Megszavazta az Európai Parlament szerdán azt a javaslatot, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő, a szaknyelvben „idegenhonos özönfajoknak” nevezett állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő.
Ezek a fajok a becslések szerint uniós szinten évente 12 milliárd euró kárt okoznak. A jogszabály arra kötelezi a tagállamokat, hogy tárják fel, hol juthatnak be ilyen fajok kívülről az unió területére és hogyan terjednek, valamint állítsanak fel felügyeleti rendszert. Az új irányelv megerősítené az ellenőrzést az EU külső határain, a tagállamoknak pedig akciótervet kell készíteniük, hogyan tervezik kezelni a területükön terjedő, nem őshonos fajokat.
Az új jogszabály minden olyan faj importját, kereskedelmét, terjesztését, tartását, tenyésztését, termesztését, szállítását és szabadon engedését megtiltja, amely felkerül az uniós szintű tiltólistára.
A bizottság eredeti javaslata szerint az 50 legveszélyesebb faj került volna listára, a két társjogalkotó, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács és az EP egyeztetései során ugyanakkor az EP elérte, hogy ne korlátozzák a tiltólistára tehető fajok számát.
Az Európai Bizottság szerint ezek a fajok a fő felelősei, hogy Európában csökken a biodiverzitás, és egyes fajok kihalnak. Az ilyen növények és állatok gyakran hurcolnak be betegségeket vagy okoznak valamilyen egészségi problémát, például asztmát, ekcémát vagy allergiát, károsítják az infrastruktúrát és a különböző létesítményeket, akadályozzák az erdőgazdálkodást, és a mezőgazdaságban is károkat okoznak.
AZ AKÁCOT IS ÉRINTI A SZABÁLYOZÁS?
A bizottság idegenhonos fajokat tartalmazó tiltólistája pofon lehet a fehér akácnak is. Ismert, az EU korlátozása ellen többször fellépett a magyar agrárdiplomácia. Fazekas Sándor március közepén úgy fogalmazott, az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja.
Hazánk egyelőre blokkolta az akác listára vételét. Magyarország azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása, másrészt pedig akiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú.
Hoppál Péter április 14-ei sajtótájékoztatóján közölte, már májusban hungarikummá nyilváníthatják az akácot és az akácmézet, ami megnyugtató védelmet ad. Ismert, a hungarikummá nyilvánítást kezdeményező dokumentumot február közepén írták alá az Akác-koalíció tagjai. (MNO)
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
