A NAGY “DEVIZA” ÁTVERÉS – AVAGY A TÖRTÉNELEM MEGISMÉTLI ÖNMAGÁT

Nagy Éva – Facebook: A bankok 50-100 évente eljátsszák a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos átverést, és okoznak országhatárokon átnyúló pénzügyi válságot, a fedezetlen hitelezéssel. 

A szisztéma ugyanaz, rászedni az embereket alacsony kamatozású hitelekkel, megszerezni az összes pénzüket, és ingatlanfedezetüket!

Egy generációváltással a dolog elfelejtődik, és kezdődhet minden előlről. 
Hányszor lehet még szegény országunkat csontig kifosztani?

A pénzügyi összeomlás éve: 1873


Az 1873-as válság a bécsi tőzsdekrach miatt, az Osztrák-Magyar Monarchiából indult, ahol – mint a téma amerikai kutatója írja – a kiegyezés után, Poroszországhoz és Franciaországhoz hasonlóan, az uralkodóház a jelzáloghitel-piac ösztönzésébe fogott.

A cél mindenhol az iparosodás elősegítése volt, de a hitel-boom eszköz lett Bécs, Párizs és Berlin fényes fejlesztésére is. 

Mindenki építkezett, a bankokból ömlött a pénz, a könnyű hitelek miatt a telek- és ingatlanárak az egekbe szöktek, a további áremelkedésre spekulálva pedig az újabb és újabb jelzáloggal fedezett kölcsönökből felfújódott az ingatlanbuborék. (Ismerős.) A "gründolási lázban" – ahogyan Berend T. Iván könyvében leírja – a hazai jelzálogkölcsön-állomány a nyolcszorosára emelkedett néhány év alatt, s rengeteg hitelintézet alakult kizárólag spekulációs céllal. 

Az alapítási láz az iparra is átterjedt: míg 1867 előtt alig néhány részvénytársaság működött Magyarországon 1867 és 1873 között 170 létesült. 

A gazdasági fundamentumok azonban ingatagok voltak, hiszen közben beütött a korabeli globalizáció. A rohamosan fejlődő, olcsó, új földön, alacsony költséggel gazdálkodó, gépesített amerikai mezőgazdaság veszélyes konkurenciát hozott, letörte a gabona, a takarmány, következésképpen a hús árait is a világpiacon. Magyarországon 1873-ig sokan úgy gondolták, hogy a kiegyezés után a tartós, háborítatlan gazdasági növekedés korszaka köszönt be. 1873 májusában aztán összeomlott a bécsi és pesti tőzsde."
Minden a kipróbált, és jól bevált forgatókönyv szerint zajlott: 

"A pénzügyi válság miatt teljes bizalmatlanság alakult ki a bankok között, ami Nagy-Britanniára és Amerikára is átterjedt. A hitelpiac összeomlott, a hitelezés költségei az egekbe szöktek. "1875-ben 85 bank közül csak 35-nél volt a kamat és a díj 10 százalékon alul. Voltak olyanok, amelyek 13-16 százalékot számítottak fel az adósoknak" – írja Eckhart, és itt reálkamatokról van szó."

"Aligha gondolt a magyar gazdasági életnek bármely tényezője is arra, hogy a beköszöntő válság oly hosszantartó lesz és oly mélyreható következményekkel fog járni" – olvashatjuk, de a sanyarú kor hét szűk esztendőn át tartott.

A mezőgazdaságban kiteljesedett a gabonaválság miatti visszaesés, leálltak a vasúti fejlesztések, hosszú évekig pangás következett az ezeket támogató iparágakban, de megtorpantak a fővárosi építőipari beruházások is, hiszen – mint szintén Eckhart írja – "a válságot […] az állampénzügyek katasztrofális helyzete mélyítette el és nyújtotta meg. Az ifjú magyar állam […] több feladatot vállalt magára, mint azt józan megfontolással tehette volna.
[…] Az állam csak folytonos hitelműveletekkel tudott segíteni magán, de ezek feltételei egyre súlyosabbak lettek. 
[…] Most először tűnt ki az új magyar alkotmányos korszakban, hogy az állam pénzügyei és a közgazdasági élet mily szoros összefüggésben vannak egymással." 


Csak egy adat: a kiadások 1868 és 1873 között 70 százalékkal növekedtek, a bevételek csak 18 százalékkal. (Katus László: Az államháztartás válsága és konszolidációja – Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény 18-19. század).

A történelem megismétli önmagát: 1873-ban 10 év kellett a kilábaláshoz!! Nyomor volt, szegénység és éhezés. 

Akkor indult el az első kivándorlási hullám Amerikába, majd a 30-as években következett a második, még nagyobb kivándorlás.

Most mi történik? 450000 ember hagyta el a hitelválság óta MO-t!!! Ismerős, ugye????

A múlt században is az osztrák bankok tették tönkre az országot, akkor is jól időzítettek, a kiegyezés utáni konjunktúrát lovagolták meg. A mostani helyzet is kísértetiesen hasonló, a rendszerváltás utáni Mo.látványos fejlődésére alapoztak, olcsó kamatozású hitellel teremtettek pü-i forrást, az EU-belépés után beözönlő olcsó nyugati tucatáruknak, és a lakóparkok által generált igényesebb lakásoknak, ami mögött szintén bizonyos üzleti körök és a bankszektor állt. Majd amikor a lakosság lépre ment, jött a feketeleves. A múlt században is, és most is.

http://www.komment.hu/tartalom/20090120-velemeny-tortenelmi-parhuzamok-az-1873as-magyar-valsaggal.html

Szólj hozzá

Hozzászólás