A HPT. SZERINTI SEMMISSÉGI OKOK-Nagy Éva, Balázs József

Éva Nagy: Összegyűjtöttem a deviza alapú hitel összes törvénysértését. Szerintem jól felhasználhatók perben. A Kúria szerint jogszerű devizahitellel szemben én 25 érvénytelenségi okot találtam, ami biztos, hogy nem teljeskörű, majd kérem ebben a segítségeteket.

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Hpt.szerinti semmisségi okok:
A Hpt 213.§. alapvető célja a fogyasztók védelme. A bankok gyakorlatilag minden szerződésben megsértették a Hitelintézeti tv-t, több ponton is, ezért vélelmezhetően a szerződések 99 %-a többszörösen is érvénytelen.
Hpt.213.§.(1.) bek. a.) pontja szerint: Ha a szerződés nem tartalmazza a szerződés tárgyát,

Hpt.213.§.(1.) bek. b.) pontja szerint: Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása

Hpt.213.§.(1.) bek. c.) pontja szerint: Ha a szerződés nem tartalmazza az összes költséget, köztük a THM-et, Kúria gFv.VII.30.078/2013. közbenső ítélete
Hpt.213.§.(1.) bek. d.) pontja szerint: Tisztességtelen és egyoldalú szerződésmódosítás, THM egyoldalú módosításának elve a 2/2012.(XII.12.) Kúria PK.állásfoglalása
Hpt.213.§.(1.) bek. e.) pontja szerint: Ha a szerződés nem tartalmazza a törlesztő részletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat.

Hpt.210.§.(1.), és (2.) bek. szerint: Ha nem kerül a szerződésben írásba minden lényeges körülmény
Hpt. 203.§ (7) szerint: Kockázatfeltáró nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell … devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a [forintban számolt] törlesztő részletre.
A Hpt.3.(1.) bekezdése szerint: „Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban és devizában, valutában”:
b.) hitel és pénzkölcsön nyújtása
A szerződések megkötésekor hatályban volt Hpt. nem ismerte a „ deviza alapú” pénzkölcsön-szerződést.


PTK. szerinti érvénytelenségi okok:

– Ptk.4.§. Jóhiszeműség és tisztesség követelménye
– Ptk.5.§. Joggal való visszaélés, illetéktelen előnyök kikötése
– Ptk.200.§.Jó erkölcsbe ütköző,tisztességtelen feltételekre alapozott
– Ptk.202.§ . A szerződő másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előny kikötése
– Ptk.203.§. Rosszhiszeműség, ingyenes előny élvezése.
– Ptk.205.§. Objektív tájékoztatási kötelezettség elmulasztása
– Ptk.207.§. (6). Színlelt szerződés semmissége 
– Ptk.200.§(2.) szerinti jogszabály megkerülésével a forex trade befektetési tőzsdeügyletet kölcsönszerződésként alkalmazza.
– Ptk.210.§ Megtévesztés, tévedésben tartás: nem kölcsön, hanem befektetés
– Ptk.227.§.Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmissége
– Ptk.523.§ Jogszabályt megkerülő szerződés semmissége
– Ptk.209.§.(5.).1.bek.tisztességtelen feltételek kikötése

Uniós elvek, pénzügyi tárgyú törvények miatti szerinti érvénytelenségi okok

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

– Luxemburgi Európai Bíróság C-472/10/2012.ápr.26.
– 93/13.EGK-irányelv
– Európai Bíróság C-243/08 számú ítélete 

Kúria PK.állásfoglalása szerinti semmisségi okok

2/2012.(XII.12) PK.állásfoglalás: Szerződések tisztességtelen és egyoldalú módosítása
3/2013.PJE. Választott bíróság kikötése tisztességtelen

Egyéb törvénysértések: 

– 41/1997.(THM .CDS felár)

Alaptörvény 28. cikk
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.


A pénzügyi intézmények vélelmezhetően a Ptk. 5.§-ában tilalmazott visszaélésszerűen gyakorolták a Ptk. 231.§-ában foglalt átszámítás jogát.


József Balázs: Kiegészítés Nagy Éva anyagához. 

Hpt. 2. számú melléklet — Értelmező rendelkezések 
I. Pénzügyi szolgáltatások (Összhangban a PTK-val)
10. Hitel és pénzkölcsön nyújtása:
10.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére..
10.2. Pénzkölcsönnyújtás
a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;
b) követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;
c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet;
d) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység;
e) zálogkölcsön nyújtása;
e) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás).
10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.

(Hiteltársulás) 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás