A KÚRIA TÁLCÁN NYÚJTJA AZ ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOT!

Járvás Éva – Tisztelt ügyvéd urak és hölgyek, tisztelt devizás jogvédők!

 

Mélységes tisztelettel és elismeréssel köszönöm a devizás jogvédő ügyvédek és mediátorok kitartó munkáját, amit értük megkárosított banki ügyfelekért tesznek egy  ellenséges jogi környezetben. Olvasom az észrevételeket az 1/2016 PJE-vel kapcsolatban, és úgy vettem észre, hogy azt kifejezetten negatív kicsengéssel értékelik.

Hálás köszönetem mellett szeretném felhívni a figyelmüket az alábbiakra.




A Kúria kimondta, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések:

– kölcsön (6/2013. ) (tehát kölcsönt kell számítani)

– deviza kölcsön (6/2013)) (tehát deviza alapon kell számolni)

– két devizanemű kölcsönügylet (6/2013 PJE 1. 1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem)." Devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és forintban törlesztett.) (tehát a 2 devizanemű kölcsön számítási módszerét kell alkalmazni)

– szerződésnek tartalmazni kell a kölcsön számítás módját (1/2016 PJE) (a kölcsönnek kiszámíthatónak kell lenni szerződéskötéskör és utána is)

– érvénytelenségi oknak szerződés megkötésekor kell fennállnia (6/2013 2. A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, …..      tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia."

A Kúria maga nyújtja tálcán elénk az érvénytelenségi okot. A devizás kölcsönszerződések egyike sem tartalmazza a két devizanemű kölcsönügylet számítási módját. Még utalás szinten sem. A két devizanemű kölcsön számítási módszerét a Számviteli törvény ismeretében pénzügyekhez értő szakemberek tudják és ismerik. Nem csak a szerződésekből hiányzik, az ÁSZF-ben és a kondiciós listában sincs benne és semmilyen ismertető anyag nem tartalmazza. Ma már viszont megismerhettük a 42/2014 MNB rendeletből.




A szerződések adatokat tartalmaznak és a kondíciós lista egy annuitásos törlesztőrészlet számítási módját, ami csak 1 devizanemű kölcsönnél alkalmazható részletszámítási mód.  2 devizanemű kölcsön számítási módja ettől lényegesen eltér. A 2 devizanemű kölcsön számítási módját a 42/2014 MNB rendelet 5.§ 1-4 pontja és ennek leképezését az 1 sz. melléklet tartalmazza. Most nem az apropó a lényeges, amiért a 2 devizanemű kölcsön számítási módját az MNB rendeletbe foglalta, hanem maga a számítási mód. A rendelet előtt is ez volt a 2 devizanemű kölcsön helyes számítása, amit a bankok se előtte, de utána, az elszámolásoknál sem tartottak be és a számításokant nem az MNB rendelet szerint végezték el.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Különösen a 42/2014 MNB rendelet 5.§ 4. pontja ment feledőbe és még a kalkulátorokat is úgy csinálták meg, hogy a 4. pont utasítását nem tartották be. Vagyis a kölcsön helyes értékelését nem végezték el hónapról, hónapra. Ez az oka annak, hogy minden elszámolásból hiányzik a nyitó egyenleg. A nyitóegyenleget 1 hónappal előbbi árfolyamon számolták. Ez sem az MNB rendelet által közzé tett 2 devizanemű kölcsön számítási metodikájának, sem a Számviteli törvénynek nem felel meg.

Amennyiben a bankok a  2 devizanemű kölcsön számítási metodikáját helyesen alkalmazták volna, nem keletkezhetett volna kölcsöntőke növekmény az árfolyamváltozás hatására, aminek ugye még kamatvonzata is van. Nem hiába nem írták be a szerződésbe és sehova máshova a 2 devizanemű kölcsön számítási módszertanát – bár ettől az még létezett, Számviteli törvény alapelveit betartva másként számolni nem lehet.  Ám mivel egyetlen szerződésben sincs benne sem a külföldi deviza nyilvántartásának módszere, sem a 2 devizanemű kölcsön számítási módja, így az 1/2016 PJE szerint a szerződések érvénytelenek.

Ennek ellenőrzéséhez nem kell  különösebb pénzügyi számszaki ismeret, csak a 42/2014 sz.  MNB rendelet 5.§ 1-4 pontban leírt számítási módszert és az 1. számú mellékletének 1. képletét kell keresni a szerződésekben. Ott van, vagy nincs? Csak ennyit kell megállapítani. Ha nincs benne, akkor a kölcsönt nem kiszámítható.




Az MNB rendelet előtt is így kellett (volna) a kölcsönt számítani. A bankok viszont utána sem így számoltak.

A bankok jól tudták, hogy hogyan kell 2 devizanemű kölcsönt számolni, hiszen a folyósítás után egyszer elvégezték a helyes értékelést, de aztán havonta már nem. A rendelet 5.§ 4. pontja egyértelműen leírja a Számviteli alapelveknek megfelelő metodika szerint az értékelést hónapról, hónapra el kell végezni, hiszen a nyitóegyenleg nem lehet számszakilag egyező a záróegyenleggel, mivel közben árfolyamváltozás volt.  A törlesztőrészletet pedig nem lehet összevontan egy egyenlegből számítani, mivel a kamatnak időtényezője van, tehát az előző hónap záróegyenlege után kell megállapítani, a tőketörlesztést pedig a jelen tőketartozás értékébők kell megállapítani, vagyis a nyitóegyenlegből.

Amennyiben, most már az MNB által is nyilvánossá tett helyes számítási módot megköveteljük, kiderül, hogy bár az árfolyamváltozás hatással van a számításra, de a forintban kifejezett kölcsöntőke nem nő, hanem ellenkezőleg, a törlesztések során csökken.

Köszönöm Soltész Sándor mérnök közgazdásznak, hogy megtanította nekem a 2 devizanemű kölcsön helyes számítási módszerét. Ma már látom hogy a kölcsöntőke növekmény nem az árfolyamváltozás hatása, hanem a helytelen számítás eredménye. A helyes számításimódot pedig kihagyták a szerződésekből. Tiszteltettel: Járvás Éva

Szólj hozzá

Hozzászólás