A KORMÁNY MÁR KÉSZÜL! GŐZERŐVEL INDULNAK A KILAKOLTATÁSOK

Szeptembertől a bankok már korlátozás nélkül beindíthatják a végrehajtásokat. Az államnak egyetlen ellenötlete van: a hiteladós lakásának felvásárlása. A Nemzeti Eszközkezelő programját ezért kiterjesztenék, csak az nem látszik, honnan lesz rá több pénz.

  • Googleplus
  • Youtube

KILAKOLTATÁSOK TÍZEZREIRE KÉSZÜL FEL A KORMÁNY – ezzel a címmel jelent meg az alábbi cikk a Vs.Hu weboldalán.

 

A kormány egy készülő jogszabálycsomaggal enyhíti azokat a feltételeket, amelyekkel a Nemzeti Eszközkezelő (NET) felvásárolhatja a kilakoltatás küszöbére jutott hiteladósok lakásait – erősítette meg a VS.hu érdeklődésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A VS.hu úgy tudja, hogy a NET programját szabályozó törvény a következő pontokon módosul:
A 2013-as állapotok helyett immár a 2015. január 1-jei helyzetet veszik figyelembe, tehát az jelentkezhet a programba, aki idén az év első napján legalább 180 napos késedelemben volt a törlesztéssel, amelynek összege elérte vagy meghaladta a minimálbér kétszeresét
2009. december 30-a helyett már a 2013. december 31-e előtt megkötött jelzáloghitel-szerződések is beleférnek a programba
Budapest agglomerációja is bekerül abba a kategóriába, amelyre a megyei jogú városokra vonatkozó értékhatárt megállapították, vagyis az ingatlan szerződéskötéskori értéke elérheti a 25 millió forintot. A vidékiek pedig az eddigi 10 millió forinttal szemben már 15 millióra értékelt lakásokkal is pályázhatnak. A hitel összege pedig elérheti az ingatlan akkori értékének 90 százalékát (eddig ez csak 80 százalék volt), tehát már csak azokat „büntetik”, akik az ingatlan értékének csaknem teljes egészére eladósodtak.
Az állam már csak kevesebbért hajlandó megvenni a bankoktól a hiteladósok ingatlanát. Eddig Budapesten a forgalmi érték 55 százalékáért, más városokban 50 százalékáért, falvakban pedig 35 százalékáért vásárolta fel. Ezek az arányok a jövőben 47, 43 és 29 százalékra módosulnak, de még plafont is megállapítanak. Budapesten, az agglomerációban és a megyei jogú városokban legfeljebb 9,4 millió forintot kaphatnak a bankok az ingatlanért, más városokban 6 millió 450 ezer forintot, falvakban pedig 4 millió 350 ezer forintot.
Az immár bérlővé vált és birtokon kívül került egykori ingatlantulajdonos egy évvel tovább, 5 helyett 6 éven át élhet azzal a lehetőséggel, hogy visszavásárolja saját lakását.




A TERVEK SZERINT 10 EZER LAKÁST VÁSÁROL AZ ÁLLAM

A jogszabály 2012 óta teszi lehetővé, hogy a lakáshitelesek felajánlják ingatlanukat a NET-nek. Az eddigi szabályok szerint, ha az adós megfelelt a szigorú követelményeknek (maximált hitelösszeg és ingatlanérték, szociális rászorultság stb.), akkor az eszközkezelő fizetett a banknak, az ingatlan az államé lett, az adós pedig bérleti díj fejében még öt éven át élhetett a lakásban.

A minisztérium közlése szerint fokozatosan terjesztenék ki a NET programját. Úgy tudni, hogy a felvásárolható lakások eddigi 25 ezres keretszámát 10 ezerrel növelnék. Az eszközkezelő programjába jelenleg olyan családok jelentkezhetnek be, amelyekben legalább egy gyermek van, már részesülnek valamilyen szociális jellegű ellátásban, és a bank is hozzájárul, hogy a végrehajtó helyett az állam kezébe kerüljön a megoldás. Előnyt jelent a közfoglalkoztatotti státus is. Tudomásunk szerint ezeken a feltételeken nem változtatnak.

Az egyelőre kérdéses, megvonják-e a bankok vétójogát. Jelenleg ugyanis jóvá kell hagyniuk az adós kérelmét, vagyis meg is akadályozhatják, hogy az adós az eszközkezelőhöz forduljon. Ezzel időnként élnek is a pénzintézetek. Ennek oka, hogy amíg egy szokványos végrehajtásban az ingatlan értékének legalább 70 százalékához hozzájuthatnak, addig az eszközkezelőnek ennél olcsóbban, az ingatlan értékének 55 százalékáért kellett átadniuk a lakást.

Ezt az ellenértéket ráadásul most tovább kurtítja a tervezett törvénymódosítás. A bankok tehát egyelőre abban érdekeltek, hogy ne az eszközkezelőhöz, hanem a végrehajtóhoz tereljék a reménytelen adósaikat.

GŐZERŐVEL BEINDULNAK A KILAKOLTATÁSOK

Az idő közben szorítja a kormányt. Szeptember 16-án lejár a kilakoltatási moratórium. A bankok elszámoltatását szabályozó törvény addig védi a fizetésképtelen adósokat, attól kezdve – amint lezárul az elszámolás a bankkal – folytatódhat a végrehajtás azokkal szemben, akik több mint 90 napja nem törlesztenek.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete azzal számol, hogy szeptembertől több tízezer háztartás kilakoltatása kezdődhet meg. Januártól ugyanis már megszűnt a kvótarendszer, a bankok akár egyszerre is a piacra zúdíthatják a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanokat. A folyamat több hónapon át elhúzódhat, miután az elszámolások az egykori devizaadósokkal várhatóan decemberig tartanak, a forinthitelesekkel pedig jövő márciusig.

Bár a banki elszámoltatás és a forintosítás mérsékelte a késedelemben lévő adósok számát, a végrehajtható (90 napon túli) hátralék összege még mindig több mint 800 milliárd forint.

A 90 napnál hosszabb késedelemben lévő adósok 180 ezres táborából a Kereszténydemokrata Néppárt családi csődvédelemre kidolgozott, parlament előtt lévő törvényjavaslata mintegy 20 ezer háztartásnak jelenthet megoldást. Ha további 10 ezer család bérelheti vissza az eszközkezelőtől a saját volt lakását, akkor is 150 ezer olyan adós marad, akit még mindig a kilakoltatás fenyeget.

A kormány azt kommunikálja, hogy rajtuk segít azzal is, hogy szeptembertől új végrehajtási rendszer lesz. Az eddigi, a kormány által több szempontból is bírált végrehajtói kamarát egy másik testület, a végrehajtói kar váltja fel, amelynek jóval kisebb lesz az önállósága, és szigorúbb feltételekkel lehet benne taggá válni. Ahogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János fogalmazott,
"a végrehajtás nem lehet méltánytalan, és a kormány az önkormányzatokkal közösen minden segítséget megad a veszélyeztetetteknek."




PÉNZ AZ NINCS

A jövő évi költségvetésben az ideinél kevesebbet szán az állam a lakhatásra, miközben a szűkülő forrásoknak egyre nagyobb hányada a magasabb jövedelműek tulajdonszerzését támogatja, nem pedig a szociálisan rászorulókat.

A szociális segélyek átalakítása tavasztól ugyanis alaposan megkurtította azokat a támogatásokat, amelyek a lakhatás költségeit enyhítették a rászorulók számára. Március óta már nincsen közvetlen állami támogatás a lakásfenntartásra, így a rezsiköltségekre, bérleti díjakra, valamint a rezsi és a bérleti díj megfizetésének elmaradásából származó adósság kezelésére sem.

Az önkormányzatok immár saját rendeletük alapján és saját forrásból segíthetik a bajba jutott helybélieket. Az állam ezt már csak egy szűkített keretből támogatja azoknak a településeknek az esetében, ahol egy meghatározott szintnél (32 ezer forintnál) alacsonyabb az egy főre jutó adóbevétel.

A Habitat for Humanity civil szervezet készített egy felmérést, amelyben 30 önkormányzat új rendeleteit vizsgálta. Van olyan település, ahol negyedelték azt az összeget, amellyel márciusig a rászorulók lakhatását támogatták. Tehát szinte mindenkinek csökkent vagy akár meg is szűnt az a bevételi forrása, amit eddig ez a típusú szociális segély jelentett. Másutt három hónapban vagy az öregségi nyugdíjminimum 140 százalékában maximálták a dotációt. Van olyan önkormányzat, ahol a polgármester egyedi döntésétől függnek a rászorultak, és akadt olyan helyi rendelet is, amely az illemhely tisztaságától tette függővé a lakhatási támogatás elnyerését.

Míg idén a szociális segélyek helyébe lépő állami támogatásnak a kerete még 30 milliárd forint, jövőre ez az összeg újabb 10 milliárddal megrövidül.

Ehhez képest a Nemzeti Eszközkezelő forrása is szűkül, felére esik, és a VS.hu-nak adott válasz alapján nem is várható, hogy pótlólagosan növelnék a jövőre már betervezett 15,5 milliárd forintot. Ez ugyanis éppen fedezi annak a bizonyos további 10 ezer lakásnak a felvásárlását, amelyről a következő hetekben dönt a kormány. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a NET forrásai nem elegendőek a nyakába szakadt 25-35 ezer lakás állapotának a megóvására.

A kormány viszont bőkezűen bánik a középosztálybeliekkel, hiszen a lakhatás állami támogatásának a nagyobb része a tulajdonszerzést segítő és ösztönző célokra megy el. Ilyenek például a lakás-takarékpénztárakban gyűjtögetett pénz megfejelése, valamint a most júliustól induló családi otthonteremtési kedvezmény (más néven: CSOK). Az eddigi lakásépítési támogatáshoz (szocpolhoz) képest az a legnagyobb változás, hogy már használt ingatlanok megvásárláshoz is igénybe lehet venni.

Erre idén nagyjából 4 milliárd forintot fordít az állam, amiből 10-11 ezer család részesülhet. A lakáspolitikai szakemberek inkább a (szociális) bérlakásokra fordítanák a pénzt, mintsem a más országokhoz képest amúgy is szokatlanul magas (90 százalékos) ingatlantulajdoni arány növelésére. Ezzel ugyanis csak a szegénység termelődik újra. Míg Sopronban egy panellakásért már 17 millió forintot is adnak az ingázók kereslete miatt, addig Ózdon 2 millió forintért is alig kel el egy ugyanolyan ingatlan. 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás