A KÚRIÁT RÁSZEDTE AZ MNB?

A KÚRIÁT RÁSZEDTE AZ MNB?

Az MNB “szakvéleménye” a devizahitelről félrevezető és hamis – írja a nemtartozunk.hu.

Az egyszeri devizadós levele a Kúriához:

Tisztelt Kúria!

A Kúriának a 6/2013 PJE határozata kapcsán több sajtóinformáció – köztük a Kúriának a megnyilvánulásai is – utaltak arra, hogy az MNB szakértői véleményt nyújtott be a Kúriának, abban a kérdéskörben, hogy a deviza alapú hitelek rendelkeztek-e deviza forrásokkal.

Kérésem indokoltsága abban áll, mivel a Kúria a PJE határozatában “megtiltotta” a bíróságnak ezen kérdéskör vizsgálatát és erre vonatkozó bizonyítást, ezért a fegyverek egyenlősége szellemében indokolt lenne , hogy a jogkövető közönség ezen szakértői vélemény teljes tartalmát megismerhesse. Ha már perjogilag egyedi perben ez nem vizsgálható … úgymond lehetetlen.



Kérésem indokoltságát az is időszerűvé teszi, hogy az elmúlt hetekben az MNB a forintosítás kapcsán 7.9 milliárd euró deviza forrást bocsátott a bankok rendelkezésre.  Ez némileg ellentmondani látszik azzal, hogy a bankok deviza forrással rendelkeztek a MÚLTBAN , de az MNB devizát forrást bocsát a bankok rendelkezésére a JELENBEN. Ezért a jogkövető közönségnek 7.9 milliárd euró oka van , hogy a szakértői véleményt tartalmát megismerje.
Kérném ezen szakértői véleményt megküldeni a részemre elektronikus formában.


Dr. Wellmann György kollégiumvezető úr válaszleve 2014.El.VIII.M.1/345/2. számon
A Kúriához intézett elektronikus levelére válaszolva tájékoztatom, hogy 2013. decemberében az MNB a folyamatban lévő jogegységi eljárás kapcsán csak annyit közölt a Kúriával, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések mögött banküzemi szinten ténylegesen van deviza. A jogegységi határozat erre tekintettel tartalmazta azt, hogy szerződésenként azt nem kell vizsgálni (mivel nem is lehet), hogy a kölcsönügylet mögött ténylegesen van-e deviza. Devizaalapú hitelezés az adott alacsony kamatszinten a bankok részéről egyébként közgazdaságilag másként el sem lett volna képzelhető mint devizaforrásból, mert ha ezeket az ügyleteket forint forrásból finanszírozták volna, akkor veszteséget szenvedtek volna el.

A nemtartozunk.hu kommentárja :

Csak ennyit közölt az MNB: tehát eleve igaz. (?)
Nem kellene esetleg érvekkel, bizonyítékokkal alátámasztani? Ha az adós mondja, az adósnak is elhiszi a Kúria?! Ha igen: akkor nemtartozunk.hu

Mi az, hogy devizaalapú? 6 féle van.
a) devizában nyújtott hitel.

b) külső devizaforrásból nyújtott forinthitel

c) deviza nyilvántartású jelzáloggal biztosított, és közokiratba foglalt forinthitel

d) devizában nyilvántartott (és egyoldalú, közokiratba foglalt adósi nyilatkozattal alapított) jelzáloggal biztosított és magánokiratba foglalt forinthitel

e) Forinthitelek, amelyeket devizahitelnek tüntetnek fel (gépjármű hitelek) (devizafeljegyzésű hitel).

f) devizanyilvántartású forinthitel önkormányzatok részére, amely befektetéssel vegyes hitelszerződésekként lettek kihelyezve. (Ezek járnak legközelebb a valósághoz).

Banküzemi szinten van deviza. Mit is jelen ez a 2/c-e hitelek esetén? Nyilván nem tartozik ez sem a Kúriára, sem senkire, az adósokra sem. De jogegységi döntéssel meggátolni, hogy a jogviszony tartalmát a bíróság feltárhassa, ha erre hivatkozik az adós a keresetében? Ez sérti az EU és Pp. szabályait is!
Van deviza de nem is vizsgálható a perben, mert ezt nem is lehet vizsgálni. Mi az ami van, és nem vizsgálható, noha létezik? Ami nincs, az nem vizsgálható. Ami van, az igen, a MNB tanulmányai vizsgálták, ami az adósnak nem lehetséges, és a bíróságnak sem ? UFO közgazdaságtan?



A bank csak devizaforrásból adhat forinthitelt, ha „devizaalapú”. Frászt, amire az MNB utal, az a szintetikus devizának (banküzemi) nevezett tőkeforma, ami nem más, mint az adós devizatőke nyilvántartási számlájával végzett befektetési trükk, könyvelési műveletek egy partnerbankkal (anyabank, partnerbank, MNB).

Ez a szintetikus tőke vagy deviza, viszont a hitelviszonyról le nem választható, azzal szervesen egybetartozó, egymást feltételező befektetési jogviszony. Egyik sincs a másik nélkül. Ezért a befektetéssel vegyes hitel valósult meg, mint kötelem az adós, és a hitelező bank között. Azonban ezt az összetett pénzügyi terméket csak ilyen hibridként értékesíthette volna. Mivel nem ennek szabályai szerint járt el, nem volt az adósnak erre szerződéskötési akarata, és a bank jogszabálysértően járt el. Ezért az ilyen „devizaalapú” szerződések nem jöttek létre.

Sem devizája, sem devizaforrása nem volt a bankoknak. Eszköz oldali ellentételezett szintetikus devizával (banküzem) ellentételezett Ft-hitelekről van szó.
Az MNB “szakvéleménye” a devizahitelről az elejétől a végéig félrevezetés és a tartalma hamis.
A lényeg elhallgatása , “banküzem”, szintetikus deviza , a devizaalapúság egyneműsítése,!!!! különféle jogviszonyok, devizaérintettségű hitelek esetén, bűn!! A Kúriát “rászedte” az MNB és a hiszékenység jogegységi határozatot szült.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Szólj hozzá

Hozzászólás