A KÚRIA DÖNTÉSE TÖKÉLETES! – DR. LÉHMANN GYÖRGY VÉLEMÉNYE

A Kúria döntése tökéletes, de aki még mindig Rogánnak hisz…

Tökéletes – ez a véleménye a Kúria hétfői, devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntéséről Léhmann Györgynek, ezzel együtt a siófoki devizaperes ügyvéd szinte mindent másként lát, mint a témában eddig megszólalt „szakértők”.

– Nincs szükség újabb perek indítására, a bankok egyezséget fognak ajánlani az ügyfeleknek, illetve a parlament törvényt hoz – mondja a folytatásról a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is amondó: a többi már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé. Innentől kezdve tehát nincs teendője? – kérdeztük Léhmann Györgytől.
– Továbbra is „terelnek” bennünket – felelte. – Csak nekem ezerkétszáz perem van folyamatban, ha ennek a fele jut el a Kúriáig, csak ezektől az ügyektől megbénul, bedugul a legfőbb bírói fórum. Persze, hogy nem szorgalmazzák a pereskedést. Aki meg még mindig Rogán Antalnak és társainak hisz, azt sajnálom… Az én ügyfeleim esetében szóba se jöhet, hogy a bank telefonál és egyezkedik. Ezek után? Nekem is lesz ugyanis egyezségi ajánlatom az elszámolásról, nyilván a banknak is, egyezkedjünk, de immár a kúriai döntés birtokában, miszerint a bankok eddig törvénytelenül jártak el, hiszen olyan szerződéseket kötöttek, melyek nem átláthatóak.


– A parlamenti kétharmad is alkothat, ahogyan ígérik, az adósokat segítő jogszabályt – vetettük fel Léhmann Györgynek. 
– Visszamenőlegesen nem nyúlhat bele a szerződésbe sem a kormány, sem az Országgyűlés, bármit dönt, az csak a jövőre vonatkozhat – felelte a siófoki devizás ügyvéd. – Ezt az Alkotmánybíróság már kimondta, vagyis a kérdés ez esetben csak az, mi lesz az évekkel ezelőtt kötött szerződésekkel?

– Ön szerint mi?
– Abban bízom, hogy eljutunk odáig, mint a lengyelek: kimondták, hogy a törlesztőrészlet fele jogtalan. Szerencsére a Kúria sem mondott mást most sem – amellett, hogy kötelező érvényűvé emelte: csak átlátható szerződés lehet tisztességes –, mint korábban: devizában adósodtunk el. Márpedig ez esetben a svájci frank alapkamata az irányadó az elszámolásnál, mely 2009-ben jelentősen zuhant, ám a bankok ezt „elfelejtették” figyelembe venni. Ha az árfolyamváltozást a svájci frankhoz kötötték, akkor a kamatváltozást sem lehet máshoz kötni. A frankkamat tehát megkerülhetetlen, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2006-os állásfoglalása sem veszítette érvényességét, márpedig a PSZÁF már akkor kimondta, hogy „a kamat mértéke elsősorban a svájci frank alapkamatától függ”. 

– Olyan „szakvéleményeket” is hallani, hogy az adós úgysem tudja bizonyítani: nem tájékoztatta kellő alapossággal a bank a szerződéskötéskor. Egyetért ezzel?
– Nem. Gyakorlatilag nem létezik olyan devizahitel-szerződés, mely megfelelne az átláthatóság törvényi követelményének. Egy bíró ezt könnyedén el tudja dönteni.

– Csakhogy ismét a pereskedésnél vagyunk…
– Ezerkétszáz ügyem van, ezerkétszáz egyedi ügy, nem húzható egy kaptafára. A pereskedés az én dolgom, bízzák rám az adósok! Úgy látom, hogy a Kúria jogegységi döntése után már nyert ügyünk van, érdemes volt dolgozni eddig, a bankok végleg a vesztes térfélre kerültek. 


– A hétfői döntés kommentálói egyetértenek abban, hogy a három vizsgált kérdésből csak kettőben „nyertek” az adósok, mert a Kúria szerint az árfolyamkockázat áthárítása alapvetően nem volt tisztességtelen…
– Ez is csak engem igazol, én ezt mondom kezdettől fogva, még ha sokan nem is értettek velem egyet. Az árfolyamkockázatot viselni kell az adósnak, olyan nincs, hogy ugyanakkora törlesztőrészletet fizet, mint a hitelfelvételkor. Az árfolyammal egy probléma van: a hitelfelvevőkkel szemben a bankárok jól tudták, hogy a svájci frank 2006-2007-ben alul volt értékelve, ezért kínálták a magyar piacon teljesen ismeretlen frankhitel-konstrukciót. Jól tudták, hogy benne van az „ugrás” az árfolyamban, ez volt az alapvető aljasság. Az, hogy az árfolyamváltozás az adósokat sújtja és többet kell fizetniük ma, mint hat-hét éve, természetes. A lényeg nem ez, a lényeg a kamat. És az átláthatóság. Ezt nagyon jó, hogy beemelte a jogegységi döntésébe a Kúria, mert ettől vagyunk nyerő helyzetben. Nem az eredeti kamatot kell most visszaállítani, hanem meg kell jelölni a referenciakamatot és azt a képletet, ami alapján kamatperiódusonként ez változhat. Szép feladat, de ez a teendő, ez hiányzik az összes szerződésből, ezért tisztességtelen.

– Maradt tehát dolga a jogászoknak?
– Sőt, amondó vagyok, most, hogy mi már „kikapartuk a gesztenyét”, végre jöhetnének ügyvédkollégáim, hogy az adósokon segítsenek. Egy kérdésről még senki sem beszélt: mi lesz a kártérítéssel? Hibás szerződés, jogellenes magatartás elszenvedőjét kártérítés illeti meg. Na, ez lehet a folytatás, de ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre az is nagyon jó hír, hogy a Kúria által kimondott törvénytelenség okán egyetlen végrehajtást sem lehet indítani, lefolytatni, a legrosszabb helyzetű, legelkeseredettebb adósok számára ez már óriási fellélegzés. – Sonline.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás