Nem hallgathatok tovább II.

 

Tisztelt Nemzeti Civil Kontroll!

Köszönöm, hogy az előző – nem hallgathatok tovább – dörgedelmemet közzétették. Ez, és a sok „Tetszik” kattintás, de leginkább Gulya és Léhmann uraknak a szerződéstől való elállással kapcsolatos zavaros megnyilvánulásaik sarkalnak arra, hogy újból ne hallgassak tovább, – de most, csak az adósoknak kívánom „osztani az észt”.

  • Googleplus
  • Youtube

Én az MNB-vel  igen kemény levelezést folytattam fogyasztóvédelmi kérdésben, (Egy részletét a végén mellékelem.), de azt kell mondanom, hogy az MNB-nek most igaza van ha arra kéri az ügyvédeket, hogy ne biztassák az adósokat a szerződéstől való elállásra. – Ez szerintem is kockázatos, nagy vesztességet okozó, járhatatlan út az adósok számára.

Mint említettem az előző írásomban, én is perlő és perelt adós vagyok, de a saját eszemre hallgatva, maradok az érvénytelenségnél.



Javaslom másnak is,  maradjon a realitás talaján. A magyar jogviszonyok között, legfeljebb azt érhetik el az elállással, hogy  aktuális devizaárfolyamon azonnal vissza kell fizetniük a fennálló tartozásukat.  Azzal se hagyják magukat hitegetni, hogy tömegesen jelentősebb, vagy egyáltalán, kártérítést tudnak Önöknek kiperelni az ügyvédek.

A magyar jogrendszer nem olyan! – Emlékeznek a Pusoma ügyre? Csóró cigánygyerek több évet ült ártatlanul gyilkosságért, és a magyar bíróság azzal az indoklással nem ítélt neki kártérítést, hogy, az jobb anyagi helyzetbe hozná annál mint amilyenbe  volt előtte, és még az is előfordulhatna, hogy ettől, torzulna a személyisége. – Hát erre számítsanak!

Akit az új Ptk. hatálya alatt ért valamilyen sérelmes jogcselekmény a bankok részéről, pld. BAR. listára tették olyan szerződés alapján amiről végül kiderül, hogy érvénytelen, az ha kéri, kaphat esetleg némi sérelemdíjat a személyiségi jogainak a megsértése miatt, – olyan magyarosat.

Másrészről érdekesnek találom, hogy eddig a szerződések, számtalan ok miatti érvénytelenségét oly magabiztosan állító ügyvédek, – akik még busás kártérítést is ígértek – miért akarnak ’’idegen vizekre evezni’’? – Ismeretlen, veszélyes útra vinni az így is fáradófélben lévő embereket?

Ha nem voltak biztosak a dolgukban akkor mért ígérgettek, szélhámoskodtak oly magabiztosan? Azt, hogy Léhmannúr miért  ’’ pálforog ’’ oly serényen, végképp nem értem. Ő már találkozott az aranyhallal. Hiába súgtam neki, hogy árfolyam kockázat is, árfolyamkockázat is, – Ő mégis csak kettőt kívánt, – árfolyamrés és egyoldali szerződésmódosítási feltételek, – mert szerinte ez így jó az adósoknak.  Az aranyhal teljesítette is.

Ha nem untatom Önöket ide másolom a KHR ellen indított egyik perem kereset-kiegészítésének egy részletét. Ebben olyan semmisségi okokra hivatkozok, amely okokra ismereteim szerint nem hivatkoztak még az ügyvédek és számos szerződésben előfordulnak.

Azt is érdemes átgondolni (Én megtettem), hogy az egymástól függővé tett szerződések kapcsolt hitelszerződésnek minősülnek, és ezek közül bármelyiknek az érvénytelensége a másik/többi szerződést is érvényteleníti, – vagyis, ezek is az érvénytelenség szabályai szerint számolandóak el.

Például, az egyik hitelszerződés nem teljesítése esetére kikötötte a bank a másik szerződés felmondásának a jogát.

Megkérem az ügyvédeket, ha eddig még nem hivatkoztak ezekre az okokra de ezután használni akarják, Tekintsék az ügyfél által hozott anyagnak és ennek megfelelően, csökkentve állapítsák meg a tiszteletdíjat.  

2.) A szerződéssel kapcsolatos, időközbeni banki elszámolások olyan költséget is feltüntetnek/tartalmaznak, melyeket jogszabályok alapján a szerződésben is fel kellett volna tüntetni, – ez nem történt meg, ezért e miatt is fennáll a szerződés  Hpt. 213. § szerinti teljes semmissége.

