, a tagállamoknak pedig akciótervet kell készíteniük, hogyan tervezik kezelni a területükön terjedő, nem őshonos fajokat.

Az új jogszabály minden olyan faj importját, kereskedelmét, terjesztését, tartását, tenyésztését, termesztését, szállítását és szabadon engedését megtiltja, amely felkerül az uniós szintű tiltólistára.

A bizottság eredeti javaslata szerint az 50 legveszélyesebb faj került volna listára, a két társjogalkotó, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács és az EP egyeztetései során ugyanakkor az EP elérte, hogy ne korlátozzák a tiltólistára tehető fajok számát.

Az Európai Bizottság szerint ezek a fajok a fő felelősei, hogy Európában csökken a biodiverzitás, és egyes fajok kihalnak. Az ilyen növények és állatok gyakran hurcolnak be betegségeket vagy okoznak valamilyen egészségi problémát, például asztmát, ekcémát vagy allergiát, károsítják az infrastruktúrát és a különböző létesítményeket, akadályozzák az erdőgazdálkodást, és a mezőgazdaságban is károkat okoznak.

AZ AKÁCOT IS ÉRINTI A SZABÁLYOZÁS?


A bizottság idegenhonos fajokat tartalmazó tiltólistája pofon lehet a fehér akácnak is. Ismert, az EU korlátozása ellen többször fellépett a magyar agrárdiplomácia. Fazekas Sándor március közepén úgy fogalmazott, az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja.

Hazánk egyelőre blokkolta az akác listára vételét. Magyarország azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása, másrészt pedig akiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú.

Hoppál Péter április 14-ei sajtótájékoztatóján közölte, már májusban hungarikummá nyilváníthatják az akácot és az akácmézet, ami megnyugtató védelmet ad. Ismert, a hungarikummá nyilvánítást kezdeményező dokumentumot február közepén írták alá az Akác-koalíció tagjai.   (MNO)

Szólj hozzá

Hozzászólás