A „KORREKT” BANKI ELSZÁMOLÁSRÓL

A „KORREKT” BANKI ELSZÁMOLÁSRÓL

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Ma délelőtt volt szerencsém az első ERSTE teljes elszámoláshoz, annak okirataihoz.

Megbízóm 3,7 milliós kölcsönt kapott, és azt 2007 nyarától 2014 tavaszáig fizette. Amennyiben a szerződés érvénytelen, vagy nem is jött létre, a megbízóm 220.000.-Ft visszakövetelésére jogosult. Amennyiben a szerződés úgy jó, ahogyan van, a bank 3.7 milliót követel, pont annyit, amennyit eredetileg kölcsönben kapott.

Azért az nem kicsit zsenánt, hogy 7 évnyi fizetést követően a helyzet pont ugyanaz, nem változott semmit. És mindenki ül a babérjain, jó magyar módra, várja a sült galambot, és azon gondolkodik, melyik félfasiszta, nemzetiszocialista pártra adja a szavazatát.

Az ERSTE az elszámolás során elismert 440.000.-Ft "tisztességtelenül felszámított" követelést. A táblázatok ultra bonyolultak, és majd elrontok egy szép hétvégét azért, hogy rájöhessek, hol a turpisság.



Nos, amikor az ERSTE a 3,7 milliót átutalta a gépjármű kereskedőnek, azon nyomban 87.000.-Ft összeggel csapta be az adóst, a fogyasztót a vételi és eladási árfolyam különbözettel, mely pusztán egy fikció, semmilyen valós szolgáltatás nincsen mögötte.

A tegnapi nap folyamán – ettől az ügytől eltérően – csak azzal foglalkoztam, hogy a magyar polgári jogban miként változott a szerződések létrejöttére vonatkozó hazai szabályozás.

Nagyon lesarkítva, az alábbi dolgokat ismertem, fel, melyet "tudtam, csak nem sejtettem" – ahogy az elhangzott az Oscar c. vígjátékban.

A Monarchia jogtörténete során önálló magyar jogalkotás nem igazán volt. Igaz, 1848-ban, a 15. törvénycikk kitért arra, hogy az ősiség eltörlése alapján a polgári jog törvénykönyvét kidolgozzák, azonban 1852-ben az Osztrák Ptk lépett hatályba – köszönhetően egy kis magyaros rebelliskedésnek. A magyar történelem egy kis kurflival – a kiegyezés tette lehetővé – nyerte vissza önálló jogalkotói hatalmát, és 1896től indult a polgári jogi kodifikációs munka.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

1914-re sikerült csak átgondolt tervezetet az országgyűlés elé terjeszteni, melyet átvinni nem lehetett a világháború miatt. 1928. március 1-jén terjesztették be újra a szépen átgondolt tervezetet a magánjogi törvénykönyv (Mtj.) kapcsán, de ebből sem lett semmi.

Érdekes módon, tehát, volt kiemelkedő kodifikációs munka a kiegyezés és a II. világháború között, de hogyan értelmezzem azt a jogalkotói munkát, mely megalkotta ugyanakkor a zsidó törvényeket is?

Végül az 1928-as Mtj. soha nem lépett hatályba, de a törvénykezési gyakorlat felhasználta az abban foglaltakat.

Elmondható, hogy az első "önálló" magánjogi kodifikáció újra idegen szellemi és hatalmi hatások alatt érte a jogalkotót, így 1959 nyarán született meg az a Ptk., mely a deviza alapúnak nevezett szerződések kapcsán alkalmazandó normákat tartalmazta.

Sajnos azt kell mondjam, sem a bírói kar, sem az ügyvédi kar nem felkészült jogelméleti síkon a jogviták elbírálásához. Elvek, nézetek között csaponganak, közben a dolgok realitásától, tényszerűségétől messze elzárkóznak. A hivatásos jogalkalmazók képtelenek a lényeg keresésére és megtalálására, csak a dolgok felületét kapargatják, így roppant érdekes kérdések vetődnek fel, de a probléma lényegét nem tárják fel, és nem is igyekeznek megoldást keresni.



A járható utat az 1928-as Mtj-től a jelenleg hatályos új Ptk-ig vezető jogelméleti fejlődés releváns részeinek kitárgyalásában látom. Ehhez lenne támpont, akár Hamza Gábor, akár Vékás Lajos – korunk nagy tiszteletet kiérdemlő jogtudósai – személyében, de illene visszanyúlni korábbi jogtudósok műveihez is. És igen, Szladits is érdekes, de nem kiragadott részleteivel.

Magyar polgári jogi önálló kodifikáció ugyanis nem igazán létezett, kereskedelmi jog kapcsán születtek nagy ívű tanulmányok, esszék, melyeket érdemes végigolvasni, megtanulni, de a Kúria által (kirovó, lerovó pénznemek) nem a polgári jog, hanem a kereskedelmi jog gyermekei.

Azaz, amikor a Kúria az 1928-as Mtj. előtti kereskedelmi jogban keresi a megoldást, és képtelen felemelni a pillantását a politikai akaratnak való megfelelési kényszer fölé, akkor gyakorlatilag a magyar magánjogot dobja ki egyenest az ablakon. És ehhez miért is kellene asszisztálni?Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás