A NEM “DEVIZAADÓSOK” FELELŐSSÉGE

A NEM "DEVIZAADÓSOK" FELELŐSSÉGE

Töviskesné Dsupin Judit – Rendkívül nehéz helyzet. Látszólag azonos dologról van szó, tüntetésekről, amelyekre eltérő létszámban jelentek meg az érintettek , és a szimpatizánsok.

Ellenben a két cél eléréséhez teljesen más azon személyek, szervezetek köre, amin keresztül kell magát verekednie az érintetteknek, és az érintettek helyzetét össze sem lehet hasonlítani.

A netadós tüntetésen kizárólag a kormány az, amelyikkel szembehelyezkedtek a tüntetők-például Demszky Gábor, Budapest volt főpolgármestere, ő volt az,
aki állítólag a FIDESZ székház elé vezette a tüntetőket-azért ahhoz volt esze, hogy ne ő dobáljon, dobált más, ülhet is érte, ha a bíróság úgy határoz.

A kormány maga meg is állíthatta a folyamatot egy bejelentéssel, amelyet Orbán Viktor személyesen tett, miszerint meg kell gondolni ezt a netadót, és elodázták tervük végrehajtását későbbre, amikor nem lesz olyan reflektorfényben a kérdés.
Nem voltak még jogi kötelmek, amelyeket széjjel kellett volna zúzni, nem voltak az érintettek olyan helyzetben, amikor azon kellett volna elgondolkodni, hogy ha kimegyek az utcára, előbb felmondja-e a bank a szerződésemet, előbb elviszi-e a házat valaki a fejem felől.



Jogi kötelmek.

Szerződés, amely alá van írva, tartozáselismerő közjegyzői okirat, amely a teljes vagyon elvitelére ad lehetőséget, jelzálog bejegyzés az ingatlanon.
A kormány és a parlament léphet ez ügyben, indítványozhatja ügyészségi vizsgálat lefolytatását, de mivel maga a kormány is érintett és a Parlament is az eddigi történésekben, kifosztásban, igyekszik a bűnét leplezni – minden áron.
De az árat nekünk, devizaalapon eladósodott családoknak, vállalkozásoknak kell megfizetnünk, hogy ők tiszták maradhassanak a látszat szintjén. Az ár nem más, mint a mi ellehetetlenítésünk, hogy ne tudjunk védekezni és ne legyen tanú.

A kormány és a Parlament, kihasználva , hogy az igazságszolgáltatás önálló hatalmi ág,  a Kúria döntése mögé bújhatnak, a Kúria pedig úgy döntött, hogy az igazságszolgáltatás nem dönthet az árfolyam kockázat ügyében, mert ez a szerződéses rendelkezés a főszolgáltatás része, s mint ilyen, az igazságszolgáltatás által nem vizsgálható.

Ez a sánc rendkívül biztos menedék úgy a bíráknak, mint a Parlamentnek és a kormánynak. A bírák nem ítélkezhetnek, mossák kezeiket, a kormány és a Parlament pedig emiatt ebben a kérdésben látszólag szabad kezet kap.

Csak látszólag, mert nem jutott el a Kúria addig a pontig, hogy megvizsgálja, elérkezett-e az idő az árfolyamkockázat jogos követelésére a bank teljesítése által. Merthogy a Kúria nem jutott el odáig, hogy az 1.300.000 devizaalapú hitelszerződésből megnézze egyetlen esetben is, hogy mit teljesített a bank. Megmaradt a szerződésnél stabilan.

A meglévő kötelmekre történő hivatkozás olyan erős biztosítéknak bizonyult mindezidáig, hogy tüntetések sorozatával nem lehetett érvényt szerezni az igazunknak, és nem is lehet mindaddig, amíg le nem lesz írva az, hogy jogtalanul szedték eddig a pénzünket a deviza megfizettetésére és annak kamatára.

A Kúria miről beszél? Szerződéses rendelkezésről. Nem megy tovább, mert ha továbbmenne, azonnal kibukna, hogy nem a szerződéses rendelkezés az, amit meg kellene vizsgálnia akkor, amikor a szerződéses rendelkezésre való hivatkozással szedik a devizát.

Szerződéses rendelkezésre hivatkozva a kötelezettől semmit nem lehet szedni addig, amíg a szolgáltató nem teljesít, mert csak ekkor derül ki, hogy mit követelhet.
Ezért van a Fővárosi Főügyészség előtt több száz devizaadósnak nevezett áldozat bankszámlakivonata , amely egyértelműen bizonyítja , hogy nem nyílt meg a joga a bankoknak az árfolyamkockázat adósra hárítására, mivel nincs minek az árfolyamáról beszélni. Semmi gond, a szerződéses rendelkezést érvényben lehet tartani, de kérem, alkalmazásának lehetősége nem nyílt meg, mert nincs mihez kötni. Nem kapott az adós devizát.

A sáncot be kell venni. Ez a feladat. Ez nem egy havi cigaretta ára, és nem kizárólag a kormánytól függ a megoldás, az az 1.300.000 szerződés köti őket, hiszen hiába beszélnek rendőrség, ügyészség újabban elévülésről, nem évült el itt semmi. A felmondások során lejárttá tettek közjegyzők olyan jogellenes banki követeléseket, amelyek esetén nem nézte meg a közjegyző, hogy a követelés összefügg-e az adós előzetes tartozáselismerésével. Az adósok elismerték, hogy megfizetik a devizát, ha kölcsönbe kapják- merhogy kölcsön jogcím megfizetését íratta velük alá a közokiratot készítő közjegyző.

A banki felmondásokat  az adósok vesszőfutása előzte meg minden esetben, jogellenes devizaköveteléssel vitték felmondás alá a szerződéseket, és így akarják előre hozottan beszedni , azonnali hatállyal lejárttá téve a jogellenesen nyilvántartásba vett devizát. Így akarják elévültté is tenni minél előbb azt, ami soha nem fog elévülni.



Soha. Mert egy nemzet életére törtek. És az igazság szolgái, a kormány, a magyar Parlament képviselő testületei, akik alatt ez a folyamat szünet nélkül folyik, felelni fognak. Hazaárulásért, népirtásért, a magyar föld idegenek kezére történő átjátszásáért.

És elérkeztünk addig a pontig, hogy hol voltak azok a devizaadósok tüntetéséről, akik nem rendelkeznek devizahitellel. Várják, hogy potom áron hozzájuthassanak a vagyonunkhoz? Kibeszélnek bennünket, hogy aláírtad a szerződést, a hitelt vissza kell fizetni?

A társadalom megosztottságáért nem kizárólag a kormány, és az igazságszolgáltatás a felelős. A magyar nemzet többi tagjának vélhetőleg van normális esze. Mégis magunkra hagynak minket ebben a rendkívüli helyzetben.

Ha úgy döntenek, hogy magunkra hagynak, akkor szakadni kell. A szülőföldet nem fogjuk engedni kihúzni a lábunk alól még nekik sem. A küzdelem folyni fog bankárok, bírók, rendőrök, ügyészek, kormány, Parlament ellen. És minden magyar ellen, aki a csalással fogott vagyonunkra spekulál. –  Töviskesné Dsupin Judit

Szólj hozzá

Hozzászólás