A MEGOLDÁS – RENGESSÜK MEG A DEVIZA-JOGALKOTÁS TERRORJÁT

A MEGOLDÁS – RENGESSÜK MEG A DEVIZA-JOGALKOTÁS TERRORJÁT

DEVIZAJÖVŐ – Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász
JOG ÉS IGAZSÁG MOZGALOM FELHÍVÁSA
KÜLFÖLDRE EMIGRÁLT DEVIZAHITELESEK CSATLAKOZZATOK . OSZD MEG, ADD TOVÁBB!

Devizahiteles jogkereső közönséghez szólok, azokhoz akik nem nyugodnak bele a tulajdonuk, vagyonuk, családjuk kisemmizésébe. Azokhoz is szólok, akik még mindig a csodákban hisznek. Leírom a 4db devizatörvénnyel kitaposott devizajövőt, hogy senkinek ne lehessenek illúziói.

DEVIZAHATALOM TECHNIKÁJA. A politikai-gazdasági-pénzügyi elit először próbált ki és alkalmazott sikerrel egy olyan hatalomtechnikát, amely a társadalmi robbanást "időutazással" eredményesen lekezelte. A devizahiteleseknek ugyanis időutazást szerveztek. Először egy politikai időutazást szerveztek, amelynek lényege a devizamegoldásnak az országgyűlési, majd az önkormányzati választásokig terjedő halogatása. Másodszor utcai demonstrációk időutazásának újabb és újabb időpontjaival csillapítani a kedélyeket. Harmadszor a Kúria bevetésével megkezdődött a devizamegoldás igazságszolgáltatási útjainak elzárása (Kúria 6/2013 PJE), majd ennek átmeneti enyhítése az Európai Unió Bíróságának C-26/13 ítélete nyomán hozott Kúria 2/2014 PJE megalkotásával. Negyedszer beindult a fasiszta III. Birodalom törvénykezése "de javu" érzését keltő és a tömegek jogfosztását intézményesítő 4db devizatörvény – közte az állampolgárok bírósághoz fordulása jogának korlátozását is tartalmazó – meghozatala.

1. ELSŐ DEVIZATÖRVÉNY [2014.07.26. hatállyal – 2014. évi XXXVIII. törvény] látszólag visszaadta ami a devizahiteleseknek jár. Visszatérítés: árfolyamrés, kamatemelések jóváírása vagy a megszűnt szerződések esetében visszautalása. A deviza kormányzati kommunikáció demagógiája – elszámoltatjuk a bankokat és visszaadjuk az embereknek amit tisztességtelenül elvettek –  bevált. Devizahitelesek tömegei hittek neki. A nyilvánvaló árfolyamüzlet nagy bizniszének léghajójából kidobtak két homokzsákot (árfolyamrés, kamatemelések), hogy az árfolyambevétellel elhajózhassanak.

2. MÁSODIK DEVIZATÖRVÉNY [2014. november 1-jei hatállyal – 2014. évi XL. törvény] rögzítette az elszámolás (visszatérítés: árfolyamrés, kamatemelések) szabályait és beindította az igazságszolgáltatás elzárásának [devizaperek felfüggesztésének] gőzhengerét, de meghagyva azt a jótéteményt, hogy az elszámolás végrehajtási eljárásban történő banki bejelentését követő 30. nap elteltéig szünetelnek, azután – jelen állás szerint 2015. június 1-jétől – gőzhengerrel folytatódnak és ismét beindulnak a végrehajtások.



3. HARMADIK DEVIZATÖRVÉNY [2014. december 6.-i hatállyal – 2014. évi LXXVII. törvény] pedig a devizahitelesek lefejezése. Jelzáloghitelesek (lakáscélú, szabadfelhasználású) szerződéseinek törvény erejénél fogva bekövetkező forintosítása piaci devizaárfolyamon. Nem esnek a forintosítás hatálya alá a hitelkártya, folyószámla hitelek, de az autóhitelek és személyi hitelek sem, ezeknél csak a visszatérítések (árfolyamrés, kamatemelések) elszámolása történik, egyébként maradnak devizaelszámolású hitelek. A törvény lényegéről röviden. A devizaforintosítás a tisztességtelen szerződéskötéskori tájékoztatás miatt a bankoknak kellett volna viselni. Hazudott a hatalom, amikor a Kúria megkötötte a kezemre [Kúria 6/2013 PJE] hivatkozott akkor, amikor egyben a Kúria a nem megfelelő tájékoztatás tisztességtelenségén alapuló semmisséget is kimondta [2/2014 PJE]. A hatalom tehát a bankokra terhelhette volna az árfolyam-különbözetet. A hatalom a kockázatközösségbe maga is beszállhatott volna és elharmadolhatta volna az árfolyamveszteséget. A hatalom végül a westernfilmet választotta hagyta, hogy a bank vigye a cuccost, a piszkos árfolyamüzletének több ezermilliárd forintban mérhető árfolyambevételét. A politikusok ugyanis semmihez nem értenek, ha leváltják őket valahol fel kell szívódniuk és ez a hely a pénzvilág menedéke. És hány devizahiteles mondogatta, hogy ezt velünk úgysem merik megtenni, mi választottuk őket, közülünk való magasra emelkedett édes gyerekeink. Na kérem, már akinek, nekem biztosan nem.

4. DEVIZATÖRVÉNY [2014. december 6.-i hatállyal – 2014. évi LXXVIII. törvény – “fair bank”]. A jog halála (justizmord) egyáltalán az, hogy egy jogállamban arról kelljen törvényt hozni, hogy a bankok a jövőben betartsák a törvényeket és "fair bank" módjára viselkedjenek. Mi ez, ha nem a bankok törvények felett állásának bizonyítéka.

5. DEVIZAJÖVŐ. A devizajövőt a 4db devizatörvény jelenti, az kijelölte a törvényes utat, milyen jogorvoslat vagy jogpolitikai ellenállás követhető? Ez itt a kérdés! Lássuk a menetrendet és a lehetséges kivezető utakat.

5.1. ELSZÁMOLÁS – FORINTOSÍTÁS. 2015. február 1-jei hatállyal forintosítják a meg nem szűnt deviza alapú jelzálogkölcsön szerződéseket, valamint a felmondott (megszűnt) és késedelmes követelésként még nyilvántartott jelzálogkölcsön szerződések követeléseinek forintra váltása történik, majd 2015. március-április folyamán egyszerre jön a szerződés törvény erejénél fogva módosult rendelkezéseinek szövegéről szóló banki értesítés, valamint a visszatérítést (árfolyamrés, kamatemelések) és a forintosítást is tartalmazó ún. elszámolás, amelyben a nyilvántartott devizatartozás (a banki értesítőkben szereplő abnormális számok) piaci árfolyamon forintosított összege lesz az új forint kölcsöntőke és közlik az új forint törlesztőrészletet is, melyet első alkalommal 2015. május hónapban kell megfizetni.

A nem jelzáloghitel fedezetű kölcsönszerződések deviza adósai is kapnak elszámolást és reájuk mindössze az új kamatszabályok vonatkoznak. A forintosítás helyett a devizában maradás szigorú kivételes négy feltételhez kötött [ Dtv-III. 12.§ (3)], amelyről a szerződés módosuló rendelkezéseiről történő értesítés kézbesítése után 30 napon belül lehet írásban kérni a forintra váltás és kamatszabályok mellőzését.  Az elszámolás ellen – annak kézhezvételét követő 30 napon belül – az adós  panasszal élhet a bank felé és ha a bank válaszát nem fogadja el, úgy a válasz kézbesítését követő 30 napon belül felülvizsgálattal élhet a Pénzügyi Békéltető Testület felé és annak határozata megváltoztatása iránt pedig bírósági nemperes eljárást kezdeményezhet.

5.2. DEVIZAPEREK (ÉRVÉNYTELENSÉGI – VH. MEGSZÜNTETÉSI PEREK). A szerződés részleges/teljes érvénytelensége iránti perek a nem vitatott elszámolásnak (vagy a felülvizsgált elszámolásnak) a bank általi bírósági kötelező bejelentését követő 30. nap elteltével folytatódnak azzal, hogy a keresetet ki kell egészíteni az érvénytelenség jogkövetkezményei levonása iránti kérelemmel és ahhoz a felek közötti elszámolásra kiterjedő összegszerűen is megjelölt elszámolást és határozott kérelmet is elő kell terjeszteni. Ezen kívül a perfelfüggesztést követő legkésőbb első tárgyaláson van lehetőség a keresettől elállásra, a per közös kérelemmel történő megszüntetésére vagy egyezségkötésre. A végrehajtás megszüntetési perek hasonlóan a végrehajtást kérő félnek az elszámolás bíróságnak történő kötelező banki bejelentését követő 30. nap elteltével folytatódnak.

5.2.1. WELLMANN-PARADOXON. Kúria Polgári Kollégiumvezetője sajtótájékoztatón említette, hogy véleménye szerint az devizaforintosítás egyben az árfolyamkockázat viselésének most már törvényben egyoldalúan és teljes mértékben az adósra terhelése folytán – véleménye szerint – a szerződés árfolyamkockázati feltételének tisztességtelenségen alapuló semmissége (kimondatlanul a 2/2014 PJE 1. pontja) fogalmilag kizárt. Wellmann egy tarthatatlan különleges paradoxont állított fel, melynek cáfolata a következő. Először is a devizaforintosítás "csak" a jelzáloghiteleseket érinti, ezért minimum a törvény előtti egyenlőséget sértené, ha a jelzáloghitelesek nem, a többi devizahiteles igen érvényesíthetné az árfolyamkockázat adósra terhelésével szemben a tisztességtelen tájékoztatáson alapuló feltétel semmisségét. Másodszor maga a Kúria 6/2013 PJE hangsúlyozza, hogy a semmisségnek (érvénytelenségnek) a szerződéskötés pillanatában kell fennállnia, ehhez képest a devizaforintosítás törvényi hatálya 2015. február 1-jével módosítja a jelzálogkölcsön szerződéseket és írja elő az árfolyamkockázat viselését, tehát a szerződéskötés pillanatára nem hat ki és itt kell mélyen elgondolkozni azon, hogy a törvény a Kúria 6/2013 PJE határozatának alapjaira helyezkedett és mélyen hallgatott a Kúria 2/2014 PJE határozatának tisztességtelenség feltételeit kimondó 1. pontjáról, ezért bírói jogértelmezéssel a devizaforintosítási törvény hatályát tisztességtelenséget kizáró klauzulával kiterjeszteni nem lehet, hacsak a Kúria megint nem alkot alaptörvényellenes bírói jogot, mint azt a Kúria 6/2013 PJE határozatában tette. Egyebekben a szerződések létre nem jötte, részleges/teljes érvénytelensége a Ptk. és Hpt. jogi alapjain valamennyi perben továbbra is érvényesíthető .
 
5.3. VÉGREHAJTÁSOK. A jelenleg törvény erejénél fogva szünetelő végrehajtási eljárásokban az elszámolás adósnak történt megküldését követő 30 napon belül kell a végrehajtás kérőnek az elszámolás megküldésének tényét a végrehajtóhoz bejelentenie, aki attól számított 60 napon belül köteles az addig szünetelő végrehajtást megkezdeni (megjegyzem kivéve, ha a végrehajtás megszüntetési perbíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztette). A végrehajtások ellen alapvetően végrehajtás megszüntetési perindítással – a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre tartalmú keresettel – lehet eredményesen védekezni.

5.4. TÁRSADALMI ROBBANÁS. A fentiekből kivehető, hogy 2015. március-április hónapban fogja a csodákban még reménykedő devizahiteles lakosság felismerni, hogy devizában tartott abnormális mértékű tartozását forintosító összeg magasabb mint a devizában nyilvántartott kölcsön forintban kifejezett összege (és az addigi befizetéseit az árfolyam-különbözet elvitte, mintha tőkét nem is törlesztett volna) és így a 2015. májustól fizetendő törlesztő részlete alig csökken a jelenlegihez képest, következésképpen a lakását, vagyonát most már nem a deviza-nyilvántartású, hanem a forintosított rablóhitel törlesztések fogják elvinni vagy unokáik is fogják nyögni. A társadalmi robbanás elkerülhetetlennek látszik.  

6. DEVIZAHARC TÖMEGES HAZAI/NEMZETKÖZI JOGI FÓRUMOKRA EMELÉSE. Devizahiteles 12.000db per osztva 1.000.000 deviza alapú szerződéssel mutatja, hogy az érintettek mindössze 1,2%-a élt a bírósághoz fordulás jogával (ők és ügyvédeik helyezték nyomás alá az államot és harcolták ki a többi 98,8% mérsékelt jogait. Az utcai demonstrációk 3-400 embert mozgatnak. A devizaharc 1 millió devizahiteles és családjaik révén mintegy 4.000.000 ember és az államot elfoglaló pénzügyi oligarchia között zajlik. A 12.000 egyedi per gyógyírt jelenthet azoknak, akik ezzel a képességgel rendelkeznek. És mi van a többi jogfosztott emberrel? Egy 45.000 fős rendőrséggel bíró rendőrállamot nem lehet utcai demonstrációkkal befolyásolni. A média is a pénzügyi oligarchia tulajdonában van, ezért hallgat és nem szövetséges. A hatalomnak 3 ága van: Kormány (végrehajtó hatalom), országgyűlés (törvényhozó hatalom), igazságszolgáltatás (bírói hatalom). Nézzük, hogyan lehet alkotmányos úton átvenni a hatalmat és saját sorsunkat kezünkbe venni.

6.1. KORMÁNY a pénzügyi oligarchia bábkormánya, sérthetetlenül szilárd és erős.

6.2. ORSZÁGGYŰLÉST alkotó politikai pártok egygyökerű, egymással összeműködő, a társadalmi csoportok kezelésére munkamegosztással reagáló és a pénzügyi háttérhatalom által finanszírozott gyülekezetek. Az országgyűlési-törvényhozó hatalom ezen színterére a parlamenti karzatra korlátozott számú belépőjeggyel léphet be néhány devizahiteles látogató. Általános és tömeges belépő csak az lehet, hogy a politikai pártokat egy új társadalmi mozgalom képes legyen elmozdítani, ami az elit leváltásával jár, ez az egyik alapvető lehetőség. Azonban a devizahitelesek érdekérvényesítő képessége alacsony mivel partikuláris és megosztott szakmai-érdekvédelmi szervezeteken kívül ütőképes politikai mozgalma nincs.




