A FORINTOSÍTÁS RÉSZLETEI

A BANKSZÖVETSÉG BEMUTATJA: A FORINTOSÍTÁS RÉSZLETEI – AVAGY KECSKÉRE A KÁPOSZTÁT…

A devizahitelek elszámoltatása során az ügyfelekre, a bankokra és a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is feladatok hárulnak, ezek részleteit ismerhettük meg a Bankszövetség és az MNB mai, közös sajtótájékoztatóján. Meddig kell jelentkezni a banknál az elszámoláshoz, és ki ellenőrzi, hogy nem ver át a bankom? A Pénzcentrum cikkét közöljük.


Májusban kezdődött a devizahitelesek "megmentését" szabályozó mentőcsomag megalkotása, összesen négy törvény és számos MNB, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott rendelet szabályozza majd az elszámolást és a forintosítást. A technikai kivitelezés azonban még hátra van, várhatóan 2015 tavaszán kezdődik meg a törvények és rendeletek végrehajtása – írja a Pénzcentrum.
A legjobban azok járnak, akik megfogadták a Bankszövetség ajánlását és beléptek az árfolyamgátba
– mondta Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára. Az elszámolás és a forintosítás folyamata nekik lesz a legkedvezőbb.



Mik a fő határidők?
2015. január 1. – érvénybe lép a jövedelemarányos törlesztőrészlet, illetve a devizahiteleket ekkortól fixált árfolyam mellett törlesztik az ügyfelek
Február 1. – fair bank törvény érvénybe lép, a nem perelő bankok elszámolása a hónap második felében történik, később visszamenőlegesen ettől a dátumtól forintosítják a devizahiteleket
-Március 1-től április 30. – az ügyfelek megkapják az elszámolást
-Május 1. – új törlesztőrészlet meghatározása

 

Milyenek lesznek a forintosított hitelek?
-A kamatfelár periódusa 3, 4, illetve 5 év lehet a hátralévő futamidőtől függően
-A referenciakamat a 3 hónapos BUBOR lesz, a kamat (és ezzel együtt a törlesztőrészlet) három havonta változhat
-A forintosítási törvény szabályai szerint jönnek létre az új hitelek
-A díjak és jutalékok mértékét maximálják, és átláthatóvá teszik
-A korábbi, szerződésben szereplő díjakat rögzítik, a kamatfelár-periódus viszont a fentiek szerint változhat

 

Mitől függ, hogy mennyit kapok vissza?
-Futamidő
Felvett összeg
-Egyoldalú kamatemelés mértéke
-Árfolyamrés mértéke
-A szerződéskötés időpontja
Ez alapján az ügyfelek két nagy kalapba tehetők bele. Az ügyfelek nagyjából negyede 25 és 30 százalék közötti, míg a az ügyfelek több mint fele a tőketartozás mindössze 10 és 20 százalék közötti részét kaphatják vissza.

 

Mik a teendői a devizahiteleseknek?
Az adósoknak és az adóstársaknak együtt kell működniük az elszámolás és forintosítás során, mivel csak így mehet végbe a folyamat
– mondta Freisleben Vilmos a jegybank Fogyasztóvédelmi igazgatója. Minden adóstársnak vannak teendői az elszámolás miatt.
A lakcím, név és bankszámlaváltozást be kell jelenteni, lehetőleg minél előbb, a jegybank igazgatója szerint ezt január során érdemes elvégezni. Ez igaz az élő szerződésekre, a lezárt szerződések esetén pedig kiemelt jelentőségű. Ha ezt elmulasztanánk, annak jogkövetkezménye is lehet.
A lezárt szerződéseknél, ha van folyószámlánk a banknál, ahol a hitelt felvettük, akkor arra a bankszámlára kapjuk meg az elszámolás összegét. Ha ilyen nincs, de a hitelintézet ismeri más banknál vezetett számlánkat, akkor arra kapjuk meg a pénzt. Egyéb esetben az újonnan bejelentett számlánkra érkezik az összeg, a bejelentésünk után 15 napon belül.

 



Ki ellenőrzi azt, hogy nem ver át a bankom?
A jegybank folyamatosan ellenőrzi a bankokat, kiemelten az alábbi felügyeletet végzik:
-Határidők betartása
-Számítási módszer ellenőrzése
-Az ügyféltájékoztatás pontossága
-Annak ellenőrzése, hogy megfelelnek-e a törvényeknek és a rendeleteknek
A forintosítás lezárulásával az MNB ellenőrizni fogja a folyamatok törvénynek megfelelő végrehajtását is, amiről a közvéleményt tájékoztatja.

 

Mi lesz a forinthitelekkel?
A jegybank közérdekű keresetet indíthat a forint alapú kölcsönök esetén, azonban ezek még előkészítés alatt álnak. Ezeknek a hiteleknek a már megvannak a végrehajtási határidőik, de a részleteket még nem ismerjük, a végrehajtást az MNB vizsgálja.
Mi a helyzet a késedelmesen fizetőkkel és az árfolyamgátasokkal?
A visszatérítés összege a hitelösszegből kerül levonásra – mondta Becsei András, a Bankszövetség alelnöke. Van viszont két eset, amikor nem elsősorban a tőkéből vonják le az elszámolást:
-Hátralék és késedelmi kamatok esetén
-Árfolyamgátas gyűjtőszámlán lévő pénz esetén
-Az árfolyamgátasok nem fognak rosszabbul járni
– nyugtatott Binder István, a jegybank Felügyeleti szóvivője. A nem teljesítő hiteleknél a hátralékos részből történik az elszámolás, a követeléskezelőknél lévő ügyek esetében a követeléskezelőnek kell elszámolni. Emellett a Nemzeti Eszközkezelő is felkészül arra, hogy ingatlanokat vásárolhasson. – Index

Szólj hozzá

Hozzászólás