Alkotmányellenesek a devizahitel-szerződések?

Állásfoglalást kér a kormány az Alkotmánybíróságtól többek között arról, hogy alkotmányellenessé nyilváníthatóak-e a devizahiteles szerződések, és van-e lehetőség utólagosan módosítani rajtuk.

Egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a törlesztőrészletek nagyarányú növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, ezért feltétlenül rendezni kell az ebből adódó problémákat – áll a dokumentumban.

Alkotmányba ütközik-e a bankok erőfölénnyel való visszaélése?

Az indítvány szerint „a helyzetet bonyolítja, hogy a devizahitelezés, illetve a devizahitel-szerződések bíróságok általi megítélése sem egységes” –azaz nincs jogegység –, ezért a kormány kérte az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését, amely szerint „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” És hogy ebből levezethető-e valamely tömegesen, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek – illetve azt megerősítő bírósági döntésnek – az alaptörvény-ellenessége.


Az erőfölénnyel való visszaélés a devizahitel-szerződések esetében leginkább arra a gyakorlatra vonatkozik, hogy a szerződésekben a bankok az árfolyamkockázatot kizárólag az adósra hárították, az egyoldalú kamatemelés lehetőségét saját maguknak, szabad mérlegelés alapján és széles körben fenntartották, és az átváltásoknál is kiterjesztették az árfolyamrés alkalmazását.

Kivételes esetben utólag is módosítható a szerződés

Az indítvány szerint kérdés, hogy az alaptörvény rendelkezéséből közvetlenül is levezethető-e az erőfölénnyel visszaélés, illetve a fogyasztói jogok megsértésének olyan formája, mértéke, amely – akár külön jogszabályi tiltó vagy korlátozó rendelkezés nélkül is – alaptörvény-ellenes lehet. Kérdés az is, hogy alkalmazható-e a rendelkezés közvetlenül olyan esetben, amikor a fogyasztók széles tömege kerül súlyos helyzetbe valamilyen szerződéstípus miatt, és a bíróságok következetlenek annak megítélésében, hogy e szerződéstípus megfelel-e a jogszabályi feltételeknek – olvasható a dokumentumban.

Egy 1991-es alkotmánybírósági határozat egyébként már megállapította, hogy kivételes esetekben az állam utólag is beleszólhat a szerződések tartalmába – főként a hosszú távú szerződések esetén, ha fennáll a veszélye, hogy előre nem látott változások következnek be, amelyek sértik valamelyik fél érdekeit.

Két másik passzust is vizsgáltatna a kormány


Az alaptörvény két másik passzusának értelmezését is kéri a kormány az Ab-tól: az egyik azt mondja ki, hogy Magyarország demokratikus jogállam, a másik pedig, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Ezzel kapcsolatban arra kíváncsi a kormány, hogy egy ilyen utólagos szerződésmódosításnak milyen alkotmányos feltételei vannak, valamint hogy – az emberi méltóság védelmével szemben arányosan mennyire korlátozható jogügyletek létrehozása.

A jogállamiság, a jogbiztonság, a jogrend kiszámítható, átlátható változásának alkotmányos követelményével összefüggésben az indítvány megjegyzi, hogy a jogrendszer stabilitásába vetett bizalom védelme a tartós jogviszonyok alanyait is megilleti.

Megkapta az Ab az indítványt

Megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány indítványát – mondta Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára, de arra a kérdésre, hogy mikor várható döntés, nem tudott válaszolni. Mint mondta, a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidőt, ám az Ab az indítványt a jelentőségéhez mérten kezeli. Ha beérkezik egy indítvány, az elnök kijelöli az ügy előadó bíráját, aki hozzáfog a határozattervezet készítéséhez, amelyet az Ab teljes ülése megvitat, és amikor többségi vélemény alakul ki, megszülethet az Alkotmánybíróság döntése.

Forrás: mno.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás

Read previous post:
ÉBRESZTŐ!„DEVIZA”-„HITELES”!
ÉBRESZTŐ!„DEVIZA”-„HITELES”!

Az alábbi cikket olvasva akadnak majd olyan emberek, akik ezt fogják gondolni: de hát a kormány kvótával szabályozza a kilakoltatások...

TÉTLEN PARLAMENTI PÁRTOK, NÉMA FELÜGYELETI SZERVEK.A MEGOLDÁS:KÖZÉRDEKŰ KERESET
TÉTLEN PARLAMENTI PÁRTOK, NÉMA FELÜGYELETI SZERVEK.A MEGOLDÁS:KÖZÉRDEKŰ KERESET

Az arra illetékes hatóságok (bár megtehették volna) nem indítottak közérdekű keresetet a devizahitelekkel kapcsolatban. Egy érdekvédelmi szervezet megpróbálta maga megoldani...

Close