A KIFOSZTOTT DEVIZAKÁROSULT AKADÁLYOZÁSA

Gyulai Törvényszék Elnökének Dr. Bagdi Árpád Gyula Elnök Úrnak

Tisztelt Elnök Úr!

Gyulai Törvényszék tanácselnöke Banif Plus Bank Zrt elleni végrehajtás megszüntetése iránti per fellebbezési eljárásában az ide mellékelt végzéssel a felperes részére engedélyezett személyes költségmentesség felülvizsgálatát rendelte el ügyfelemnek címzett alábbi felhívással:

„Felhívja a felperest, hogy 8 napon belül a költségmentesség megvonásának terhe mellett igazolja a költségmentesség fennállását a mellékelt nyomtatványok kitöltött visszaküldésével.”

A végzésből is megállapíthatóan battonyai lakosú ügyfelem hetven év feletti egyedülálló ember, aki kezességet vállalt fiának egy millió forint alatti összegű kölcsön visszafizetésére és a kölcsön összege kétszeresének bank általi végrehajtása esetén lakását elveszti és földönfutóvá lesz. Kapcsolatot úgy tartjuk fenn, hogy amikor Siófokon felkeres, akkor egy nappal korábban Budapestig vonattal eljön, éjszakát valamelyik pályaudvaron tölti, majd következő nap reggel hat órára már irodámban tartózkodik az ügyet megbeszélni. 




Így van esélye arra, hogy még egy éjszakát már nem kell pályaudvaron töltenie. 

Tehát ezzel a felperessel szemben rendelte el fellebbezési eljárásban a tanács elnöke annak a költségmentességnek felülvizsgálatát, melyet elsőfokú eljárásban szabályosan becsatolt iratok alapján eljáró bíró korábban engedélyezett. A tanács elnöke pedig annak ellenére nem mellékelt nyomtatványt a a hozzám küldött végzéséhez, hogy felhívásában ezt állította. Egyébként Gyulán május 24-én postán feladott bírósági végzés hozzám – Siófokra – május 30-án érkezett. 

A végzésben olvasható fenti felhívás szerint tehát a tanács elnöke konkrétan arra hívta fel költségmentesség megvonásának következményével felperesi ügyfelemet, hogy a hozzám május 30-án érkezett, majd ügyfelemnek másnap postán továbbított, Battonyára feltehetőleg június 6-án érkező, nem létező költségmentességi nyomtatványnak három oldalát megfelelő módon töltse ki, záradékolja a negyedik oldalt a Polgármesteri Hivatalnál, ötödik oldalt a NAV-nál, majd az ily módon elkészült nyomtatványt ujabb hat napi kézbesítési határidővel postán részemre bírósághoz továbbítás végett adja fel, és amikor hozzám megérkezik a bíróság által soha el nem küldött, de záradékolt és kitöltött nyomtatvány, akkor újabb 6 napos kézbesítési határidővel a felhívásnak megfelelően tőlem megérkezik a nyomtatvány a Gyulai Törvényszékhez. 

Fentiek figyelembevételével legkorábban június 21-22. napján.

Ellenben azért, mert a tanács elnökének végzése szerinti nyolc napos határidőt kell betartani, felperesi ügyfelem az elsőfokú eljárásban vizsgált költségmentességét akkor is elveszti, ha a bíróság által meg nem küldött nyomtatvány a Törvényszékhez június 21-22-én megérkezik, és akkor is, ha nem. Egyébként pedig a végzés egy szóval nem említi a költségmentesség felülvizsgálatának indokát.

Természetesen tudomásul veszem azt, hogy a Törvényszéknek törvényes joga van a költségmentesség felülvizsgálatára. Akár indokolás nélkül is, de megemlítem azt, hogy 43 évi ügyvédi tevékenységem alatt ilyen bírói eljárással még nem találkoztam. Azt pedig, hogy a végzést hozó tanácselnök hány esetben élt ezzel a jogával, T. Törvényszéki Elnök úrnak módjában áll a végzést hozó tanácselnök bírónál megtudni ezt. Ellenben eddig engedtessék meg nekem annak feltételezése, hogy eljáró tanácselnöknek máskor ilyen eljárása nem történt. Ebből következően

engedtessék meg annak feltételezése is, hogy most azért alkalmazta ezt a törvényes lehetőségét, mert meg kívánja büntetni azokat, akik devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéseknek bírói út megkerülésével elrendelt végrehajtási eljárásokban – közjegyzői záradékkal elrendelt – bírói út igénybevételével kívánják jogaikat érvényesíteni,




engedtessék meg annak feltételezése is, hogy eljáró tanácselnök nem azért kívánja büntetni a battonyai 70 éven túli szerencsétlenül járt ügyfelemet és hozzá hasonlókat, mert erre konkrét oka van, hanem azért, mert törvényszéki polgári kollégiumi értekezleten a Kollégiumvezető által javasoltan akadályozni kell minden eljáró bírónak tőle telhető módon a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásokat akkor, ha év végi jutalmat, vagy bíróval szemben alkalmazható hátránynak elmaradását remélnek,

