A KÖZJEGYZŐ TANÚKIHALLGATÁSA

  • Googleplus
  • Youtube

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda

 

Ma két tárgyaláson vagyok túl. Az első a Varsányiban volt. A bírónő már harmadik tárgyalást tartotta.



Ebből az első kettő a per tárgyának értelmezésével telt el. A mostani volt az, ahol az eljáró közjegyző tanúkihallgatása zajlott mintegy 2,5 órán keresztül. A végén eluntam, és hamis tanúzás miatt tettem ismét egy feljelentést. Ugyanis:

A közjegyző elmondta, hogy pontosan tudta anno, a fogyasztó csak akkor kap majd pénzt, ha a közjegyzői okirat elkészült, és azt aláírta. Ám az okiratot – a bank javaslatára – úgy szövegezte meg, hogy a fogyasztó a nem létező tartozását ismerte el, így tette ki magát annak, hogy tartozása nélkül is végrehajtást lehessen kezdeményezni ellene.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Nem lenne azzal semmi baj, hogy 2007-ben egy közjegyző elrontotta a dolgot. Csakhogy én is, és a bíró is, végigkérdeztük, hogyan tett eleget a közjegyzői tv 120.§ (1) bekezdésének a-b-c-d pontjainak. A közjegyző közölte, hogy mindenben eleget tett, de nem emlékszik semmire. Majd arra a kérdésre, hogy mi volt a szerződés tárgya, avagy jogszabálynak megfelelőség kapcsán milyen vizsgálatot végzett, csak felolvasta az okiratot. Más egyéb kérdés esetén is így tett.

A közjegyzőtől megkérdeztem, hogy a közjegyzői okiratból az derül ki, volt valami hitelszerződés, és volt valami kölcsönszerződés. Melyiknek mi volt a tárgya, mi volt a meghatározott pénzösszeg. A közjegyző ismét mellébeszélt. A következő kérdés az volt, hogy amennyiben a bank nem folyósítja azt a kölcsönt, melyet most nem ismerünk, akkor a fogyasztó a közjegyzői okirat alapján egy bíróságon milyen összeg tekintetében kérheti a bank marasztalását. Megint mellébeszélt.

A végén közölte, hogy a közjegyzői okirata mindenben megfelel a Ktv. rendelkezéseinek, így nem vonja vissza az okirat közokirati jellegét.



A legszebb az a kérdés volt, hogy mondja meg, milyen tartozást ismertetett el a fogyasztóval, ha ő is tudja, nem volt tartozása. Erre jött elő az árfolyamkockázattal. Kérdésem az volt, hogy a tartozás abban az időpontban valós volt vagy valótlan. Nem válaszolt. A végső kérdés volt: az okirat valóságot takar, vagy valótlanságot. Erre megint mellébeszélés következett.

Nehezek ezek a tanúbizonyítások. Dr. Marczingós László ügyvédi iroda

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát, ezért a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás