A LENGYEL DEVIZAKÁROSULTAKAT VALÓBAN MEGMENTETTÉK. ÉS A MAGYAROKAT? ITT VANNAK AZ EREDMÉNYEK! 
  • Googleplus
  • Youtube

Kegyetlenül földbe döngölték a magyar devizahiteleseket a lengyelek -írja a Portfolio.

 

Mintha mi átlag 170 forintos árfolyamon forintosítottuk volna a devizahiteleket, nagyjából olyan mentőcsomagot kaptak most a nem túl jómódú lengyel frankhitelesek. Pedig eddig is sokkal jobban álltak, mint a magyarok.

Alaposan áttanulmányozta Varsó a magyar elszámolást is, náluk azonban nem lett volna értelme hasonlónak, ugyanis egyoldalú kamatemelések helyett inkább csökkentek a hitelkamataik a válság alatt. Sokkoló ábrákkal és számokkal illusztráljuk, mennyivel járt jobban, aki nem Magyarországon, hanem néhány száz kilométerrel északabbra vett fel frankhitelt.

Csakúgy, mint lélekszám és GDP alapján, a bankszektor mérete alapján is nagyjából négyszer akkora Lengyelország, mint Magyarország. A lengyel lakosság banki tartozása viszont 7,5-szer akkora, mint a magyaré, a frankalapú lakáshitelek állománya pedig 2014 végén több mint 6-szorosára rúgott a magyarnak. A lakáshitelek 46%-a frankhitel ma Lengyelországban, tehát alacsonyabb azért az arányuk a lakáshiteleken belül, mint korábban Magyarországon. 

Mivel a lengyeleknél nem volt "jelzáloghitel-zlotysítás", ők a magyar autóhitelesekhez hasonlóan nem úszták meg a svájci árfolyamküszöb januári elengedését sem: elszálltak a törlesztőrészletek, de főleg a tőketartozások.

A lengyel frankhitelesek törlesztőrészlete még ezzel a frankerősödéssel együtt is alacsonyabb, mint a magyar frankhiteleseké volt az utóbbi években. A különbség oka elsősorban a kamatokban rejlik: míg a lengyel frankalapú lakáshitelek kamatszintje az alábbi ábrán látható módon jellemzően a CHF-Libort követte, vagyis a hitelek referencia-kamatozásúak voltak, a magyar bankok egyoldalú kamatemeléseket hajtottak végre, majd a magasabb kamatokat fent is tartották.

A két bankszektor ellentétes viselkedése mögött tudomásunk szerint jogi és közgazdasági okok egyaránt állnak: 
míg a lengyel bíróságok már a kétezres évek elején elmeszelték a nem kellően szabályozott egyoldalú kamatemeléseket, Magyarországon a Kúria csak utólag, 2014 júniusában mondta ki a tisztességtelenségüket,
a magyar bankok magasabb országkockázati felárral és forrásköltséggel, jóval magasabb különadóval és szabályozói terhekkel, illetve hitelezési veszteségekkel küszködtek a válság alatt, amit legkönnyebben a lakossági devizahitelek kamatmarzsának tágításával tudtak kompenzálni pénzügyi teljesítményükben.

Tisztelt Olvasóink!
A Facebook egy ideje korlátozza a nem fizetős postok láthatóságát. Ami azt jelenti, hogy a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnének az oldalunk frissítéseiről húzzák az egeret a Facebook oldalunkon a "Tetszik/Liked" gombra és pipálják ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. FACEBOOK: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979




Miközben a lengyel bankok egészségesnek és stabilnak mondható, 11-12%-os tőkearányos megtérüléssel működtek az elmúlt években, a magyar bankszektor a devizahitelesek megterhelésével együtt is örülhetett, ha elérte a nullszaldót.

A másik nagy befolyásoló tényezőként a zloty is kissé kevésbé gyengült az elmúlt években, mint a forint (2007 elejétől 2014 végéig a zlotyval szemben 46%-ot, a forinttal szemben 65%-ot erősödött a frank), így a két hatása eredőjeként a törlesztőrészlet sokkal kedvezőbben alakult, mint nálunk.

Részben a fentiek egyik következménye, hogy a nem teljesítő lakáshitelek aránya Lengyelországban mindössze 3,4% a magyar piaci lakáshitelek (elszámolások utáni) 11,8%-os arányával szemben. A lengyel jegybank friss stabilitási jelentése szerint a lakossági frankhitelek Magyarországon összehasonlíthatatlanul nagyobb stabilitási problémát jelentettek, mint Lengyelországban. 

Az alábbi ábrán szereplő átlagkamatozású frankhiteles törlesztőrészlete a magyar 95%-kal szemben Lengyelországban csak 19%-kal emelkedett 2007 eleje és 2014 vége között. A svájci jegybank döntése miatt ez utóbbiból lett volna mára 35%-os törlesztőrészlet-emelkedés, ami ott már mentőcsomagért "kiáltott." Azt szeretik figyelmen kívül hagyni a politikusok, hogy a Libor első félévi csökkenése ezt kis részben azért kompenzálta.

Az eddig törlesztett teljes összeget mutató alábbi ábra talán már magáért beszél.

Az alábbi szavazásból látható a Magyar devizakárosultak véleménye a forint "forintosításáról". Kattints a "megnézem az eredmények"-re:

FORINTOSÍTÁS - ELÉGEDETT VAGY A VISSZAJÁRÓ ÖSSZEGGEL?

Megnézem az eredményeket

Loading ... Loading ...



Ezzel az egyébként sokkal kedvezőbb előtörténettel jelentette be most a lengyel kormány, hogy devizahiteles csomaggal kedveskedik a több mint félmillió frankhitelesnek. A csomag lényege: 
aki igényli, annak zlotyra váltják a hitelét, és a lengyel bankközi kamatláb felett akkora kamatfelárat kell fizetnie ezentúl, mint eddig a CHF-Libor felett,
ezzel ugyan több mint 2 százalékponttal megemelkedik a kamatszint az eddigihez képest, az ügyfélnek azonban csak 10%-ot kell állnia abból a többlet-törlesztőrészletből, ami abból fakadt, hogy nem zlotyban, hanem frankban adósodott el, és elszállt az árfolyam,
a maradék 90%-ot a bankszektor viseli, ami a becslések szerint közel 19 milliárd zloty veszteséget okoz neki,
az első évben csak a 120%-nál magasabb hitelfedezeti aránnyal (hiteltartozás/lakásérték, LTV) rendelkezők, később fokozatosan mindenki más igényelheti, aki 80%-nál nagyobb LTV-vel rendelkezik (ide tartozhat az ügyfelek közel 70%-a a friss lengyel stabilitási jelentés alapján),
csak a 100 négyzetméternél kisebb lakásban és 150 négyzetméternél kisebb családi házban lakó és/vagy legalább háromgyermekes családok igényelhetik.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Mindez az ügyfelek szempontjából olyan, mintha Magyarországon átlagosan valamivel 170 forint fölött forintosították volna a devizahiteleket (figyelembe véve, hogy a mostani lakáshitelkamatok az eddigi frankhitelkamatok környékén alakulnak, és hogy a folyósítás nálunk átlagosan 158-160 forinton történt), a bankok szempontjából pedig: 
a magyar elszámolási veszteség dupláját kell lenyelniük a lengyel bankoknak, igaz, nem egy összegben. Ez így is komoly pénzügyi stabilitási kockázat Lengyelország számára, amit jól tükröz a bankrészvények elmúlt napokban bekövetkezett árfolyamesése.

Ahogy a fenti ábra mutatja, a példánkban szereplő lengyel frankhitelesnek még a 10%-nyi lenyelt árfolyamveszteséggel együtt is alacsonyabb lesz a törlesztőrészlete, mint a hitel felvételekor. Ennek oka az, hogy a lengyel bankközi kamat most alacsonyabb, mint a hitelfelvételkori CHF-Libor, így nem csupán az árfolyamkockázattól szabadítják meg az ügyfeleket, de a kezdetihez képest még kamatcsökkentést is kapnak a válság előtt eladósodott lengyel devizahitelesek.

Méretében tehát a magyar elszámolással vethető össze, jellegében azonban inkább a végtörlesztés és a forintosítás egyfajta kombinációjának tekinthető a friss lengyel devizahiteles csomag. A végtörlesztéssel szemben azonban a kevésbé jómódú banki ügyfeleket jutalmazza.

Jelenleg a felsőházi szavazásra és a most még ellenzékben lévő új köztársági elnök aláírására vár a lengyel devizahiteles csomag. Ha el is akad valamelyiken, ennél kedvezőbb a politikai erőviszonyok miatt valószínűleg nem lesz a bankszektor számára. 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás