A DEVIZASPEKULÁCIÓ – AMIBE EMBEREK HALTAK BELE!

A DEVIZASPEKULÁCIÓ – AMIBE EMBEREK HALTAK BELE!


Ezt a spekulációt bizony nem a "deviza"-károsultak követték el, hanem a bankok – a károsultakkal szemben, azok tudta nélkül!




Járvás Éva – "Devizatörvény

1995.évi XCV.tv.
3.§ (30) hitel
a) a pénzértékre szóló kölcsön,"

A kölcsön devizában nyilvántartva is pénzértékre és nem pénzösszegre szól!

Két devizanemben meghatározott kölcsön értékét a szerződésben meghatározott két devizaösszeg együtt határozza meg az árfolyam függvényében. Tehát 3 tényező együttesen szükséges a kölcsönérték meghatározásához, ami a futamidő alatt nem változhat. 
1. devizaösszeg, 
2. forintösszeg és 
3. árfolyam.

A teljesítés összegének kiszámítása csak ezen három együttható által meghatározott érték ismeretében lehetséges, mivel a kölcsön a szerződésben meghatározott pénzértékre szól. Tehát minden esetben amikor valamilyen változás következik be, először a változásnak megfelelően a három meghatározó elem nagyságát kell kiszámítani a kölcsönérték függvényében Ptk. 523. § rendelkezésének is megfelelően.

"meghatározott pénzösszeget" Meg kell határozni a pénzösszeget, hogy az adós a kölcsönt tudja visszaadni. A kölcsön a pénzértékre szól, tehát az összeget kell az értéknek megfeleltetni.




Tilos az értéket egy megváltozott pénzösszeghez igazítani szerződésmódosítás és többletteljesítés nélkül.
Például ha változik az árfolyam, de nem változik a forintösszeg (hiszen a bank nem teljesített többet), akkor a devizaösszegnek is változni kell, méghozzá úgy, hogy a kölcsönérték a szerződésben és a banki teljesítésben meghatározott érték maradjon.

Ha nő az árfolyam, akkor csökken a devizaösszeg, ha csökken az árfolyam, akkor nő a devizaösszeg. Fordított arányosság áll fenn a értékazonosságon belül.
Ellenőrzőszám: 1. * 2. * 3. = ÁLLANDÓ ELLENŐRZŐ SZÁM

A bankok az ő teljesítésüket pontosan eszerint határozták meg. Ezen értékmeghatározás után az egyenletben megkapott devizaösszeget váltották át Ptk. 231. § szerint forint pénznemre.

A bankok a futamidő alatt megváltoztatták a törvényes számítási módszert (ami szerződésmódosítást igényelt volna, hiszen egy megkezdett számítást menet közben egyoldalúan és önhatalmúlag módosítani nem lehet, mert ezzel megváltoztatják a kölcsön tárgyát), és törlesztőrészletek kiszámításánál már nem számították ki a kölcsönértéket. Vagyis a képletből kitörölték a forintösszeget és a három együttható helyett már csak kettővel számolt. Így lett a kölcsönértékből, devizaspekulációs nyitott pozíció.

1. devizaösszeg 
2. –
3. árfolyam

Az így meghamisított kölcsönértékből határozta meg a devizaösszeget és számított törlesztőrészletet, amelyet Ptk. 231. § szerint forintra váltott.

Remélem most már az ügyvédek is értik, hogy a bank a teljesítés során szerződést szegett. Ebben a közjegyzők is cinkosságot vállaltak, amikor a szerződésben meghatározott kölcsönérték helyett egy másik, a hamisított kölcsönértékre állították ki a közjegyzői okiratot.

Ui.
Fenit tv.-t 2001.ben eu.csatlakozás okán kiiktatták, de a fogalmi meghatározás attól igaz, és más hatályos törvények is így rendelkeznek. Járvás Éva.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/




Szólj hozzá

Hozzászólás