A KÖZJEGYZŐ BEISMERŐ VALLOMÁSA – „DEVIZAHITEL”

  • Googleplus
  • Youtube

A bíróságon ismerte el egy közjegyző, hogy 2007-ben annak ellenére foglalt közokiratba egy devizahitel-szerződést, hogy tartalmát jogszabálysértőnek tartotta- írja az MNO.



Bár a törvény szerint a hivatalos személy köteles lett volna jelezni aggályait, inkább hallgatott. Ugyanakkor az adósok hiába indítottak pert az ügyben, a bíróság elutasította a keresetüket.

Ismét felvetődhet a közjegyzők felelőssége a devizaalapú kölcsönök jogszerűségénél, miután a lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint az egyik hivatalos személy lényegében „beismerő vallomást” tett a bíróságon. Az érintett közjegyzőt devizahiteles adósok perelték be egy 2007-ben létrejött közokiratba foglalt hitelszerződés miatt. Arra hivatkoztak, hogy az okiratba foglalt dokumentum tisztességtelen feltételeket és vitás körülményeket tartalmazott, így a törvény szerint nem lehetett volna közokiratba foglalni.

Az adósoknak mindez azért húsba vágóan fontos, mert a közjegyzői okirat alapján úgynevezett végrehajtási záradék állítható ki a bank egyoldalú nyilatkozata alapján, így pedig a pénzintézet bírósági eljárás nélkül is végrehajtást indíthat ügyfelei ellen.

Jeleznie kellett volna az aggályait

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A törvény szerint közjegyző akkor hitelesíthet egy szerződést és foglalhatja közjegyzői okiratba, ha annak tartalma minden törvényi előírásnak megfelel. Ugyanakkor a beperelt hivatalos személy idén májusban azt állította a bíróságon, hogy az okirat elkészítésekor a bank által alkalmazott árfolyamrésről (a vételi és az eladási devizaárfolyamok közötti eltérés) az volt a véleménye, hogy jogszabálysértő. Igaz, a szerződést 2007-ben kötötte meg a bank az adóssal, és a Kúria csak hét évvel később, 2014-ben mondta ki az árfolyamrés tisztességtelen voltát. Csakhogy a közjegyzői törvény szerint az eljáró hivatalos személynek azt is jeleznie kellett volna, ha aggályosnak tart valamit a szerződéssel összefüggésben, márpedig a jogszabálysértőnek tartott feltétel bizonyosan aggályos is.

Mindezek ellenére a közjegyző hallgatott, és nem figyelmeztette az adósokat, akik így többezredmagukkal a devizahiteles- adósság csapdába estek. Kiderült az is, a bank ügyfelei hiába perelték be a közjegyzőt, a bíróság elutasította a keresetüket, lényegében arra hivatkozva, hogy a közjegyzőket nem lehet beperelni. Mindez azért figyelemre méltó, mert a Kúria jogegységi határozatban rendelkezett arról 2004-ben, hogy a közjegyzők közhatalmi tevékenységet gyakorolnak, amikor közokiratot készítenek, és így a tevékenységük során okozott kárért a polgári törvénykönyv szabályai alapján tartoznak felelősséggel. A kártérítést pedig perben lehet kikényszeríteni.

Tisztában kellett lenniük a jogszabályokkal



Nem ez az első eset, hogy a közjegyzők felelőssége felvetődik. Többek közt Róna Péter közgazdász is bírálta már tevékenységüket. Az Oxfordi Egyetem tanára az ATV-ben korábban arról beszélt, hogy azok a hivatalos személyek, akik anélkül foglalták okiratba a hitelszerződéseket, hogy a törvényességüket ellenőrizték volna, megfosztották a jogorvoslat lehetőségétől az adósokat.

Róna Péter kifejtette, a közjegyzőknek tisztában kellett lenniük a jogszabályokkal, és látniuk kellett volna, hogy a bankok által összeállított „tákolmány” nem felel meg a törvényi előírásoknak. Mint mondta, ennek következménye, hogy Magyarországon anélkül tehetnek ki családokat az utcára, hogy a bíróság jogerős ítélete megállapíthatná, a szerződés jogszerű-e. 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás