A HITELES MOZGALOM LEVELE A BANKSZÖVETSÉGNEK

Tisztelt Becsei András alelnök úr!
         Tisztelt Kovács Levente főtitkár úr!
                  Tisztelt Magyar Bankszövetség!

 
Tegnapelőtt a Kúrián kértem és kaptam egy másolatot arról az ítéletről, melyet Önök a 2016.EI.II.J.37 számú Kúriai levél (Wellmann levél a Bankszövetségnek) szerint sikeresen letiltattak a Kúria és a Bírósági Határozatok Gyűjteménye honlapról.

Elővettem a Kúria 2013-as határozatát is. Rendelkezésemre állt így két Kúriai döntés.  Összehasonlítottam a Pfv.I.21.156/2015/5 számú ítéletet a 6/2013 számú Polgári Jogegységi Határozattal. Azért végezetem összahasonlítást, mivel a Kúriáról a Bankszövetségnek küldött levél szerint valamiféle ellentmondás van az ítélet és a jogegységi határozat között.

Elsőként el kell mindenkinek fogadnia azt, hogy ez a jogegységi határozat lehetővé teszi, hogy egyedi ügyekben a bírók eltérjenek a jogegységi határozat általános megállapításaitól:



A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e. Az egyes szerződések, egyes szerződéstípusok egyedi megvizsgálása, egyedi, illetve többlet tényállási elemek feltárása, értékelése csak a konkrét perekben lehetséges.

Gondoljuk végig, valóban elképesztő lenne, hogy egy jogegységi határozat már előre tartalmazná az ítéletet, függetlenül attól, hogy mi a perben a felek álláspontja és hogy a felek milyen bizonyítékokat nyújtanak be. Azt hiszem ezt a fajta bíráskodást hívták korábban koncepciós pernek: az ítélet már a tárgyalás megkezdése előtt készen volt…

A kölcsön összegének (szerződés tárgya) meghatározásáról így rendelkezik a jogegységi határozat:

A másik szokásos meghatározási mód az, hogy a kölcsönt forintban határozzák meg, de a  szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra, a szerződésben meghatározott időpontban az ott meghatározott pénzintézet deviza vételi árfolyama figyelembe vételével, és ezt az összeget, valamint annak járulékait kell az adósnak forintban visszafizetnie a mindenkor irányadó eladási árfolyamon számítva.

Nem szükséges ugyanis, hogy maga a kölcsönadott, folyósított összeg, illetve a törlesztések összege tételesen szerepeljenek a szerződésben, hanem az is elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva.

A Hpt. 213. § (1) bekezdése értelmében az a)-g) pontoknak nem megfelelő tartalmú szerződés semmis. E felsorolásban vannak olyan pontok, amelyek az egész szerződés érvénytelenségét eredményezhetik, például, ha a szerződés tárgya, a THM mértéke, illetve a törlesztőrészletek nagysága nincs a szerződésben rögzítve.

Az Önök által letiltatott ítélet így rendelkezik:

„Deviza alapú bankkölcsön esetében a kölcsönszerződésnek tartalmaznia kellett volna a kölcsön főtárgyát: a kölcsön tárgyát képező devizát, mégpedig pontos, összegszerű megjelöléssel vagy legalábbis magából a kölcsönszerződésből egyértelműen kiszámítható módon. A kölcsönszerződés e hiányosságát a Bank utólag megküldött folyósítási értesítője nem pótolja.”



„Azon, hogy elmaradt a kölcsönszerződésben a kölcsön összegének devizában való meghatározása, nem változtat az a tény sem, hogy a kölcsönszerződés további részét képező zálogszerződésben, valamint a zálogjog bejegyzési kérelemben szerepel az, hogy a kölcsön tőkeösszege 37.411 CHF, hiszen ettől az összegtől eltér a … folyósítási értesítőben tájékoztatásként feltüntetett adat, amely szerint a kölcsön összege 38.032,45 CHF.”

„A szerződő felek a közjegyzői okirat kölcsönszerződést tartalmazó részében kizárólag forintban határozták meg a kölcsön összegét, devizában nem, és a szerződés …. pontjai alapján a kölcsön devizában meghatározott összege nem is számítható ki.”

A kölcsönszerződés törvényes megkötéséről a hitelintézeti törvény így rendelkezett a szerződés megkötésének idején:

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
a) a szerződés tárgyát,
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.
(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.
(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

(Elég egyértelmű megfogalmazás, nem is értem miként engedhették meg maguknak a bankok, hogy százezer számra figyelmen kívül hagyták ezt az egyértelmű, kötelező előírást.)

Képtelen vagyok rájönni arra, hogy az ítélet hol nem felel meg a jogegységi határozatnak. Mindenképpen szükséges tehát, hogy az Önök, a Bankszövetség álláspontját megismerjem.

Kérem, küldjék el azt a levelet, melyet a Kúriának küldtek, a hivatkozási szám feltehetőleg MBSZ/70/I/2016. A Hiteles Mozgalom is több észrevételt küldött már a Kúriának az elmúlt években, ezeket azonban mind nyilvánosságra hoztuk a honlapunkon. Talán az lenne a legszerencsésebb, ha az elmúlt években a Kúriának írt leveleiket a Bankszövetség mind elérhetővé tenné a honlapján.

Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy egyet értenénk a Kúria 6/2013 számú Polgári Jogegységi határozatával. Több alkalommal is felhívtuk a Kúria figyelmét a vélt hibákra és minden esetben kértük, hogy tartsanak devizahiteles konferenciát. Javasoljuk, hogy a Bankszövetség is kezdeményezze a Kúriánál a devizahiteles konferencia összehívását, melyen a civilek is részt vehetnének. Természetesen a Bankszövetség is, hiszen ugyanolyan civilek szervezete mint az érdekvédő devizahiteles szervezetek.

Úgy tűnik, hogy a Kúria jobban hallgat Önökre, mint ránk devizahitelesekre. Egészen biztos lesz devizahiteles konferencia a Kúrián, ha Önök is kezdeményezik.



Talán egyetértünk abban, hogy a szakmai viták rendezésének módja a nyílt és őszinte eszmecsere és nem a titokban végzett nyomásgyakorlás.

Feltételezzük, hogy nincs kifogásuk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 8. és 10. cikke ellen.

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni. Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon …. jogai és kötelezettségei felől.

Feltételezzük, hogy nincs kifogásuk az Európai Unió Alapjogi Chartájának  47. cikke ellen.

A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja.

Feltételezzük, hogy nincs kifogásuk az Alaptörvény XXVIII. cikke és 26. cikke ellen.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Önök szerint Dr. Wellmann György bíró úr eljárása mennyire felel meg a fenti elveknek?
Várom válaszukat, mély tisztelettel:

Szabó József Hiteles Mozgalom ügyvezető

Szólj hozzá

Hozzászólás