A KÚRIÁNAK KELL DÖNTENIE A “DEVIZA”-“HITELEK” TISZTESSÉGTELENSÉGÉRŐL

A Kúriának kell döntenie a devizahitelek tisztességtelenségéről

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága döntött a Kásler-ügyben. A döntés szerint a nemzeti bíróság helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt nemzeti jogi rendelkezéssel, vagyis a Kúria dolga az, hogy megállapítsa az árfolyamrés alkalmazásának a tisztességtelenségét.

Az árfolyamréssel kapcsolatban Kásler Árpád azt kifogásolta, hogy a bank a hitel folyósításakor és a törlesztéskor más árfolyamot alkalmazott, és ezzel megkárosította őt. Kásler pere volt az egyik legelső jogerősen a bankkal szemben hozott ítélet, amely ráadásul azért volt kiemelt jelentőségű, mert az árfolyamrést minden bank minden devizahiteles ügyféllel szemben alkalmazta. (Azóta több ügyfél is támadta a bankokat ugyanezen pont miatt.)

A bíróság 2012. tavaszán mondta ki Kásler jogerős győzelmét, de az OTP ezt követően a Kúriához fordult. A legfelsőbb bírói testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, ezért a luxembourgi Európai Bírósághoz továbbította az ügyet. A Kúria arra volt kíváncsi, hogy a nemzeti bíróság jogosult-e a szerződést módosítani vagy kiegészíteni.

Az Európai Bíróság részletes határozatából kiderül, hogy a Kúriának kell megállapítania, hogy a Kásler-perben kifogásolt árfolyamrés a hitelszerződés alapvető eleme-e. Ez azért lényeges, mert csak abban az esetben lehet a tisztességtelenséget vizsgálni, ha egy adott feltétel nem alapvető eleme a szerződésnek. Továbbá a bíróság azt is kimondta, hogyha az árfolyamrés tisztességtelenségét csak akkor nem lehet vizsgálni, ha az világos és érthető. Ez a követelmény nemcsak azt jelenti, hogy alakilag és nyelvtani szempontból érthetően van-e megfogalmazva a szerződésben, hanem hogy a devizaátváltás oka és működése átlátható és érthető-e egy átlagos tudású hitelfelvevő számára.

A Kúriának kell tehát megállapítania, hogy egy általánosan tájékozott adós képes-e értékelni az árfolyamrés alkalmazásának a hatását a törlesztőrészletekre, illetve a kölcsön teljes összegére.

Ezen felül a bíróság azt is kimondta, hogy ha egy tisztességtelen szerződési feltétel elhagyása miatt teljesíthetetlenné válik a szerződés, akkor az adott ország nemzeti bírósága (például a Kúria) a nemzeti (ez esetben magyar) jog valamely rendelkezésével helyettesítse a kifogásolt feltételt. Ez utóbbi azért érdekes, mert ha szimplán elhagynák a tisztességtelen feltételt, és ezzel megsemmisülne a szerződés, azzal sokkal rosszabbul járnának az adósok, minthogy ha a bíróság valamilyen módon korrigálja a szerződést. Semmisség esetén ugyanis az adósnak egy összegben vissza kellene fizetnie a még hátralévő tartozást, ez pedig az Európai Bíróság szerint fogyasztóvédelmi szempontból lenne problémás, mert előfordulhat, hogy meghaladja az adós fizetőképességét.

A luxembourgi döntést követően a Kúria közölte, hogy tanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, és ez alapján várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt dönt a Kásler házaspár perében, de ennek időpontja még nem ismert. Ezt várhatóan jogegységi döntést is hoz az árfolyamrésről, hiszen ezt éppen az Európai Bíróság ítéletére várva halasztotta el tavaly decemberben. Erre azonban valószínűleg csak ősszel kerül sor, mert július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak. – Origo

Szólj hozzá

Hozzászólás