A FEGYVER, AMELLYEL LEIGÁZTÁK AZ ORSZÁGOT-A DEVIZA ALAPÚ CSALÁS KOMPLEX RENDSZERE

A DEVIZA ALAPÚ CSALÁS KOMPLEX RENDSZERE

Ahhoz, hogy bárki megérthesse: mit és hogyan okoztak vezető magyar bankárok több millió magyar polgár terhére, elsőként egy bizonyító erejű bemutató példára van szükség.

A világban sehol sem létezik olyan hitel-kölcsön pénzügyi termék, ahol a banki előírás szerinti fizetés mellett a tartozás nem csökken. Ez kizárólag egy tervezett és szándékos cselekményre vezethető vissza.

Nézzék meg, és gondolják végig ezt a rejtett kifosztást.

 

Mintapélda a deviza alapú, vagy devizában nyilvántartott jogügyletek

szerződésen kívül történő jelentős (CSALÓ) károkozására.

 

A mintapélda bármely 3 egymást követő időpontot mutat be.

A kölcsön minden valós pénzeszköze (a kifizetés és a törlesztések is) CSAK ÉS KIZÁRÓLAG forint pénznemben vannak teljesítve.

A példánkban a kölcsön nyitó összege 850.000.- Ft, átszámolva 5 ezer CHF

A példánkban a kölcsön kamata: évi 12% / havonta 1% azaz 0,01 egyenleg-szorzó

A példánkban a kölcsön költsége: évi 6% / havonta 0,5% azaz 0,005 egyenleg-szorzó

A példánkban a kölcsön törlesztőrészlete: havonta 100 CHF

A példánkban a kölcsön havi árfolyamai: 170.- Ft, 200.- Ft, és 240.- Ft,

Az árfolyamkockázat csak valós pénzeszközt, azaz a havi törlesztést érinti.

A bank a nyilvántartást MINTHA devizaszámla módon vezeti -a deviza értékek folyamatos görgetésével.

A példánkban az összes árfolyamkockázat 10.000.- Ft, mivel fix deviza értéket határoztunk meg. Az összes árfolyamkockázat az induló értékhez képest van vetítve.

Az egyenleghamisítás oka: a Bank a havi nyitóegyenleget nem értékeli az aktuális árfolyamnak megfelelően, ezzel az adósnak – és mivel ezen összeget nem vallotta be jövedelemként – az állami költségvetésnek is kárt okoz.

A törvényes elszámolásnál a Bank az árfolyamváltozásból származó értékelési különbséget, azaz a 746.- CHF és a 699.-CHF összeget egy technikai számlán kellene, hogy kezelje, és év végén összesítve a + és a tételeket a könyveiben jóváírja.

A példaidőszak végén látható az a HUNGARIKUM, mely szerint a tartozás a szabályos fizetés ellenére NŐ. Ilyen a világon sehol sem fordul elő.

A csaló károkozás legnagyobb láthatatlan kára az egyenleghamisítás – itt 347.235.- Ft.

Az egyenleghamisításból az ebből származó %-os megállapítású tételek is kárt okoznak: ezek összesített értéke – itt 7.481.- Ft.

Jól látható a valóságos károkozás, és a kommunikációs árfolyamkockázat különbsége.

 

KOMPLEX RENDSZER

Ez a maffia bűntény egy komplex rendszert alkot, mely minden területen felkészült.

Hétköznapi nyelven „Don Csányi és a Magyar MAFFIA Bankszövetség” kifejezéssel lenne jellemezhető a helyzet, hiszen olyan társadalmi szintű összefonódás tapasztalható, amely talán csak a közép és dél Amerikai országokra volt jellemző.

Bankrendszerünk együttes működéseként létrejött polgári konfliktus a kiindulási alap.

Nem hitelezési gyakorlat kérdése csupán: a devizahitelezés valóban hibás termék, de eleve nem lehet egy rejtetten és tudatosan megkárosító rendszert pusztán hibának nevezni. Nem kerülhető ki a bűncselekményi tényállás megvalósulásának megállapítása.

A cél nem közvetlenül a banki extraprofit volt, hanem a Kádár rendszerben szocializálódott, magasan képzett és kiterjedt banki kapcsolatrendszerrel rendelkező bank vezetők személyes meggazdagodása (áttételesen kapcsolataik jövedelemhez juttatása) és a nemzetközi bankvilág felé a kiemelkedő szakmai teljesítmény mutatása volt.

MOTIVÁCIÓ

A bűncselekményt NEM a BANK, és nem extraprofit ÉRDEKÉBEN TALÁLTÁK KI.

A volt kommunista bankrendszer vezető bankárai, a rendelkezésükre álló összes szakmai társadalmi és politikai eszközrendszerrel a személyes – családi gazdagodásukra törekedtek, miközben az anyabankok mit sem sejtő részvényesei előtt a teljesítményeik alapján, szakmai kiválóságukkal kérkedtek. Ezek az emberek ma is a nemzetközi bankvilág köztiszteletben álló szakemberei, akikhez „elvileg” kétség sem férhet.

Megtehették.

A csaló bankárok az általuk működtetett maffiaszervezet segítségével találták ki és szervezték meg ezt a briliáns bűncselekményt, amiről bátran megállapíthatjuk: majdnem tökéletes bűntény lett. Minden a kezükben összpontosult: a jogalkotás; a szerződéses szabadság; a banki nyilvántartás és üzemtan különleges rendszere; a bankfelügyelet jogi alaptalansága és a benne dolgozó személyek; az oktatás és az igazságügyi szakértés rendszerének privilégiuma.

Miért kellett a hibrid termék? Két alapvető tényező miatt: 1. a csalás értéke  alacsonyra tervezett volt; 2. devizahitelt soha nem vettek volna fel a magyar emberek, akik jellemzően sohasem jutottak el külföldre, akik nem is láttak életükben sem idegen pénzt.

KIS FILLÉR

A bankár bűnözők nem rabló módjára, akartak meggazdagodni. Ismerték a sok kis fillér-nagy forint elvet. Tudták, hogy tartós és alacsony árfolyam emelkedés a várható trend a deviza árfolyamok ügyében, ezért bizton számíthattak a folyamatosan csordogáló, láthatatlan haszonra.

Nem volt előre látható, a 2008 – 2009-es banki anomália miatti ugrásszerű növekedés, a deviza árfolyamok elszabadulása. Ők 2008-ban a pénzügyminisztériumi egyezségnél még találhattak volna menekülési utat, de a mohóságuk, és büntethetetlenségük érzete ekkor már elhomályosította az ítélőképességüket.

Már 2011 decemberében lebuktak, hiszen ekkor publikálta Soltész Sándor Nyírmeggyesi polgár a csalás leleplezését jelentő megállapításait.

Sajnos, ő még nem vonta le a megfelelő következtetéseket a felfedezéséből, így a devizás károsultakat védő szervezetekhez továbbította az anyagát. A szervezetek vezetői azonban vagy nem értették meg, vagy már akkor korrumpálódtak, ezért az ügy nem kavart nagy hullámokat.

KOMMUNIKÁCIÓ

A „devizahitel” kommunikáció meghatározó eleme a nemzetközi bankszféra félrevezetésének; – az anyabankok – felé történő elszámolás és az itthoni beosztott és külsős bankszakemberek felé is. A sok ezer magyar banktisztviselő ugyanis nem végezte volna a munkáját, ha tudatában van a csalásnak. Ők mindannyian devizahitelként (annak megfelelő törvényes módon) könyvelnek a mai napig.

A „devizahitel” kommunikáció meghatározó a könyvelés -nyilvántartás miatt. Ez a módszer teljesen elfedi – álcázza a jogtalanságot. A devizahitel homogén, nincs benne átváltás. Vélelmezhető, hogy az átváltásokat devizára más tisztviselő végzi, mint aki a kapott deviza értékeket idősorosan elkönyveli. A forint és a devizakönyvelés ugyanis teljesen elválik egymástól a banki eljárásban: tervezetten más tételekkel dolgozik a két részterület, így a nyilvánvaló csalás nem vehető észre a bankon belül sem.

TÁJÉKOZTATÁS


Alapvetően nem a tájékoztatás hiányáról kell beszélnünk, hanem az ügyfél tudatos megtévesztéséről és folyamatos tévedésben tartásáról.

Mit jelent ügyfél nyelven az „alapú” kifejezés? Egyszerűen megfogalmazva az „olyan, MINTHA” lenne a helyes kifejezés. Az adósok tudomásul vették azt a szóbeli-reklámbeli banki tájékoztatást, miszerint a bank olcsón tud az ő DEVIZA HITELÉHEZ forrást szerezni, ezért az ő FORINT KÖLCSÖNÉT alacsonyabb kamattal adja, feltéve, hogy az árfolyamkockázatot az adós teljes egészében (a bank részét is, de ezt nem mondták ki soha) elvállalja.

Az ügyfelek az olcsó banki forrásszerzésre vonatkozó információk tudatában fogadták el azt, hogy a bank devizában tartja nyilván a kölcsönüket, és nem forintban.

Az ügyfelek sohasem kértek és kaptak deviza kölcsönt; ilyet nem is vettek volna fel.

Az ügyfelek többsége soha életében nem is látott svájci frankot. nem tudja pontosan, hogy mit jelent a deviza, nem érti a valuta és a deviza közötti különbséget sem.

Az ügyfelek többsége egyáltalán nem érti a részére kiküldött deviza egyenlegeket, így arra sincs esélye, hogy ellenőrizze azok valóságtartalmát.

A szocializmus évtizedeiben az embereknek SOHASEM LEHETETT a tulajdonában IDEGEN VALUTA, DEVIZA. Ezt a magyar diktatúra önkényesen és megfellebbezhetetlenül átváltotta forintra.

Az árfolyamkockázat lényegét és számítási módját SOHA, SEHOL nem írták le, nem is magyarázták el az ügyfélnek. Arról sem tájékoztatták, hogy a bank a saját árfolyamkockázatát is az ügyfélre terheli. Nem magyarázták el, hogy az árfolyamkockázat mindig abban az időpillanatban keletkezik, amikor a két pénznem közti átváltásra van szükség – tehát kizárólag a törlesztéskor.

Sohasem közölték az ügyféllel az árfolyamkockázat számításának módját és aktuális értékét.

A kamatszámításra egy olyan, az átlagos ügyfél számára érthetetlen képletet biggyesztettek a szerződésekbe vagy a szabályzatokba, amelyet sohasem konkretizáltak, és amelynek ellenőrzéséhez nem is adtak át megfelelő adatokat.

Az ügyfél a havi elszámolásnál egy folyószámla elszámoláshoz hasonló, érthető és áttekinthető tájékoztatást várt volna, de ilyet soha nem kapott.

A változásokról semmilyen érthető és ellenőrizhető tájékoztatást nem adott sem előzetesen, sem utólag a bank. A bank a mai napig az ügyfelek kérésére sem hajlandó érthető és ellenőrizhető tájékoztatást adni a hitelszámla történetekről: felmerül az a gyanú, hogy a bank nem vezeti naprakészen ezeket, hanem évente egyszer kreatív módon konstruál valamit.

A mai napig az országban egyetlen ügyfél sem kapott átlátható és érthető elszámolást a banktól. A végelszámolás hiányában senki nem tudhatott ellentmondani a végrehajtási eljárások során, ezzel az ügyfél jogai súlyosan sérültek.

IDŐ

A csalók terveiben – ahogyan a hétköznapi emberében is – 2010 az euró bevezetésének a céldátuma volt. Az ügyfelek tehát szándékaik szerint nem 20-25 évre vállaltak árfolyamkockázatot, hanem csupán 5-6 évre.

Ha a politika nem tolja el a csatlakozást, a csalás sohasem derülhetett volna ki.

JOG

Ma, a hatályos jogszabályok szerint egyetlen olyan deviza alapú jogügylet sem érvényes, amelynek „devizaszámla” típusú vezetése, nyilvántartása történt, a jogszerű értékelés helyett.

Ptk 200.§ (2) jog erejénél fogva semmis és érvénytelen

Ptk 234.§ (1) külön eljárás nem kell

LB. 1/2010. (VI. 28)PK Vélemény: az érvénytelenség általános jogkövetkezményéről – a jogsértés nem alapíthat jogot.

Büntető jogsértések: csalás, számviteli törvény megsértse; költségvetési csalás; emberiesség elleni bűntett; és a további Btk tényállások

Alaptörvény

XV. cikk – törvény előtti egyenlőség

XXIV. cikk – joghatóság időben, részrehajlás nélkül, tisztességes módon

EU Alapjogi Charta

47.cikk – tisztességes eljáráshoz jog, nyilvánosság, ésszerű időn belüli eljárás

EU Emberjogi egyezmény

6. cikk – tisztességes tárgyalás – az ügyészség megakadályozza

13. cikk – hatékony jogorvoslat

14. cikk – megkülönböztetés tilalma

OKTATÁS

A csaló bankárok a szocialista rendszer legképzettebb banki szakembereiből kerültek ki.

A Magyar Bankszövetség felhasználásával ők „diktálják” a magyar pénzügyi jogszabályok alkotását a rendszerváltás óta. Ők szervezik és bonyolítják le a közjegyzők, az ügyészek, a bírók, stb és minden érintetti kör képzését és szakmai továbbképzését. Ők adják az igazságügyi szakértőket közvetlenül, s ezek képzését tájékoztatását is. Ők befolyásolják személyi és szakmai szinten egyaránt a pénzügyi szervezetek állami felügyeletét.

A Bakszövetség szerepét és tudatos részvételét jelzik azok a tények is, hogy szakmai érdekvédő szervezetként folyamatosan kijátssza, félrevezeti a magyar hatóságokat, sőt: napjainkban már a magyar állam, a kormány elleni terror-fenyegetést is hallhattunk tőlük. Furcsamód az igen sokrétű szakmai szervezet semmit nem tett sohasem a nyilvánvalóan ezernyi hibától-törvénysértéstől terhes egyedi szerződések szakmai javításáért.

 

ADMINISZTRÁCIÓ

A bankszakmai alkalmazotti körök feladat specializált képzést kapnak; munkájuk résztevékenységekre és eljárásokra ad csupán lehetőséget. Nem lehet kellő átlátásuk a teljes rendszerre nézve, miközben a banküzemben minden eljárás, magas szakmai tudású szakemberek részvételével biztosított.. A dokumentációt a régóta létező devizahitel dokumentációkra szerkesztették, ravasz módon kiszervezve mögüle a forint elszámolásokat.

A banki adminisztráció szándékosan NEM VEZET átlátható és érthető dokumentációt a deviza alapú forintügyletek szabályos értékelése alapján, ahogyan soha nem számolt el ügyfeleivel tisztességesen –  átlátható és érthető módon.

A banki alkalmazottak oktatása devizahitelezésre irányul, nem a gyakorlatban megvalósult deviza alapú HIBRID forintkölcsönre.

A pénzintézetek eltérő adattartalommal KETTŐS KÖNYVVEZETÉSI bűnös gyakorlatot folytatnak a lebukás elkerülése érdekében. A forint ebben a rendszerben sohasem találkozhat  a belőle származtatott deviza értékekkel.

 

VÉDELEM

Feltűnő, hogy milyen azonosságok: elkövetett, beépített törvénysértés tömeg jellemzi a deviza alapú jogügyleteket. Azért is különös ez, hiszen ezek a pénzintézetek nagy számban foglalkoztatnak igen magas jövedelemmel, magas szakmai kvalitású pénzügyi és jogi szakembereket.

Nyilvánvalóvá vált a szándék: minden jogorvoslati eljárást olyan mederben kell tartani, ahol a bank az adóssal szemben mérhetetlenül fölénybe kerül. Ez pedig a polgári jogi útra terelés.

Meg kellett akadályozniuk az egységes bűnügy felmerülését is, hiszen mindaddig csupán egy-egy jelentéktelen szerződéses magán jogvita van a bíróság előtt: adós kontra hitelező.

Az elterelés a mai napig kiválóan működik!

Minden módon megakadályozandó a büntető eljárás lehetősége, hiszen ott az ÁLDOZAT adós, az ÁLDOZAT állammal egyenrangú fél, szemben a BŰNELKÖVETŐ csalókkal.

 

KORRUPCIÓ

Csak feltételezni lehet a VIP hitelek, az illegális pártpénzek, (wiszkis dobozok és nejlon szatyros 50 milliók) létét.

Az ügyészségi bűnpártolásra – korrupcióra azonban tényszerű a megállapítás, hiszen a feljelentések VIZSGÁLATÁT ELUTASÍTÓ ügyészek pl. a szerződésekben foglaltakra hivatkoznak a SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI megkárosítások esetén; vagy pl. meg sem említik az állami költségvetés kárát.

Nem tudni, mi is ez: megfélemlítés, vagy konkrét anyagi megvesztegetés.

 

FORRÁS

A hétezer milliárdos deviza alapú hitelezés forrása biztonsággal állíthatóan NEM valóságos  pénz, hanem jogi úton teremtett hitelpénz. Ismereteim szerint a magyar jogszabályok a kereskedelmi bankok hitelpénz teremtésére lehetőséget adnak.

A folyamatban levő svájci feljelentésünk fog csak választ adni arra, hogy mennyi deviza állt a csalók rendelkezésére a valóságban, és mennyi idegen pénzt „hamisítottak”, azaz adtak ki fedezet nélkül.

 

KÁRÉRTÉK

Nagyságrendjében LEGKEVESEBB 5 EZER MILLIÁRD az adósoktól közvetlenül, és LEGKEVESEBB EZER MILLIÁRD a közpénzből – a csecsemőktől az aggastyánokig -a kár.

Ez azonban szolid becslés, hiszen nem vizsgáltuk a vállalkozói és az önkormányzati deviza alapú jogügyletek károkozását. A teljes kárérték akár a magyar kereskedelmi bankok könyv szerinti értékét is elérheti! A bűncselekmény kárrendezésekor a magyar államnak meg kell kapnia a törvényesen járó kárpótlást a kereskedelmi bankoktól.

SZERZŐDÉSEKEN KÍVÜLI LOPÁS az egyenleghamisítás – HUNGARIKUM – tartozás a fizetés ellenére NÖVEKSZIK

 

MEGOLDÁS

Megoldásunk alapja azonos a probléma elemzésének alapjával. Mi, károsultak csak és kizárólag a hatályos jogszabályokon alapuló kezelést fogadjuk el. Minden szükséges jogszabály a rendelkezésre áll, csak alkalmazni kell őket! Az államnak és a bíróságnak egyaránt kötelessége a hatályos magyar jogrend védelme és tiszteletben tartása. Ha ez történik, akkor nem lehet fikciókon, ötleteléseken, egyéni, szakmai vagy politikai érdekeken alapuló megoldásokkal – jogalkotással sem! – belenyúlni egy jogilag egyszerűen rendezhető polgári konfliktusba!

A politikai érdek nem annulálhatja a jogrendet, a jogbiztonság érdekét.

A megoldás első aktusa a bűncselekmény kimondásának napjáig kell hogy tartson, mert ezzel azonnal leállítható minden, jelenleg súlyosan jogsértő, a magyar polgárokat tönkre tevő eljárás!

A csalás károkozását el kell számolni minden egyes szerződés esetében. Ennek egy záró elszámolás lesz a vége, amely pontos forint értéket ad ki a záró egyenleg átváltása nélkül is.

A csalás azonban nem vihető tovább a deviza kockázattal, mert az idegen valuta indexáló használata is gazdasági veszélyeket hordoz magában és a kölcsönök teljes deviza fedezete sem bizonyítható. Jelenleg tehát FORINT KÖLCSÖN-ről beszélhetünk csupán, amit NEM LEHET és NEM SZABAD FORINTOSÍTANI!

 

A pénzintézeteknek MINDEN EGYEDI DEVIZA ALAPÚ JOGÜGYLET esetében TÉTELESEN EL KELL SZÁMOLNIA, mert EDDIG EZT EGYETLEN ADÓS ESETÉBEN SEM TETTE MEG!

El kell számolnia a magyar költségvetés felé is, mert ha az adósnak nem számolt el, akkor mi alapján vallotta be az adófizetési kötelezettségét???

A bíróság ne politikai vagy társadalmi elvárás alapján döntsön, hanem kizárólag JOGI ALAPON, ahogyan a Kúria eddigi döntései is megszülettek.

Nézzük a megoldást, melynek alapja a két fél eredeti szerződési szándéka volt, de amelyet a csaló személyek eltorzítottak a leírt szöveg segítségével is.

Minden szerződéses elem esetében a tisztességes szerződéses magatartás és a változtatások indokoltsága egyaránt, és egyszerre értékelendő.

·        Deviza kérdés. A bank tájékoztatása szerint a kölcsön azért kedvező, mert az ő forrásszerzése devizában sokkal kedvezőbb, mint forintban. A bank ezért cserében az árfolyamkockázat teljes átvállalását kéri az adóstól, amit az elvállalt és aláírásával igazolt. Az árfolyamkockázat kizárólagos hordozója a törlesztés.

·        A szerződések megvalósításában azonban a bank megtévesztette az adóst: Mohósága fiktívvé, és létre nem jött kölcsönné változtatta a szerződést, hiszen a deviza rendelkezésre bocsátása nélkül nem valósult meg a kölcsön, csupán a hitelszerződés ígérvénye „lóg a levegőben”.

·        Kölcsön kifizetése: A szerződésekben megvásárolja a bank a kölcsön teljes pénzeszközét, és ezt a hivatalos devizavétellel, a vételi árfolyam alkalmazásával biztosítja. Ebben az esetben egyetlen peták deviza sem marad a kölcsönben, hiszen a bank az adós tulajdonát képező összes forrás devizát a devizaváltás pénzügyi szolgáltatás keretében vette meg. Kölcsön nem jött így létre, mert az adós nem kapott devizát senkitől; a deviza átadásról a bank nem készített semmilyen bizonylatot. Nyilvánvaló, hiszen akkor el kellett volna magyarázni a deviza alap fiktív mivoltát. Ha az adós nem kapott a banktól devizát, amit eladhatott neki forintért, akkor nincs tartozás: a dokumentumok szerint csak az adóstól vételi árfolyamon megvett deviza átváltása bizonyítható. Ebben az esetben csak és kizárólag forint található az ügyletben, és a devizához kötődő összes szerződéses elem fiktívvé, valótlanná válik. A szerződések szövege szerinti esetben a bank mind a számviteli törvényt, mind a polgárnak a rendelkezésére álló deviza feletti törvényes rendelkezési jogát megsértette. A probléma rendezése egyszerű: a valóságos gazdasági eseménynek megfelelően kell a szerződés megtévesztő szövegét értelmezni. Amennyiben a bank eladja az ő forrás devizáját, és a vevő eladási árfolyamon vásárol a banktól devizát, úgy a deviza alapú kölcsönügylet megvalósul, és a devizához kötődő összes szerződéses elem valóssá válik. Jogos lesz a devizában nyilvántartás és a teljes árfolyamkockázat vállalása egyaránt A bank eladja a tulajdonát képező devizát, így minden tranzakció devizában nyilvántartható a szerződő felek akarategyezősége szerint. Ebben az esetben a deviza alapú kölcsön megvalósul, az adósnak nem keletkezik kára a devizaváltási műveletben, így nagyvonalúan eltekinthet a deviza feletti rendelkezési jogának korlátozásán. A tartozás (tőke, azaz a folyósítás és az egyenlegek) értékelése minden esetben, ahogyan a bank eladja a forrásdevizájáteladási árfolyamon kell hogy történjen. Lásd a következő elszámolási táblázatban.

 

·         Törlesztés szerződésekben alkalmazott megoldása ennek megfelelően szintén fordított kell hogy legyen: a bank megvásárolja az adós devizájának megfelelő forintját, és a vevő vételi árfolyamon adja át a banknak deviza egyenértéket. Ebben az esetben sem keletkezik az adósnak kára a devizaváltási műveletben, így nagyvonalúan eltekinthet a deviza feletti rendelkezési jogának korlátozásán. A deviza vétel és eladás rendezése révén a fiktív gazdasági események valós tranzakciókká válnak. A törlesztés (befizetés, árfolyamkockázatot meghatározó költségek) értékelése minden esetben, ahogyan a bank megvásárolja az adós devizaértékű forintját – vételi árfolyamon kell hogy történjen. Lásd a következő elszámolási táblázatot.

 


·        Kamat. A bank forrásszerzése csak egyetlen időpillanatban értékelhető: kizárólag akkor, amikor a rendelkezésére álló pénzt kölcsön formájába átadta. A szerződésekben az induló kamat teljes egészében kifejezi a bank kalkulációját (az adós hitelkockázatától a forrásszerzés összes kockázati eleméig) a hitel teljes időszakára vonatkozóan. Ezt a tényt pontosan jelzi a svájci kamatláb megnövelése a bank saját kalkulációjával. Mivel e tétel a bank belső kockázatkezelési és üzleti megfontolása, a kamat jövőbeli változtatása kizárólag a svájci kamat változásának megfelelően indexálva történhet! Az adósnak semmilyen egyéb, a bank forrásszerzéséhez kapcsolódó tételhez nincs köze, hisz azt a CHF LIBOR +felár %-ban már megfizeti. Ez a felár % NEM VÁLTOZHAT. (CHF LIBOR London Inter-Bank Offer Rate. Londoni bankok egymásnak felajánlott svájci frank-hitel kamatainak napi szintű, speciális átlagolása. Több időszakra -pl. 3 hónapos CHF LIBOR, 1 éves CHF LIBOR- adják meg és naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. Sok pénzintézet használja, általában az 1 éves CHF LIBOR-t kölcsöneik árazásához. Ilyen esetekben a LIBOR kamat feletti marzsot határozzák meg. Például a CHF LIBOR +2% annyit jelent, hogy a svájci frank mindenkori -1 éves- LIBOR kamata -mondjuk 1,00%- + 2% lesz a hitel kamata, azaz 3,00%.) A törvényes megoldás szerint meg kell állapítani a CHF LIBOR feletti +felár % pontos nagyságát, és minden további kamatváltozáskor csak ezt kell és szabad alkalmazni. (példa: az adós szerződésében 6% kamat volt a 2%-os CHF LIBOR mellett a banki felár tehát 4%. Ha a CHF LIBOR 0 %-ra csökken, akkor az adósnak 4 % kamat fizetés a törvényes kötelessége) Minden esetben a LIBOR %-os aktuális érték közlése kell. Lásd az elszámolási táblázatot.

·        Költség. Fix százalékos érték, mely bár törvény szerint nem is létezhetne, de az adós a szerződés elfogadásával ezt is elfogadta. Indokolt, de csak és kizárólag a mindenkori egyenleg számításának megfelelően. A kiindulási értékhez kötni tisztességtelen, az erőfölénnyel való visszaélést jelentene. A folyósított összeghez kötött költség a csökkenő adósságra vetítve, százalékos értékében többszöröse lenne az adós által a szerződésben megismert és elfogadott értéknek – ez szintén az adós megtévesztése, szakmai ismereteinek hiányával való visszaélés lenne. Minden esetben a folyósított hitel összegéhez viszonyított %-os érték közlése kell, az értékarányos kezelés megállapítása érdekében. Lásd az elszámolási táblázatot.

