A NÉP NEM HÜLYE – "DEVIZAHITELEK"

Az itt olvasható: Ahol zsarnokság van… című iratomra számos kedves és értékes választ kaptam és hármat ezekből közreadok:

Kedves Ügyvéd Úr!

Elnézést, hogy soká válaszolok szinte alig tudok. Amikor először elolvastam, éjjel fél kettő volt. Csak az jár a fejembe, hogy mi is erre számíthatunk, és hogyan alkalmazkodjunk, vagy létezzünk tovább. Nincs bennem gyűlölet vagy harag sem bírákra, sem banki alkalmazottakra.

Inkább a kiút keresése foglalkoztat. Ahogy én látom-olvasom-hallom ennek a folyamatnak sokkal mélyebben van vagy sokkal inkább külső mozgató rugói vannak.Mégpedig a szuper gazdag bankárfamiliák/ Rockefeller,Rothchildok,Greens-pannek,Montefiróék,Soros stb./ – az államok felett létrejött pénzhatalom – az uzsorások világa uralkodik.

A nemzetek parlamentjeinek alkotmányozó gyűlést kellene összehívni és jogaikat követelni!

Ez az, hogy a magyar is inkább megszavazza, mert félti a saját pozícióját és vagyonát, minthogy a népével összefogva tiltakozna! Több nemzetnek is akár egyszerre kellene fellépni és hangot adni az uzsora ellen.



Csak a vér, csak a szenvedés, csak a háború tanít meg valamire?!

Kristálytisztán látja és méri föl a két évvel ezelőtti és a mostani helyzetet. – Így védekeznek:"társadalmi léptékű igen nagy számú ügy…" /talán sok perköltséget kellene fizetni a bankoknak?/ – "nincs helye külön fellebbezésnek" /azért, hogy minél kevesebb adós éljen azzal a jogával, hogy bírósághoz forduljon?/

Mielőtt Önhöz mentem 3 fiatal ügyvéd utasított el, mert nem mert belekezdeni /nő-ffi/.

A 11 pontban összefoglalt érvelése briliáns! Kinagyítva minden bank bejáratára ki kellene ragasztani! Hogy a nép nem hülye, és van szellemi vezetője!

Amikor április 28-án Önnél jártam, aznap  Miniszterelnökünk Pécsett járt. Az együttműködési szerződést megerősítette vagy megújitotta a várossal.Ki tudja talán ez is benne volt. Ugyanazt ígérte, amit már 5 évvel korábban. Akkor vetette föl a halálbüntetés kérdését is, akkor volt a kaposvári dohánybolti fiatal lány gyilkossága.

Baranyából egy mohácsnyi nép már elvándorolt olyan 20 ezer fő. A bányanyitás, külfejtés csak szédítés volt, nem megy.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Pécs egy nagyon szép fekvésű, ősi kultúrával rendelkező, sok nagytudású elmével megáldott sznob város. A művészetek és a tudományok, a Zsolnay, a turizmus, a sörgyár, az építészet, a klinikák, a fesztiválok,a borászat, fűrdök-tavak és a táj vonzata adja a megélhetést – nem utolsósorba a külföldi diákok tandíjai.

Még így sincs elég átlagembert-szakembert foglalkoztató munkahelye. Ez a vidék nagyon megérzi a bányabezárásokat. Ugyanigy Komló is a bányára és a kisegítő iparra épült. Valamikor egy 30 ezer főt számlált. Szép kis hegyi város.

Visszatérve, ha az elállás mellett döntenénk – ezt még nem tudom felmérni. A miskolciak vetették föl úgy emlékszem. Ha az országban sok helyen megtennék ezt a lépést úgy gondolom, hogy ezt észre vennék a bankok- akár össze is omolhatnának!

És ha "lesz egy olyan magyar bíró, aki "feltenné azokat a kérdéseket, máris aláírásokat kellene gyűjteni, hogy ne hagyjuk magára! A pártok helyett a Tudás, a Szaktudás alapján kellene irányítani! A népet Munkával megbecsülni és élni hagyni! A vagyont a Nemzetnek gyűjteni!

Ezzel a naiv fölfogással búcsúzom

Tisztelettel:                          

Komló,2015.07.31.                                             B…………………….


Dr. Léhmann György Ügyvéd Úrnak!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Mint az Ön volt ügyfele és mint kolléga folyamatosan figyelemmel kísérem áldozatos, önzetlen és kitartó munkájáról, levelezéseiről közreadott tájékoztatásait.

Megdöbbentett a Pécsi Ítélőtábla ,,pálfordulása", amely nem csak az Uniós joggal az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával, hanem nemzetközi szerződésekkel is ellentétes.

A határozat ellentétes a 2004. évi XXX tv. rendelkezéseivel a hazai jogrendszer részévé váló Csatlakozási Szerződés 53.54. cikk rendelkezéseivel, továbbá ellentétes a 2007. december hó 13. napján aláírt Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia zárónyilatkozatához csatolt 17 sz. nyilatkozat tartalmával, amely nyilatkozat az uniós jog elsőbbségéről rendelkezik.

Kérem engedje meg, hogy az alábbi gondolataimat megosszam Önnel.

A régi Ptk. alkalmazhatósága a 2014. évi XL tv. 37.§ rendelkezéseinek ellenében.

Visszaható hatály tilalma:

A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A visszaható hatály tilalma azt jelenti, hogy a jogszabály a kihirdetését megelőző időre vonatkozóan jogot nem vonhat el és nem korlátozhat, visszamenőlegesen nem állapíthat meg új kötelezettséget, és a korábbi kötelezettséget sem teheti terhesebbé.

Az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, hogy valamely jogszabály nemcsak akkor minősül a visszamenőleges hatály tilalmába ütközőnek ha a jogalkotó a jogszabályt kifejezetten visszamenőleges időpontra vonatkoztatva léptette hatályba, hanem akkor is, ha a jogszabály így kifejezetten nem rendelkezik, ám a szabályokat a hatálybalépés előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. (57/1994 (XI. 17.) AB határozat) Az Európai Unió jogának egyik alapelve a jogbiztonság garantálásának követelménye, amelynek egyik eleme a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma. Ez megjelenik az Európai Bíróság igazságszolgáltatási gyakorlatában is. A

visszamenőleges hatály explicit tilalma továbbá megjelenik az Emberi Jogok Európai Egyezményében (7. cikk) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (15. cikk) is. Minthogy az EJEE a szerződés 6. cikke szerint aláírója az egyezménynek, és az abban lefektetett alapelvek az uniós jogrend részét képezik, a visszamenőleges hatály tilalma egyben tekinthető az EuSz 2. cikkében lefektetett jogállamiság követelményének. A visszamenőleges hatályú törvénykezés egyben alkalmas arra, hogy megsértse a polgárok hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogát, amelyet az EU Alapjogi Chartájának 47. cikke rögzít.

Az Alaptörvény B cikk (1) bek. jogállamiságból levezetett visszaható hatályú jogalkotás tilalma.

A 2013. évi CLXXVII tv. 67.§ ,,b” pontjának rendelkezése szerint az 1959. évi IV tv. a 2014. év március hó 15. napján hatályát veszti, a 2013. évi V. tv. (nyolcadik könyv) 8:4.§ rendelkezése szerint ,,e törvény a 2014. év március hó 15. napján lép hatályba.

Mindebből az következik, hogy a 2014. évi XL tv. megalkotásakor és hatálybalépésekor a jelen perbeli jogviszony elbírálásánál irányadó Ptk. (2013. évi CLXXVII tv. 50.§) már nem volt hatályban.

Tisztelt Olvasóink!
A Facebook egy ideje korlátozza a nem fizetős postok láthatóságát. Ami azt jelenti, hogy a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnének az oldalunk frissítéseiről húzzák az egeret a Facebook oldalunkon a "Tetszik/Liked" gombra és pipálják ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. FACEBOOK: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX tv. 2.§ (2) bek. előírja, hogy jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

A 9.§ (1) bek. szerint nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható, vagy helyezhető hatályon kívül.

Mindezekből a felperes számára az következik, hogy az Alaptörvény 28. cikk megfelelő alkalmazásával a felperes – a keresethez való kötöttség elvét figyelembe véve – az érvénytelenség bármely jogkövetkezményének alkalmazását kérheti. (akár még a Ptk. 239/A.§-ban foglaltakat is)



Ugyanez vonatkozik a Hpt. 213.§ (1) bek. ,,a-f" pontjaira is, hiszen ezen rendelkezés 2001. 01. 01. napján lépett hatályba (2000. évi CXXIV tv. 129.§) és 2010. 06. 11. napján vesztette hatályát (2009. évi CLXII tv. 31.§ (5) bek. ,,a" pontja)

A kialakult hazai gyakorlat okán fölöslegesnek tartom ezen jogi okfejtéssel az Alkotmánybírósághoz, vagy a Kúriához fordulni, azonban megfontolandónak tartanám az Ön által korábban kezdeményezett uniós eljárás kiegészítését a visszamenőleges hatály tilalmába ütköző jogalkotás tekintetében.

Szíves véleményét várva!               Kollegális üdvözlettel: Dr. K………………


Tisztelt Léhmann György Úr!

Igaza van. Bármilyen összeesküvés legyen is ellenünk, menni kell tovább az úton. Mindegyiken.

A nyomásgyakorlásén: Nefizess!

A jogi úton: Perelj!

A figyelemfelhívásén: Tiltakozz!

NeFizess! Perelj! Tiltakozz!

 

–          és ha ezt kitartóan, sokan, ésszel, hittel csináljuk, akkor győzni fogunk. Magyarország történelmében az egyik legjelentősebb győzelmet fogjuk aratni az elnyomók, kifosztók ellen.
Lehet, hogy ennek érdekében néhányan nagyon nagy áldozatot fogunk hozni, de ez ne rettentsen el senkit. Adjon erőt, hitet az, hogy a gyerekeinknek unokáinknak egy szabad élete lesz.

Mert Ahol legyőzik a zsarnokságot, ott szabadság, jólét van… Tisztelettel: Póka László

Szólj hozzá

Hozzászólás