A PARLAMENTI JOGALKOTÓK JOGSZABÁLLYAL ZÁRJÁK A “DEVIZÁSOK” ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEIT

A MAGYAR PARLAMENTI JOGALKOTÓK JOGSZABÁLLYAL ZÁRJÁK A "DEVIZÁSOK" ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEIT

Tegnapi napon az MTV1-ben hat percet engedélyeztek álláspontom kifejtéséhez, alább pedig az Országos Bírósági Hivatal​ levele olvasható. Az Országos Bírósági Hivatal Bírósági Főosztályától az alábbi választ kaptam arra a kérelmemre, mely szerint Dr. Handó Tünde Elnöktől soronkívűliség inditványozását kérelmeztem a Kúria előtt folyamatban lévő, devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekkel kapcsolatos peres eljárásokban. Az alatt pedig a kérelem jogi háttere találalható. Mindenki ítéljen belátása és vérmérséklete szerint! (Mi is a parlament feladata-pártállástól függetlenül?? Kiket is védenek ennyire? Egyre jobban "kilóg a lóláb")


Jogi háttere kérelmemnek az alábbi jogszabályhelyen nyugszik:

 

 

14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet

Hatályos: 2013.01.01 – 2013.12.31

 

A soron kívüli eljárás

33. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat

a) jogszabály rendelkezésén,

b)38 az OBH elnökének határozatán,

c) a bíróság elnökének a rendelkezésén.

(2) A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti.

33/B. §41 (1) A bíróság elnöke – külön kérelem nélkül – hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:


a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi-, igazságügyi-, illetve közérdek fűződik;

b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;

c) a gyermekek jogait, illetve kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti az ügy (pl. gyermek jogállása, gyermek elhelyezése, gyermekkel való kapcsolattartás, apaság megállapítása).

(2) A bíróság elnöke a Be. 64/A. §-ának b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – külön kérelem nélkül – hivatalból elrendeli az ügy soron kívüli intézését.

(3) A bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soronkívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembevételével határoz:

a) kérelmező személyi körülményei;

b) az ügy tárgya és jellege;

c) bíróság működésében felmerült objektív ok.

———————————————

Az Országos Bírósági Hivatal Bírósági Főosztályának leveléből látható az, hogy a Bírósági Főosztály osztályvezetője mindösszesen arra lát lehetőséget, hogy az ügyfél kérelmére rendeljen el egyedi ügyben a Kúria Elnöke soron kívűli eljárást.

Annak ellenére, hogy a fenti jogszabályhely alapján arra is van lehetősége a Kúria Elnökének, vagy bármely bíróság Elnökének, hogy ugyanugy, mint ahogy a Fővárosi Törvényszék Elnöke tette három évvel ezelőtt a kolontári vörösiszapos ügyekkel kapcsolatosan, soron kívűliséget rendeljen el az általa vezetett bíróság előtt folyamatban lévő valamennyi ilyen ügyben az alábbiak szerint:

A bíróság elnöke – külön kérelem nélkül – hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:

a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi-, igazságügyi-, illetve közérdek fűződik;

b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;

Abból a tényből, hogy egyetlen bíróságnak Elnöke sem rendelt el soronkívűliséget a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben eddig, illetve az Országos Bírósági Hivatal Bírósági Főosztálya osztályvezetője sem gondol a soronkívűliségnek hivatalból történtő elrendelésére, következik az, hogy

Magyarország egyetlen bíróságának Elnöke, valamint az Országos Bírósági Hivatal sem gondolja azt, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben

olyan kiemelkedően fontos társadalmi-, igazságügyi-, illetve közérdek fűződne,

olyan széles körben érintené az állampolgárokat az ügy tárgya, hogy ezért nekik hivatalból soronkívűliséget kellene elrendelni.

Siófokon 2013. december 19. napján.

Léhmann György

Szólj hozzá

Hozzászólás