A NAGY DEVIZATITOK, AMIRŐL SENKI NEM AKAR BESZÉLNI

Éva Nagy: A bankárlobby mondja tollba a törvényeket az UNIÓBAN is 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter


Ha valaki spekulálni szeretne (és itt nem CHF hitel felvételéről van szó, hanem a klasszikus devizaspekulációról), azt nem teheti meg automatikusan. A bank alaposan felméri, hogy az ügyfél érti-e a kockázatokat. Emellett a kliensnek nyilatkoznia kell, hogy tevékenységének célja a spekuláció, valamint hogy képes viselni az esetleges veszteségeket. És ez nem egy apró betűs lábjegyzet elrejtve valahol a szótenger közepén, hanem önálló nyilatkozat, amelyet kérdőív formájában kell kitölteni.

Ezt a bank nem azért teszi, mert annyira korrekt akar lenni, hanem egy EU irányelv kötelezi erre, amit röviden csak MiFID-nek hívnak (Markets in Financial Instruments Directive).

Mivel a svájci frank alapú hitel is devizaspekulációnak minősül, felmerül a kérdés, hogy miért nem a fent említett alapos módon győződtek meg a bankok az ügyfelek kockázatvállalási képességeiről?

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Azért, mert a direktíva 19.9 pontja úgy rendelkezik, hogy ha a spekuláció más termékbe (jelzáloghitelbe) van csomagolva, akkor mentesül az előbb említett mély kockázatfeltárás alól. Hogy ez a brüsszeli bürokrácia bölcsességéből, vagy a banklobbi erejéből alakult-e így, azt nem lehet tudni.

Két rövid kérdés:

– Kedves „deviza”-„hitel” károsultak! Ti spekulációs céllal vettétek fel annak idején a "hitelt"? 

– Ha tudtátok volna, hogy a bank valójában tőzsdézni fog a ti kontótokra az „adóság-leveletekkel”  (szerződés),  akkor ti feltettétek volna a házatokat a tőzsdei spekulációkra?


"befektetési szolgáltatással vegyes kölcsönszerződést nem lehet csak és kizárólag a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hitelintézeti (Hpt.) törvények alá vonni, arra a 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontja(befektetési tanácsadás az ügyfél befektetői minőségére tekintettel), 19. cikkének (9) bekezdése(befektetési szolgáltatás pénzügyi termék szerves részeként) fényében alkalmazni kellett volna a befektetésekről szóló Tpt. (Bszt.) törvényeket…"

Erre többek között Dr. Kriston István ügyvéd, európajogi (pénzügyi) szakjogász már 2013 év végén is felhívta a Kúria figyelmét! Ide kattintva olvashatod: SZAKJOGÁSZ NYÍLT LEVELE A KÚRIÁHOZ 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás