A VÉGREHAJTÁSOKNAK VÉGE! SEMMIS A TARTOZÁSELISMERŐ NYILATKOZAT!

Figyelem!  Az alábbi cikket 2015-07-21-én, a Két Patrónus Reload Kft. nevében feltehetően Gulya Tibor tette közzé.

  • Googleplus
  • Youtube

Az alább olvasható cikkben szereplő jogerős ítéletet az NCK nem látta, nem értelmezte, így az állítás tartalmáért nem vállalunk felelősséget. DE! Azok a tisztelt olvasók, akik gyakran látogatják oldalainkat, emlékezhetnek dr. Léhmann György „AZ ADÓSOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ANNYI! VÉGE! – OSZD MEG!” című cikkére.

Léhmann  –  az alább is olvasható Gulya Tiborhoz hasonlóan kifejti, hogy: 



"..mivel egyetlen végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyző sem tájékoztatta a végrehatási záradék kibocsátása előtt az adósokat arról, hogy észlelt-e tisztességtelen szerződési feltételeket, illetve egyetlen végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyző sem vizsgálta a végrehajtási záradék alapjául szolgáló ténytanúsítványban megjelölt szerződésnek szerződési feltételeit, megállapítható az, hogy 2004. május 1-től kezdődően kibocsátott minden közjegyzői végrehatási záradék törvénysértő a 93/13 EGK rendelet 6. cikke 1. bek-e és 7. cikke 1. bek-e, valamint a Kjtv. 3. §-ának 2, bekezdésének megsértése folytán…TOVÁBBI RÉSZLETEK

Íme Gulya Tibor bejegyzése:

Tisztelt azon devizahitelesek, akiknek felmondott hitele van!

A múlt héten megérkezett munkánk eredményeként egy jogerős ítélet arról, hogy a közjegyzők által okiratba foglalt végrehajtási záradékok egytől egyig érvénytelenek, tekintve, hogy az annak alapjául szolgáló tartozást elismerő nyilatkozatokat okiratba foglaló közjegyzők megsértették a közjegyzői törvény 3. (1) bekezdésébe foglaltakat.

Meg kellett volna tagadniuk az okiratba foglalást, mert a tartozást elismerő nyilatkozat semmis, mert a bírósag megállapította, hogy a közjegyzői okiratba tett tartozást elismerő nyilatkozat nem minősül az 1959. évi IV. törvény 242. (1) bekezdése értelmében vett tartozás elismerésnek, melynek nagyon súlyos okot jelöltek meg.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Erre tekintettel a bíróság megállapította azt is, hogy a közjegyzői okiratba foglalás a bank részéről tisztességtelen eljárási cselekmény volt melynek indoklása azt hiszem a legnagyobb arcul vágás volt mind a bankok, mind a közjegyzők számára.

Ezt az jelenti, hogy az ítélet arra mutat rá, hogy akinek felmondott hitele van és végrehajtás várható vele szembe 2015. Szeptember 16- ától, ennek az ítéletnek a birtokában nem csak megállítani lehet a végrehajtást, hanem visszafordítani, melyhez én/mi ki is dolgoztunk egy igen hatékony eljárási normatívát, amit a jogerős ítélet csak megerősített.

Az ítélet nem publikus, mert az a mi munkánk, mint ahogy a hozzá kapcsolódó tudás is.

De a tényen nem változtat, olyan döntés birtokában vagyunk, ami alapján a jelenleg végrehajtásban felfüggesztett ügyeket olyan szinten érinti, hogy nem kell attól tartania az ügyfélnek, hogy a végrehajtó elárverezheti ingatlanját, mert a záradékot egy megfelelő eljárással végérvényesen meg lehet szüntetni.

Szóval kössék fel mind a közjegyzők a nadrágjukat, akik a záradékot kiállították, mind a bankok, akik a záradékolást kérték, mind pedig a végrehajtók, akik a tisztességtelen eljárási norma alapján kiállítatott záradék alapján eljárnak, hogy eddig tartott a pünkösdi királyságuk, mert az igen magas szintű bírói döntés képes letaszítni őket a hazug állapotból a sivár valóságba és esélyük sincs ezeknek a tényeknek az ismeretében a végrehajtást folytatni vagy befejezni.

Íme, az ítélet legfontosabb mondata:



A közjegyzői záradékkal szemben a felperes jogorvoslattal nem élhetett, ezért a speciális feltétel teljesült. Az általános feltételek közül a Bíróság álláspontja szerint a jogellenesség megvalósult, mert a Kjt. 3. Paragrafus (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közjegyzőnek meg kellett volna tagadnia a közreműködést a perbeli jogügylet kapcsán (közjegyzői záradék), mivel annak célja az előbbiekben kifejtettek miatt tisztességtelen.

Szóval van megoldás a felmondott és végrehajtás alatt álló hitelek rendezésére. Kérdék: ki akarja, hogy a bank a közjegyző és a végrehajtó kisemmizze? A döntés már nem mások kezében van.

Kérdés: ki mit tesz. Sok erőt és kitartás kívánok mindenkinek. Két Patrónus Reload Kft. – Tanácsadás devizahiteleseknek 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás