AKI SZEMBE MERT MENNI AZ OTP-VEL

Elsőként sikerült pert nyernie devizahiteles ügyben a Kúrián. A határozatra alapozva ezerszám érkeznek a bíróságokra a pernyerésre esélyes keresetlevelek. Lázár Dénes Németországból érkezett, egyesületet alapított, hogy milliókat követeljen vissza ügyfelének.

Ahogy az már megszokott, a Heti Válasz idén is számba vette azokat, akik nem mindennapi teljesítményükkel örvendeztették meg az országot a magunk mögött hagyott évben. A harminc portrét tartalmazó Magyarok a csúcson című kiadványt karácsonyi számunkhoz csomagolva kaphatták meg előfizetőink. A Heti Válasz Online-on az ünnepek alatt ebből a kiadványból idézünk. 

Padlásszoba Passauban, konyhában reggelre befagyó víz – így képzeljük el a 18 esztendős Lázár Dénest, aki a fejébe vette, Németországban szerez jogi diplomát. Egy év alatt kellett olyan szinten megtanulnia a nyelvet, hogy római jogot tudjon hallgatni.

Az OTP Bank elleni perben eljáró Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesületet Ausztriában és Angliában dolgozó közgazdász barátaival hozta létre. Csak Lázár Dénes fedte fel az arcát, mert aki szembe mer menni a bankokkal, nehezen építhet karriert a pénzügyi szektorban. Az egyesületben végzett munka ezért egyelőre nem összekapcsolja, hanem elválasztja őket Magyarországtól. Bár Lázár nem adta fel, hogy hazajöjjön: azt mondja, a jogászképzésben szívesen részt venne itthon.

Ám a perek kiszámíthatatlansága miatt úgy látja, Magyarországon ügyvédkarriert túl kockázatos építeni. Van benne valami: a Kúria nyáron előbb megsemmisítette, majd érvénytelenítette az ominózus szerződést, a Pesti Központi Kerületi Bíróság ősszel ismét megsemmisítette ugyanazt, s az ítélet még nem jogerős.


Elkeseredett volt a Kúria határozatának kihirdetésekor, pedig a devizahitelesek azóta ezerszámra indítanak pereket erre alapozva.



Az ítélet lerombolta az igazságszolgáltatásba vetett bizalmamat. A Kúria öszvérmegoldást keresett, érvényben tartott egy igazságtalan szerződést, és cserébe adott volna a fogyasztóknak néhány ezer forint bánatpénzt. Azt hittem, észérvekkel el lehet jutni a pernyertességhez, de nem így történt.



Egyébként viszont csődbe mehettek volna a pénzintézetek.



Az OTP jogászai két éve ismerik az érveinket, mégsem tettek semmit azért, hogy peren kívüli egyezségekkel csökkentsék a veszteségüket. A jogászaiknak ehhez szembe kellett volna nézniük a valósággal, ehelyett abban bíznak, hogy úgysem merik majd megsemmisíteni a szerződéseket.





Először naivnak gondoltam, mert arról beszélt: a bíróságoknak segíteniük kell az ügyfeleket. Azt kérdeztem magamban: honnan jött ez az ember?



Németországból.



Az Európai Bíróság nyári döntése szerint a bírónak ki kell javítania az ügyfél elrontott keresetlevelét, mint egy jogsegélyszolgálatnak…


Igen, hiszen végső soron az a feladata, hogy a jog érvényesüljön. Nálunk azonban a bíró és az ügyvéd között hierarchikus a viszony; ennek is szerepe van abban, hogy az emberek nem kapnak elegendő jogi segítséget a tárgyalóteremben, és nem működik jól az igazságszolgáltatás.



Máshogy is lehetne?



Máshogy kellene lennie. Nyugat- Európában a bíró és az ügyvéd egyenrangú, ezért hatékonyabban tudnak együtt dolgozni. A pénzügyi perekben fontos, hogy a bíró tudatában legyen, mekkora a bank előnye a fogyasztóval szemben, és segítsen az egyensúly megteremtésében.



Nem sok példát látunk erre itthon.



Ez csak az egyik baj. A másik, hogy Magyarországon kiszámíthatatlan és átláthatatlan az igazságszolgáltatás működése, ezért is gondoltam, hogy hazajövök és megpróbálom a kint megszerzett ismereteket átültetni a gyakorlatba.



Nem éppen sikertelenül: azóta leváltották a pénztárfelügyelet elnökét, az egységes elbírálás érdekében a Kúria jogegységi határozatot hoz.




Nem hinném, hogy mindez csak miattunk történt. Sok minden zajlik a háttérben, amiről nem tudunk. A Kúriánál azért tudtunk részsikert elérni, mert sokan kísérték figyelemmel az eljárást. A bírák nem mondhatták ki, hogy az árfolyamrés – vagyis a svájci frank átváltási díja – nem költség.

Mégsem akarta forintra váltani a döntést – megint a szerződés megsemmisítését indítványozta. Hogyan jutott eszébe arra kérni egy elsőfokú bíróságot, hogy vizsgálja felül a Kúria döntését?



A tárgyalóteremben jó érvek kellenek, és következetesen kell képviselni őket. A bíró végül megsemmisítette a szerződést, persze az olyan sok sebből vérzik, hogy nem is az árfolyamrésre hivatkozva nyertünk – mint a Kúrián -, hanem a szerződés egyoldalú módosítása miatt.



Németországban bankjogászként dolgozik. Nem okoz gondot, hogy Magyarországon a bankok ellen lép fel?



A külföldi munkámat ez nem befolyásolja. Itthon viszont néha úgy érzem magam, mint Dugovics Titusz. Most már úgy látom, sikerül az adósok terheit csökkenteni, viszont annyi konfliktust kellett felvállalnom a jogász- és pénzügyi elit tagjaival, hogy pontot tehetek hazai karrierem végére.



Fekete talárt viselt, amikor nyáron kilépett a Kúria épületéből, és az ott tüntetők csaknem önre támadtak.

Nem tudták, ki vagyok. Sokan várják kétségbeesetten a segítséget, és hajlamosak hozzácsapódni egyszerű megoldást ígérő szervezetekhez. A Kúria döntésének pozitívumaként megszűntek az agresszív utcai tüntetések, felcsillant a remény, hogy a fogyasztók és a bankok közti konfliktust civilizált módon lehet rendezni. Egy jogállamban erre szolgálnak a bíróságok.



Selyem nyakkendőjében, képzettségével kilóg a "devizások" sorából.


Vannak, akik éppen a mi "selyem nyakkendős" szervezetünknek örülnek, a történet egyébként is túlmutat a devizások ügyén. Az események azt jelzik, rosszul működik az állam, az országunk távol van attól, hogy valaki befolyás és kapcsolatok nélkül, pusztán a tudása alapján sikeressé váljon.



Az ön története cáfolata ennek.



A meccs még nincs lejátszva; meglátjuk.

Forrás: HetiVálasz

 

Szólj hozzá

Hozzászólás