·        Elszámolás. A szerződések elszámolása a valóságban, a Hpt előírásainak megfelelő átlátható és érthető formában senkinél és sohasem történt meg. A bank az éves elszámolás és a számlaadás helyett, csupán egy összesített kimutatást adott devizában, ami az adós számára irreleváns és érthetetlen! Az adós – és az állam sem – kapott a magyar adótörvényeknek megfelelő, tételes, idősoros kimutatást forintban és devizában egy soron, az alkalmazott mutatószámok közlésével egyidejűleg. Az adós a banki DEVIZA KIMUTATÁSBÓL semmi számára lényeges információt nem tud kiolvasni, mivel a megértéshez szükséges analitikákat soha sem kapta meg. Mi hiányzik? Az idősorokhoz tartozó, a kifizetéssel megegyező órában érvényes nyilvános banki árfolyamszorzó; a kamat és a költség % értéke; a kamat számítás alapját adó CHF LIBOR értéke; valamint a forintból átváltott nominális deviza érték. Elszámolás nélkül a szerződés, mint jogügylet nem tekinthető törvényesnek. Önmagában a kizárólag banküzemi igényeket szolgáló deviza nyilvántartás semmiképpen sem tekinthető elszámolásnak.

 

Tisztelt Elnök úr, Bíró asszonyok és urak

Ma, Magyarországon egyetlen egy érvényes deviza alapú jogügylet sem létezik a hatályos magyar törvények szerint.

Egyetlen eddig végrehajtott tartozás behajtási ügylet sem jogszerű az elmúlt években, és ma sem, ugyanis a magyar pénzintézetek egyetlen adós felé sem számoltak el törvényesen.

 

A tartozásoknak sem a jogalapja, sem az összegszerűsége nem állapítható meg mindaddig, míg a bankok a hatályos törvények alapján a büntetőbíróság előtt nem tisztázzák magukat, s míg az adósságok összegével nem számolnak el minden egyedi ügyletben tételesen, átláthatóan és érthetően.

 

A részletes elemzést azért készítettem el – mintegy elő-vádiratként – hogy az ügyészség köztörvényes bűnözőit (bűnpártolás, bűnrészesség, hivatali hatalommal való visszaélés) kikerülve, a magyar igazságszolgáltatás elé kerülhessen ez a társadalmunkat megrengető bűncselekmény!

Elegünk van az ügyészség jogtipró időhúzásából és bűnpártolásából.

Tiltakozunk minden „mentőcsomag” valamint politikai és jogalkotási beavatkozás ellen.

Az igazságszolgáltatástól három alap kötelezettségének betartását kérjük:

 

1.       A hatályos magyar jogrend betartását és betartatását. A bűncselekmény megállapítása kizárólag a büntető bíróság kompetenciája legyen. Ne vonhassa el a bíróság jogát az ügyészség bűnpártoló eljárása.

2.      A magántulajdon szentségének tiszteletben tartását. A polgári jogi szerződés KIZÁRÓLAG KÉT FÉL: a hitelező és az adós érdekköre – nem az államé. Az állam azzal a kötelezettségével foglalkozzon, hogy a csalók megrövidítették a magyar költségvetést, könyvvezetésükkel az adós mellett becsapták az államot is.

3.      Az Alaptörvényben és más jogforrásokban előírt emberi jogaink tiszteletben tartását.

Kérem az Elnök urat, valamint a Tiszteletre méltó bírókat, hogy amennyiben jogértelmezésünk helytelen, úgy nyilvános válaszukban cáfolják meg azt.

2014. április 2.

Tisztelettel

 

Menyhért Péter

a közösségi feljelentők képviselője, a DAC csoport szószólója

Tájékoztatom arról, hogy ezen dokumentumot az Interneten változatlan formában hozom nyilvánosságra.

Szólj hozzá

Hozzászólás