engedtessék meg annak feltételezése is, hogy a Kollégiumvezető pedig kollégiumi értekezleten azért javasolja az ilyen és hasonló, adósok joghátrányát okozó bírói magatartásokat, mert neki nem csak a jutalma, hanem a beosztása is veszélybe kerülhet az igazságszolgáltatási szervezethez szorosan nem tartozó, 2012. január 1-től létező Országos Bírói Hivatalról szóló 2011. évi CLXI. tv. 76. § 5. bek-e szerinti

m) kinevezi és felmenti a törvényben meghatározott bírósági vezetőket,

OBH Elnöki jogosultság folytán akkor, ha a központi költségvezetési szerv Vezetője óhajának nem tesz eleget a bírósági vezető,

engedtessék meg annak feltételezése is, hogy a Kúriai hét fős jogegységi tanács Dr. Wellmann György Kúriai Kollégiumvezetőnek bank felé kinyilvánított bocsánatkérése utáni június 6-án meghozott 1/2016. jogegységi határozatában szerintem nem azért hagyta figyelmen kívűl a Kúria által hozott 2/2012. PK Vélemény 6. pontjában írt alábbi, tisztességtelen szerződési feltételt eredményező okot

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve); azzal, hogy a mostani jogegységi döntés 2. pontjánál akként rendelkezett, hogy

2. A deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés abban az esetben is megfelel a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontja által előírtaknak, ha az írásba foglalt szerződés – ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is – kiszámítható módon tartalmazza a törlesztő részletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat. A törlesztő részletek összege kiszámíthatónak tekintendő, ha a szerződés rögzíti legalább azokat az adatokat és azt a számítási módot, amelyek alapján a törlesztő részletek összege az átszámítás szerződésben rögzített későbbi időpontjában, ennek hiányában az egyes törlesztő részletek esedékességekor pontosan meghatározható.

és így a fogyasztó számára teljesen zavaros számítási módnak szerződésben írt rögzítését törvényesnek mondta, mert mind a hét kúriai bíró egyszerre felejtette el a 2/2012 PK Véleményt, hanem azért, mert a közhatalom illetve érdekében eljáró Országos Bírósági Hivatal Vezető utasítását még akkor is indokoltnak látták betartani, ha tudták is azt, hogy ezzel a 93/13 EGK Irányelv rendelkezéseit semmibe veszik, vagy 

engedtessék meg nekem annak feltételezése is, hogy a Kúria akkor, amikor az alábbi indokolással megtagadja pereimben a igazságszolgáltatási kötelezettségét,




„7./ A jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott végzés nem minősül sem az ügy érdemében hozott, sem pedig a Pp. 270. § (3) bekezdésében felsorolt jogerős végzésnek. Az ténylegesen a DH2 tv. 37. §-án alapul, amivel szemben felülvizsgálati kérelem benyújtása kizárt.

akkor tudják azt, hogy minden EU-s ország nemzeti bíróságának a következők szerint kötelező eljárni:

24      Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a közösségi jogi rendelkezéseket – hatáskörének keretei között – alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – anélkül eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes, akár azt követő rendelkezéseinek alkalmazásától, hogy kezdeményeznie kellene, vagy meg kellene várnia, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen, jogalkotási vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék.

Azaz miután meggyőződik a Kúria arról hogy a DH2 tv-nek – 2014. évi XL. tv. – törvényi rendelkezése akadályozza a fogyasztók jogérvényesítését, akkor felmerül-e bárkiben is annak gondolata, hogy a Kúriát ennél az okfejtésénél is nem a közhatalom – Országos Bírósági Hivatal Elnöke – irányította?

Nem vitás szerintem az, hogy a bírói döntéseket ilyen gátlástalanul befolyásoló közhatalomnak egyetlen szándéka az, hogy a bankok által kifosztott sokszázezer magyar embernek törvényes jogainak érvényesítését az emberek kifosztott állapotának véglegesítése céljából mindenáron akadályozza.

Tisztelt Elnök Úr!

Battonyán lakó ügyfelemmel szemben eljáró tanácselnök az iratom elején tett ismertetés szerint szerintem közhatalmi nyomásnak kívánt eleget tenni. Olyan magatartással, amit bíróság előtt akkor, ha a felek követik el, akkor joggal való visszaélésnek minősítenek. 

Tudom jól azt, hogy jól képzett magyar bíró akkor, ha lelkiismerete és jogszabályok alapján jár el devizakölcsönös perben, majd ezért a bírói karból eltávolítják, akkor jóval nehezebb külföldön elhelyezkednie, mint egy magyar ácsnak, de mégis.

Arany Jánosnak „A walesi bárdok” versére gondolva nem muszáj a magyar bírói karnak mindenáron kiérdemelni az „Antiwalesi bárdok” dicstelen jelzőjét.

Siófokon 2016. június 12. napján. Tisztelettel: Dr. Léhmann György ügyvéd

Szólj hozzá

Hozzászólás