6.2.1. JOG ÉS IGAZSÁG MOZGALOM FELHÍVÁSA – KÜLFÖLDI DEVIZAHITELESEK CSATLAKOZZATOK. Egyetlen egy lehetőség látszik, amit a lassan terebélyesedő "Jog és Igazság Mozgalom" képes felvállalni, nevezetesen a tényleges érdekérvényesítő képességét már megmutató, valamint vagy devizahiteles vagy társadalmi-szociális problémája miatt külföldre kényszerült kb. 1.000.000 külföldi magyar, akiket a hazai devizahitelesek mellett ezúton is a "JOG ÉS IGAZSÁG MOZGALOM" soraiba hívjuk (CSATLAKOZÁS: JOGTANACSOS@PR.HU). Ez lehet az a társadalmi erő, amely tömegesen képes lenne a devizahiteles társadalmi csoportnak is az érdekeit összefogni és érvényesíteni, valamint az ún. rendszerváltó politikai-gazdasági-pénzügyi elitet leváltani.    

6.3. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ hatalom az egyetlen, amelynek épületébe perindítással ember beléphet, itt lehet a legegyszerűbb formában a hatalom épületén belül lenni. Az egyedi perek jogérvényesítő képességén kívül azonban egyedi perekkel a devizaügyet megoldani (szénaboglyát szálanként elbontani) nem lehet. Az igazságszolgáltatáson belül meg kell kezdeni a devizaügy jogi megoldásának tömeges szintre emelését és nemzetközi jogi fórumok elé vitelét.

6.3.1. PETÍCIÓ. Devizahitelesekkel az Európai Unióba facebook oldalamon látható az Európai Parlamentnél 0153/2014 számon iktatott és az Európai Unió Alapjogi Chartáját sértő adósrabszolgaság és más jogsértések ellen benyújtott devizahiteles petíciónk, melynek a Petíciós Biztottság által történő tárgyalására várunk (idei 2014-es uniós választások miatt húzódik és várat magára).

6.3.2. EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA. Devizahitelesekkel az Európai Unióba facebook oldalamon látható az általam vitt egyik egyedi polgári perben benyújtott indítványom nyomán az Európai Unió Bírósága előtt C-312/14 számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás, melynek tétje a deviza alapú kölcsönszerződés befektetéssel vegyes kölcsönszerződéssé minősítése, amely alapjaiban rázná meg a hatalom deviza-jogalkotási terrorját.

6.3.3. Európai Unió Bírósága. Az unió Bizottsága, Európai Központi Bank, Magyarország tagállam ellen devizahitelesek is indíthatnak kártérítési pert, ha fennállnak a bíróság szabályzatában foglalt anyagi jogi és eljárási feltételek.

6.3.4. ÁLLAMPERHEZ CSATLAKOZÁSI FELHÍVÁS. Az állam-bankszövetség között a deviza piaci árfolyamon történt forintosítása tárgyában 2014. november 9. napján kötött megállapodás érvénytelenségének – devizaforintosítási törvény piaci árfolyam rendelkezéseinek alkotmányellenességére kiterjedő AB indítványt is tartalmazó – megállapítása iránti perindítás (rövidítve: államper) előkészítés alatt áll. Államper egy olyan egyesítő per, amelyben a devizahitelesek  végre felvonulhatnak a hatalom épületén (törvényszékén) belül az őket kisemmiző állam és a bankszövetség ellen. ÁLLAMPERHEZ CSATLAKOZÁS ÉS CSATLAKOZÁSI TÁJÉKOZTATÓ IGÉNYLÉSE KIZÁRÓLAG AZ EMAIL: DRKRISTONUGYVED@GMAIL.COM útján lehetséges. Pernyertesség elvezethet az állam elleni hazai kártérítési igény érvényesítéséhez. Pervesztesség – alkotmányjogi panasszal is kimerített jogorvoslat után – megnyitná az állam elleni kártérítést Strasbourgban a Római Egyezmény tulajdonvédelmi klauzulájának megsértése miatt.    

Összefoglaltam közérthető formában a magyar jogtörténet sötét fejezetének mai állapotát és a lehetséges kivezető utakat. Erőt és egészséget kívánok mindenkinek a saját személyes vagy velünk közös devizahiteles küzdelmében.

Dr. Kriston István jogvédő állampolgár
európajogi (pénzügyi) szakjogász
drkristonugyved@gmail.com

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Szólj hozzá

Hozzászólás