Állati jogok, emberi kínok – Az Európai Parlament és más források után szabadon…

KÉRJÜK A MEGOSZTÁST!

A Btk. módosítás alapján: bűncselekménynek minősül az állatkínzás, amiért akár két év szabadságvesztés is kiróható. A törvény értelmében szabadságvesztéssel büntethető az, aki gerinces állat egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, aki háziasított emlősállatot elűz vagy sorsára hagy. A cikk végigolvasása után az olvasóban jogosan merülhet fel a kérdés: vajon a törvényalkotók szerint mi emberek a gerinctelen férgek csoportjába tartozunk-e? Nekünk nincs a normális élethez és a lakhatáshoz jogunk?



Az Európai parlament honlapjáról:

Magyarországot is érintik azok a 2008-as uniós direktívában megfogalmazott állatjóléti követelmények, amelyek betartása 2013. január 1-jétől lesz kötelező az EU valamennyi tagállamában

Luxkörülmények szemmagasságban

A baromfitelepeken a szellőző-, hűtő- és fűtőrendszereknél ügyelni kell arra, hogy az ammónia- és a széndioxid-koncentráció ne haladjon meg bizonyos határértékeket „a csirkék fejszintjénél mérve”.

Kerülni kell a túlfűtést, és biztosítani kell a nedvesség eltávolítását is. Amikor az árnyékban mért külső hőmérséklet meghaladja a 30° C-ot, a belső hőmérséklet nem lehet több mint 3° C-kal magasabb a kintinél. Amikor pedig a külső hőmérséklet 10° C alatt van, a relatív páratartalom a létesítmény egységén belül nem haladhatja meg a 70 %-ot.

„A tagállamok biztosítják, hogy a csirkék négyzetméterenkénti állománysűrűsége a használható területen létesítményenként vagy külön létesítményegységenként nem haladja meg a 30 kilogramm élősúlyt” – Ez az Európai Bizottság által javasolt általános szabály. A világos időszak alatt a madarak szemmagasságában mérve legalább 50 lux fényerejű, nem villódzó fényt kell biztosítani az épület teljes alapterületén.

„A fénynek a csirkék épületben való elhelyezése időpontjától összesen legalább 6 órán át tartó sötét időszakokat magába foglaló 24 órás ritmust kell követnie, amelyekben legalább egy legalább 4 órán át tartó megszakítás nélküli sötét időszak van” – sorolja a jelentés a további előírásokat.

Egy mozgássérült kilakoltatása

Csibemegfigyelő rendszer

Valamennyi a létesítményben tartott csirkét naponta legalább kétszer meg kell vizsgálni.Különös figyelmet kell szentelni az állatjólét (beleértve az állatok egészségi állapotát) lecsökkent szintjére utaló jeleknek. Minden szükséges esetben kapcsolatba kell lépni állatorvossal” – fogalmaz a szöveg. Az illetékes hatóságoknak évente legalább egyszer ellenőrizniük kell a szabályok betartását. (Fotó: Egy mozgássérült kilakoltatása)

Kemény állatjóléti előírásokat fogalmaz meg az EP által nagy többséggel elfogadott jelentés.

Alaptézis:

Fontos a baromfitartás környezeti feltételeinek vizsgálata az Európai Unió követelményeinek figyelembevételével. Az állatoknak a környezettel szembeni követelményeit sokrétűen meg lehet közelíteni. Hiszen az állatok egészségi állapota, tartástechnológiája kihat az állat közérzetére is. Ebből adódóan az állatitermék-előállításban a gazdasági haszonállatok nem csupán termelőeszközök, vagyontárgyak, hanem érezni tudó élőlények.

Állatifehérje-mentes takarmány használata:

Kizárólag állatifehérjementes takarmányt használhatunk, különös tekintettel a halliszt mellőzésére. A felhasznált nevelőtakarmányban az állatifehérje-eredetű anyagok a laborvizsgálati kimutatási határértéket nem érhetik el. Az akkreditált laboratórium a vizsgálatot negyedévenként (de legfeljebb rotációnként egy alkalommal) az állatállományt felügyelő állatorvos által vett takarmánymintából végzi el.

Ivóvíz minőségű víz itatása (sertések esetében)

A sertések itatásához ivóvíz minőségű vizet kell használnunk. Az állattartónak az általa használt víz megfelelését akkreditált laboratóriummal évente ellenőriztetnie kell. Amennyiben támogatást igényel, a támogatási kérelemhez csatolni kell a laboratórium igazolását.


Alom biztosítása

Az állattartóval szembeni elvárás, hogy alom alkalmazásával a sertésnek száraz, meleg tartási helyet biztosítson. A támogatási feltétel teljesülését az állatorvos évente legalább egy alkalommal vizsgálja.

Az európai állatjóléti hálózat

A bizottság javasolta egy európai állatjóléti hálózat kiépítését is, ahogyan az a Bizottság 2009. októberi közleményében is olvasható volt. Ennél a hálózatnál fel kell használni a Bizottság és a tagállamok meglévő rendszereit koordinálására és segítségképpen, beleértve a képzést és az új technikák tesztelését is.

Kötelező állatjóléti intézkedések forró nyáron: 


  • a szálláshelyeken megfelelő vízmennyiség biztosítása (táblázatban olvasható a különböző állatfajok vízfogyasztása a nagyon meleg időszakokban), a farmokon az itató-berendezések működésének fokozott ellenőrzése
  • a szálláshelyek megfelelő szellőztetésének biztosítása, a vízellátáshoz szükséges tartalék-felszerelés ellenőrzése;
  • a munkaállatok igába fogása 12 – 18 óra között nem ajánlott, amikor a kinti hőmérséklet árnyékban meghaladja a 25 C-fokot. Az előírások között olvashatók azok a tünetek is, amelyeket a nagy meleg okoz: gyors légzés, túlzott izzadás, a testhelyzet gyakori változtatása, nyugtalanság, nyálazás, kimerültség.

Nagyon lényeges, hogy az állattartók fokozottan figyeljék jószágaik viselkedését és amint rendellenességet tapasztalnak, forduljanak állatorvoshoz, különösen a nagyon meleg időszakokban.

A kilakoltatott és hajléktalan emberek vajon melyik állat bőrébe szeretnének bújni?

És végül nézzük meg, hogy kik döntenek sorsunkról. Íme a videó:


Szólj hozzá

Hozzászólás