2.1.) A szerződési feltételek tartalmazzák a törlesztési biztosítást (Nem vagyonbiztosítás!), de annak díját sem a THM-ben felszámolható, sem az egyéb költségek között nem tünteti fel a bank, annak ellenére, hogy ennek a biztosításnak a díjaként, havonta 6,17 és 14,37 CHF közötti ősszegeket fizettetett meg a törlesztő részletekben. (F./20. M.)

2.2.) A bank a szerződésben úgy rendelkezik, hogy: „A Hitelező jogosult az esedékes követelésnek az esedékesség napját megelőző napon érvényes, a Bank által alkalmazott Deviza eladási árfolyamon kiszámított forint összeget az Adósoknak a Banknál vezetett lakossági folyószámlája mindenkori pozitív egyenlege, valamint, a Banknál vezetett lakossági folyószámla hitelkerete terhére az esedékességkora, az Adósok erre vonatkozó külön rendelkezése nélkül kiegyenlíteni, . . .” (F./21. M.)

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Felperes szerint ez a szerződési feltétel, tisztességtelen, mert a folyószámla hitelkeret terhére végrehajtott önkényes törlesztéssel, a szerződés szerinti késedelmi kamatnál, a folyószámlahitelnek a késedelmi kamatnál sokkal magasabb díja miatt, a szerződésben sehol nem említett olyan plusz költséget okoz a késedelmi-kamat és a folyószámla-hitel kamata közötti különbség az adósnak, melyet a bank a szerződésben nem tüntet fel, sőt, említést sem tesz róla.



A lakáskölcsön szerződés késedelmi kamata és a folyószámla-hitel magas, – huszonnyolc és fél %-os hiteldíja között 15 – 20 % kamatkülönbözet van. (F./22.)

A devizaárfolyamok eltolódása miatt megemelkedett törlesztő-részletek miatt a felperes folyószámla hitelkeretét is számtalanszor megterhelte a bank e szerződési kikötés alapján, – sőt szinte folyamatosan mínuszban tartotta, és ezzel az amúgy is nehézséget okozó árfolyam eltolódás miatt megemelkedett törlesztő-részlet mellett, további, 15 – 20 %-os kamattal terhelődött a „kedvezményes” 5 – 6 %-os kamatozású lakáskölcsön.

Ismételten le kívánom szögezni, hogy a szóban-forgó szerződési kikötés tisztességtelen, – azzal pedig, hogy a kamatkülönbözetet sem tünteti fel költségként a szerződésben a bank, újból megsérti a THM rendeletet és a Hpt. 213.

§-t, így, e pontban foglaltak alapján is semmis a szerződés. . . . „

Csak némi bizonyítéknak, – nehogy trollnak gondoljanak:

 

Pénzügyi fogyasztóvédelmi központ

Tisztelt Gömöri László!

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) megküldött ismételt megkeresésére tájékoztatjuk, hogy az MNB engedély nélkül, jogszabályba ütköző módon végzett tevékenység gyanúja esetén – kizárólag hivatalból – piacfelügyeleti eljárást indíthat.

Az MNB piacfelügyeleti tevékenysége keretében elemzi az MNB-hez beérkező információkat, a rendelkezésére álló adatokat, emellett hivatalból monitorozza és értékeli a piaci folyamatokat. Az MNB ezen információk alapján, a feltárt piacfelügyeleti kockázatok súlyára figyelemmel dönt arról, hogy mely esetekben indítja meg eljárását.

Mivel levelében nem jelölt meg pénzügyi intézményt, így annak alapján felügyeleti eljárást nem tudunk kezdeményezni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a hivatkozott polgári jogi alapelvek – mint az együttműködési, tájékoztatási, átláthatóság követelménye – általános jogelvek, amelyek alapján bíróság jogosult a felek magatartását vizsgálni. Az MNB e tárgyban nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a feleket együttműködésre kötelezze.

Javasoljuk továbbá, hogy kísérje figyelemmel a http://felugyelet.mnb.hu/ weblapunkat, ahol folyamatosan tesszük közzé legfrissebb híreinket, illetve a http://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak internetes oldalt, melyen a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ fogyasztóvédelmi híreit olvashatja.

Kérjük válaszunk elfogadását!

Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ

Az MNB nem arra válaszolt amivel megkerestem, de azért elgondolkodtató az a rész amit kikövérítettem.

Üdvözlettel: Gömöri László 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás